Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

451 Az országgyűlés 50. ülése 1948. hogy használjon és mindössze kettő ós fél mil­liárd felesleg marad, amelyet vásárlásokra használhat feli Nem mindegy az, hogy a 80 fo­rintos búzla 7-8 mázsás termés mellett jön-e ki, vagy 4.5 mázsás termés mellett. így tudni­illik sokkal kevesebb pénze marid a paraszt­nak, amivel vásárolhat. (Mozgás és zaj a kom­munistapárton.) Azelőtt a parasztság általá­ban bevételének 65%-át sajátmagára költötte, 35%-át pedig üzeme felszerelésére. Ma ez az arány úgy áM, hogy 90%-ot kell saját ruházko­dására,* és s«aját igényeinek kielégítésére el­költenie és mindössze 10% marad, amiből üze­mét felszerelheti. (DÖGEI Imre (kp): Érdekes, a paraszt ezalatt a három év alatt mégis töb­bet fektetett be, mint Horthy ideje alatt 15 esztendőn keresztül- — E-gy hang a magyar demokratapárton: Ez pontosan így van! — Zaj a kommunistapártonJ Számokkal nehéz vitatkozni. Engedjék meg, azonban, hogy ne csak a búzáról beszéljek, mert hiszen azt mondhatná valaki, hogy a búza^ árát alacso­nyán kell tartanunk, magiusabb érdekek figye­lembevételével. Az a jelszó,- hogy belterjesen kell termelni, ha azt akarjuk, hogy több bevétele legyen a mezőgazdaságnak. Nézzük meg, itt hogy ál­lunk? Hogy például a zöldségkertészetről be­széljek, amiről elég sok szó esett ma, 1938 jii ­nuárjában egy mázsa sárgarépa 12 pengő volt, egy köbméter deszka viszont, amit a kertészek igen sokat használnak fel, 66 pengő. Tehát ha számítást végzünk, az az eredmény jön ki, hogy 5.5 mázsa sárgarépáért lehetett venni ipgy , köbméter deszkát. Ma a sárgarépa 60, a deszka 814 forint, tehát 13 mázsa sárgarépáért adnak egy köbméter deszkát. (KISS Ferenc (md): Ez sem agrárollói) • Ugyanez a helyzet, ha káposztával méltóz­tatnak számolni. Akkor 24 pengő volt egy má­zsa káposzta, tehát nem egészen három mázsa káposzta volt egy köbméter deszka ára, ma vi­szont, amikor a káposzta kilója 1.40 foriu\ több mint hat mázsát keill eladni, hogy egy köbméter deszkát megvehessünk. Azt mondják,, hogy agrárpolitikáink azért nyomta le a búza árát, mert hiszen a paraszt­ságnak, a mezőgazda''ágnak sok szabadon ér" tékesíthető cikke van, amelynek árát senki sem szabja meg, amelyet úgy adunk, ahogyan el lehet adni. Errevonatkozóan azonban szo­morú tapasztalataink vannak. Vannak bizo nyos cikkek, amelyekből már elég sokat ter­melünk. Ilyenek éppen a zöldségfélék. Egy­általában az egész zöldségtermelés fejlesztése csak akkor volna lehetségeSi. ha feleslegeinket kivihetnők valahova. Ez azonban lehetetlen, mert a valutavis-zomyaink olyanok, hogy itt" hon drága a termelés, árkiegyenlííési .támoga­tást a termelők nem kapnak, a kivitel tehát lehetetlen.' (GRÓH József (np): Ez a Lényegi) Pedig a mezőgazdaságnak kellene fedeznie az ipari nyersanyagok bohozatalához szükséges valutát. Újabban, nem is olyan régen — és ezért meg kell dicsérnem a Gazdasági Főtanácsot — a Gazdasági Főtanács mégis csa^. adott egy mazsolát, amikor 200 vagon cukrot bocsátott alacsony áron a konzerv?gyárak rendelkezé' sere, hogy ízeket főzzenek belőle és_ e<?váltalá" bam versenyképesek legyenek a világpiacon. Ez azonban csak egyetlen mazsolaszem volt. Nézzünk egy-két intézkedést. Tudvalévő, hogy a baromfíexport karácsony előtt elég nagy Anglia felé ós a baromifikereskedők elkezdték vásárolni a baromfit. A Gazdasági Főtanács évi február hó 20-án, pénteken. 