Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-50
451 Az országgyűlés 50. ülése 1948. hogy használjon és mindössze kettő ós fél milliárd felesleg marad, amelyet vásárlásokra használhat feli Nem mindegy az, hogy a 80 forintos búzla 7-8 mázsás termés mellett jön-e ki, vagy 4.5 mázsás termés mellett. így tudniillik sokkal kevesebb pénze marid a parasztnak, amivel vásárolhat. (Mozgás és zaj a kommunistapárton.) Azelőtt a parasztság általában bevételének 65%-át sajátmagára költötte, 35%-át pedig üzeme felszerelésére. Ma ez az arány úgy áM, hogy 90%-ot kell saját ruházkodására,* és s«aját igényeinek kielégítésére elköltenie és mindössze 10% marad, amiből üzemét felszerelheti. (DÖGEI Imre (kp): Érdekes, a paraszt ezalatt a három év alatt mégis többet fektetett be, mint Horthy ideje alatt 15 esztendőn keresztül- — E-gy hang a magyar demokratapárton: Ez pontosan így van! — Zaj a kommunistapártonJ Számokkal nehéz vitatkozni. Engedjék meg, azonban, hogy ne csak a búzáról beszéljek, mert hiszen azt mondhatná valaki, hogy a búza^ árát alacsonyán kell tartanunk, magiusabb érdekek figyelembevételével. Az a jelszó,- hogy belterjesen kell termelni, ha azt akarjuk, hogy több bevétele legyen a mezőgazdaságnak. Nézzük meg, itt hogy állunk? Hogy például a zöldségkertészetről beszéljek, amiről elég sok szó esett ma, 1938 jii nuárjában egy mázsa sárgarépa 12 pengő volt, egy köbméter deszka viszont, amit a kertészek igen sokat használnak fel, 66 pengő. Tehát ha számítást végzünk, az az eredmény jön ki, hogy 5.5 mázsa sárgarépáért lehetett venni ipgy , köbméter deszkát. Ma a sárgarépa 60, a deszka 814 forint, tehát 13 mázsa sárgarépáért adnak egy köbméter deszkát. (KISS Ferenc (md): Ez sem agrárollói) • Ugyanez a helyzet, ha káposztával méltóztatnak számolni. Akkor 24 pengő volt egy mázsa káposzta, tehát nem egészen három mázsa káposzta volt egy köbméter deszka ára, ma viszont, amikor a káposzta kilója 1.40 foriu\ több mint hat mázsát keill eladni, hogy egy köbméter deszkát megvehessünk. Azt mondják,, hogy agrárpolitikáink azért nyomta le a búza árát, mert hiszen a parasztságnak, a mezőgazda''ágnak sok szabadon ér" tékesíthető cikke van, amelynek árát senki sem szabja meg, amelyet úgy adunk, ahogyan el lehet adni. Errevonatkozóan azonban szomorú tapasztalataink vannak. Vannak bizo nyos cikkek, amelyekből már elég sokat termelünk. Ilyenek éppen a zöldségfélék. Egyáltalában az egész zöldségtermelés fejlesztése csak akkor volna lehetségeSi. ha feleslegeinket kivihetnők valahova. Ez azonban lehetetlen, mert a valutavis-zomyaink olyanok, hogy itt" hon drága a termelés, árkiegyenlííési .támogatást a termelők nem kapnak, a kivitel tehát lehetetlen.' (GRÓH József (np): Ez a Lényegi) Pedig a mezőgazdaságnak kellene fedeznie az ipari nyersanyagok bohozatalához szükséges valutát. Újabban, nem is olyan régen — és ezért meg kell dicsérnem a Gazdasági Főtanácsot — a Gazdasági Főtanács mégis csa^. adott egy mazsolát, amikor 200 vagon cukrot bocsátott alacsony áron a konzerv?gyárak rendelkezé' sere, hogy ízeket főzzenek belőle és_ e<?váltalá" bam versenyképesek legyenek a világpiacon. Ez azonban csak egyetlen mazsolaszem volt. Nézzünk egy-két intézkedést. Tudvalévő, hogy a baromfíexport karácsony előtt elég nagy Anglia felé ós a baromifikereskedők elkezdték vásárolni a baromfit. A Gazdasági Főtanács évi február hó 20-án, pénteken. 