Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-50

443 Az országgyűlés 50. ülése 1948. V sét. Pech* még nem* is beszéltem a közvetlen szomszédságunkban lévő Szovjetunió adatai­ról, ami pedig bennünket a legközelebbről érint. Ha figyelembe vesszük földjének szinte érintetlen tápanyagkincseit, felfokozott mező­gazdasági kultúráját, többtermelő potenciáját, valamint a hallatlan méretekben megindult gépesítést a termelés olesóbítása érdekébein, akkor azt hiszem, a búzatermelő magyar mező­gazdaság előtt valóban miem inagy jövő ál. Lehet, akadnak oiyamok, akik azt mondják: majd mTsigvéd bennünket a távolság és az azzal járó fuvarköltség. Hogy itt se ringassuk ma­gunkat álmokban, legyen szabad néhány jel­lemző adatot felh-oanom. 1927 ben, tehát az, ag" rárkioiiijuktúra vége felé, — ifj. Leopold Lajos .adatai szerint — Szentesen a tiszaparti vasúti kocsiból a tiszai uszályba való gyalogpallós búzia átlhordása — tehát a búza; még ki sem ért a termelő város határából — máris annyiba került, mint a búza fuvardíja Montreáltól Liverpoolig. 1930-ban az amerikai búzát fo­lyami úton szállítva Antwerpentől Bázelig 125 pengőfillér terheltet, ugyanakkor a Vasúton szállított magyar búzát csak Hegyeshalomtól a svájci határig 350 pengőfillér fuvardíj ter­helte. T. Országgyűlés! Azt hiszem, az elmondot­tak már magukban is eléggé indokolhatják a kívánt nagyszabású agrárpolitikai terv minél sürgősebb kidolgozását, amely terv a lehető­ségek szerint egészem precízen jelöld ki a célt, valamint a cél felé vezető utak részleteit a vi­lággazdasági szempontokra való tekintettel is. A végső cél eléréséhez azonban út vezet. Az út megtétele pedig időbe kerül. Mezőgaz­dasági vonatkozásban hosszú út, bosszú idő. Hiszem csak egyetlen gyümölcsfának termőbe szökkenéséhez 8—10 esztendő szükséges. Éppen lazéirt ai »mit, miikor és hogyan« kérdésekre pre­cízen kidolgozott termeléspolitikai pnogrammra is — mint már jeleztem — Szükségünk van, hogy közben a végső cél eléréséinek időszaka alatt is mezőgazdaságiink kielégíthesse az* ország mindennapi igényét és ezáltal nemzet­gazdaságunk egyéb szektoraiban is biztosítani tudjuk a zökkenőmentes újjáépítést; E maiim tekintő, de a holnapot is figye­lembevevő termeléspolitikai programmnak há­rom főszakaszát már ina lerögzíthetjük: 1. memnyiségternielés, hogy önellátásunkat és fizetésd kötelezettségeinket teljesíthessük, _ 2. a mennyiségi termelésről áttérés a minőségi ter­• melésre, 3. mezőgazdasági termelésünk teljes átállítása arra a vonalra, amelyen már szinte kizárólag a belteljesen kezelt kisüzem produkál extraminőségű termel vényeket nemcsak a há­ziad, hanem a világpiac számára is. T. Országgyűlés! E roppantul szükséges termeléspolitikai programm egyes szakaszai­nak minél tökéletesebb működése érdekében legyen szabad néhány gondolatot itt a t. Ház előtt felemlítiemiem. Itt van mindjárt — Patomay t. képviselő­társam néhány gondolatban szólt is már róla — a tájtermelés kérdése. A felszabadulás óta már több mint három év telt el,, és a mai napig sínes a parasztságunk kezében egy kataszter, amely világosan mutatná, hogy bizonyos tala­jok, bizonyos klimatiktai adottságok és egyéb, a termelésre nagyobb befolyással lévő kc\rülmié­aiyekközepette mit lehet Valaholalegiiacionáli­sabban és legrentábilisabban termelni. (KOZMA . József (kp): Ott már meg van adva!) Köszö­nöm, sajnos, nem tudtam. . évi február hó 20-án, pénteken. 