452 hozott egy rendelkezést, amely 9049. szám alatt október 25"ém kelt és ebben utasítja a Nagy­vásártelep igazgatóságát, hogy a baromfiárakat irányáraikkal le kell törni azért, mert ez az export támogatást nem kaphat, az áraik ma­gasak, viszont ki kell vinni, tehát az áraikat itthon le kell törni. A baromfi szabadfor­galmú cikk volna. Ugyanakkor a baromfi­iroda, amely félig termelőkből, félig kereske­dőkből álló szervezet, termelő tagjainak meg" hallgatása nélkül a külikereskedelmi igazgató­ság utasítására ikörlevelet intézett tagjaihoz, közölve, hogy akd 6.50 forintnál többet mer adni a baromfi kilójáért, azt az exportból ki­zárják. (SZ. SZABÖ Pál (md): A mezőgazda­ság védelme! — DÖGEI Imre (kp): Jó lett volna Horthy ideje alatt ilyen védelem!) Nem válaszolok képviselőtársamnak, mert az időm kevés. (Sz. SZABÓ Pál (md): Az nem érde­kel... — DÖGEI Imre (kp): Nem érdekli? -­Sz. SZABÓ Pál (md): Az merni érdekel, hogy ki csinálta! Ne azt vegyük alapul, hogy ki csinálta! Mi ne csináljuk rosszul! —Az elnök csenget.) Meg kell mondanom, hogy ehhez hasonló a magyar magiroda intézkedése, amelyet ugyancsak a külikereskedelmi igazgatóság uta" sítására hozott. A magyar magiroda felaján­lott 100 vagon babot niétermázsámkint 170 fo­rintos áron belföldi fogyasztásra és kötelezte magát, hogy a termelőiktől egy ideig babot nem vásárol,, hogy az árakat letörje, mert hi­szen az árakat le kellett tömi. Ilyen körülmé­nyék, 'között belterjes termelésről egyelőre' túl" sokat bszélni nem lehet. Nem lehet azért, mert jóllehet ezeknek a cikkeiknek az ára papíron szabad, a valóságbán. ilyen intézkedésekkel igyekszünk az árakat lenyomni. Engedje meg t. képviselőtársam, hogy el­mondjak például egy szójababra vonatkozó szerződést, elmondjam, hogy a belterjes ter­melés nagyobb dicsőségére a szójababterme­léssel hogyan jártak a nyomorult termelők. Somogyban történt tavaly tavasszal, hogy le­mentek Pestről a szójababtermelési szerződést megkötni. ígértek holdanként négy kiló szap" pánt. egy mázsa^ extrahált darát, 50 kiló mű­trágyát ingyen és 240 forintot a szójabab má­zsájáéra A termelők a szerződést aláírták az ellenpéldányt azonban, az M. Sz, K.-tól nem kapták vissza, csak júniusban, amikor a szó­ját már meg is kapálták Ebben a visSzaka' pott szerződési ellenpéldánybam azonban nem volt sem szappanról, sem műtrágyáról, sem daráról szó ellenben a 240 forintos- ár helyett 140 forintos ár volt benne. Mivel a szerencsét­len termelők meni tudtak már mi csinálni a szója jukkái, eladták ősszel a MOSZK-nak 140 forintjával. Természetesen, amikor a .készlete­ket összegvüitötiék. az árakat felemelték 360 forintra. (DÖGEI Imre (kr>): Mindig mond­tam, hogy baj van az M. Sz. K.'val!) Beszédidőm rövidesen lejár, ezért majd a kereskedelmi tárcánál folytatom ezt a témái. Mindem látszat ellenére a földinívelésügyi mi­niszter úr személye iránt nagyrabecsüléssel viseltetem, minthoerv azonban meggyőződésem, hogy az agárárpolitiíka irányítását nem ő, ha­nem fi, knrrnáuy irrló^i p s aj kiorrná-n-c- f*?X rosszul irányítja, a költségvetés+ nem fogadom el. (Tans a magyar demokratapárton.') ELNÖK: A címhez több szónok felirat­kozva nincs, a vitát bezárom és a tanácsko­zást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak -© a 9. címet elfogadni? (IgenP

Next

/
Thumbnails
Contents