452 hozott egy rendelkezést, amely 9049. szám alatt október 25"ém kelt és ebben utasítja a Nagyvásártelep igazgatóságát, hogy a baromfiárakat irányáraikkal le kell törni azért, mert ez az export támogatást nem kaphat, az áraik magasak, viszont ki kell vinni, tehát az áraikat itthon le kell törni. A baromfi szabadforgalmú cikk volna. Ugyanakkor a baromfiiroda, amely félig termelőkből, félig kereskedőkből álló szervezet, termelő tagjainak meg" hallgatása nélkül a külikereskedelmi igazgatóság utasítására ikörlevelet intézett tagjaihoz, közölve, hogy akd 6.50 forintnál többet mer adni a baromfi kilójáért, azt az exportból kizárják. (SZ. SZABÖ Pál (md): A mezőgazdaság védelme! — DÖGEI Imre (kp): Jó lett volna Horthy ideje alatt ilyen védelem!) Nem válaszolok képviselőtársamnak, mert az időm kevés. (Sz. SZABÓ Pál (md): Az nem érdekel... — DÖGEI Imre (kp): Nem érdekli? -Sz. SZABÓ Pál (md): Az merni érdekel, hogy ki csinálta! Ne azt vegyük alapul, hogy ki csinálta! Mi ne csináljuk rosszul! —Az elnök csenget.) Meg kell mondanom, hogy ehhez hasonló a magyar magiroda intézkedése, amelyet ugyancsak a külikereskedelmi igazgatóság uta" sítására hozott. A magyar magiroda felajánlott 100 vagon babot niétermázsámkint 170 forintos áron belföldi fogyasztásra és kötelezte magát, hogy a termelőiktől egy ideig babot nem vásárol,, hogy az árakat letörje, mert hiszen az árakat le kellett tömi. Ilyen körülményék, 'között belterjes termelésről egyelőre' túl" sokat bszélni nem lehet. Nem lehet azért, mert jóllehet ezeknek a cikkeiknek az ára papíron szabad, a valóságbán. ilyen intézkedésekkel igyekszünk az árakat lenyomni. Engedje meg t. képviselőtársam, hogy elmondjak például egy szójababra vonatkozó szerződést, elmondjam, hogy a belterjes termelés nagyobb dicsőségére a szójababtermeléssel hogyan jártak a nyomorult termelők. Somogyban történt tavaly tavasszal, hogy lementek Pestről a szójababtermelési szerződést megkötni. ígértek holdanként négy kiló szap" pánt. egy mázsa^ extrahált darát, 50 kiló műtrágyát ingyen és 240 forintot a szójabab mázsájáéra A termelők a szerződést aláírták az ellenpéldányt azonban, az M. Sz, K.-tól nem kapták vissza, csak júniusban, amikor a szóját már meg is kapálták Ebben a visSzaka' pott szerződési ellenpéldánybam azonban nem volt sem szappanról, sem műtrágyáról, sem daráról szó ellenben a 240 forintos- ár helyett 140 forintos ár volt benne. Mivel a szerencsétlen termelők meni tudtak már mi csinálni a szója jukkái, eladták ősszel a MOSZK-nak 140 forintjával. Természetesen, amikor a .készleteket összegvüitötiék. az árakat felemelték 360 forintra. (DÖGEI Imre (kr>): Mindig mondtam, hogy baj van az M. Sz. K.'val!) Beszédidőm rövidesen lejár, ezért majd a kereskedelmi tárcánál folytatom ezt a témái. Mindem látszat ellenére a földinívelésügyi miniszter úr személye iránt nagyrabecsüléssel viseltetem, minthoerv azonban meggyőződésem, hogy az agárárpolitiíka irányítását nem ő, hanem fi, knrrnáuy irrló^i p s aj kiorrná-n-c- f*?X rosszul irányítja, a költségvetés+ nem fogadom el. (Tans a magyar demokratapárton.') ELNÖK: A címhez több szónok feliratkozva nincs, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak -© a 9. címet elfogadni? (IgenP