444 Termelésünk ina még mindig legnagyobb részben parasztságunk belátásár/a, sokszor hiá­nyos tapasztalátára vagy nem egyszer üzleti szempontokra. van bízva egész nemzetgazdasá­gunk, de főleg mezőgazdaságunk felmérhetet­len inagy kárára. Különösen ma volna fontos, egy ilyen kataszternek vagy legalábbis tájé­koztatónak parasztságunk kezébe adása.* amikor sokszázezer parasztember került telepítés foly-. tán résri • környezetéiből számára merőben ide­gen vidékre, ismeretlen talaj és klimatikus viszonyok .közzé. Ném is csodálkozhatunk ilyen körülmények között azon, hogy eeryik'másik telepesünk nem tud boldogulni az idegen kör­nyezetben, hazavágyik, mert új környezetében a számára teljesen ismeretlen termelési felté­telek között, más. vidéken 'szerzett tapasztala" - tokra támaszkodva, nem tud, die nem is tudhat boldogulni. A tájtermelési szempontok precíz kidolgo­zása biztosítja, hogy mai igen, szűkös helyze­tünkben meglévő értékeinket — gondolok itt elsősorban pénztre- és természetbeni juttatá­sokra, vetőmagra stb.—pontoson oda fektessük be, ahol annak legnagyobb jövedelmezőségéinél már eleve számithatünk, A földművelésügyi miniszter úr erre már reflektált a uniai nap folyamán, .azonban el kell jutnunk odáig, hogy itt ne kelljen ellenőrizni, hanem parasztsá­gunk el sem fogadjon, olyam támogatást, amely az adott körülményiek között nem használható ki rentábilisan. T. Országgyűlés! Mi magyarok mindig pazarló gazdálkodást folytattunk, amit azon­ban a mai körülmények között a legszűkebb határok közé kell szorítanunk, mert ezt köve­teli tőlünk földünk kiéltsége, nagy szegény^ ségünk, fizetési kötelezettségeink és,nagyfokú énegiahiányunk. Ma. mindent 'el kell követ­nünk, hogy minden szem búzánkat, minden fej salátánkat — kihasználva "adottságunkat — a lehető legraciouálisMbb mranfcaszerrvezéssel termeljük meg. Pár szakajtó krumplit termelni ugyanazon és ugyanannyi földön, ahol pár mázs'a búzát termelhettünk volna, meg nem engedhető pazarlás egy szegény ország részé­ről. Bormavaíót hagyni a földben, mert nem hoztuk ki belőle a lehetségest, éppen olyan nemzetgazdasági kár, mint mindent kivenni belőle úgy, hogy semmit sem adunk neki vissza. Kérem a földművelésügyi miniszter urat, hogy a tájtermelés roppant nagy nemzetgazdi a.~ sági előnyeit szem előtt tartva, — kihasználva a többtermelésiiek e szinte igyem'adottságát — minél jobban mozgósítsa -azt mezőgazda­ságunk talpraállításu. érdekében. T. Országgyűlés! A több termelés szempont­jából a tájterimelésser szinte azonos és ugyan­csak kézenfekvő adottságokat találunk 'akkor is, ha a kérdést üzemi szempontból tesszük vizsgálat tárgyává. Kétségtelem tény ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdiasági termeivények rentábilis előállítására igém nagy befolyása van például az üzem nagyságának is. Tény például, hogy a nacionális és rentábilis dohány­termesztés 300 holdon kezdődik. Csak közbe­vetőleg mondom, hogy már ennél a^z, okinál • fogva is óriási jelentősége vam annak, hogy kisföldű dohány termesztő parasziságunfcat minél hamarabb megszervezzük mecsafc ter­melői, hanem termelési szövetkezeteikben is. ' Ugyanígy vagyunk még néhámy más mezőgaz­dasági cikk előállításával isi, többek között /

Next

/
Thumbnails
Contents