Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

377 Az országgyűlés 49. ülése 1948. évi február hó 19-én, csütörtökön. 37á táluk elcsépelt valódi gabonamennyiségeit ve­zessék rá. Ha a cséplőgépész nem szolgáltatna újabb adatot, figyelmeztetni kell, hogy ha az elszámoltatás során esetleg többlett cséplés nyerne megállapítást, ellene a bűnvádi eljá" rás megindul Ilyen esetiben az eljárást azon­nal meg kell indítani, és kérem a rendőrható­ságokat, — mondja a rendelet — hogy ilyen személyeiket vegyenek azonnal őrizetbe. Ha a cséplőgépész a fenti meghagyásnak megfele­lően helyesbíti a valóságnak 'megfelelő ered ményt, alkalmazni kell vele szembeni a 12.100— 1947. számú rendeletet, tehát amnesztiában ré­szesül. Szóval, ha a bűnttársak közül az egyik, elárulja a másikat, amnesztiában részesül, a másiktól pedig a gabonáját természetesen el kell kobozni. (DÖGEI Imre (kp): Megtérő bűnös!) i Még sokkial furcsább és érthetetlenebb a következő intézkedés. Az elszámoltatást azzal kell kezdeni, hogy a gazdától ia figyelmeztetés után az őirlésiii engedélyt be keÚL kérni. Meg kell állapítani, hogy hol, mikor őröltetett elő­ször. Ha a gazda v nem július hónapban, hanem az azt követő hónapokban őröltetett, ez eset­bem annyi 20 kilogrammot keilfl. elszámolni s a Lap batrtmadik táblázatában félj egyezni, ahány hó eltelt júliustól az őrlésiig, megszorozva a (Családtagok számával- Ez világosan azt je­lenti, hogy ha valaki szeptember 30-án őrölt, akkor a júliusi, augusztusi és szeptemberi fej­adagját levonják és be kel szolgáltatni.^ Ha, valakinek a; fejadagját csak a jövő évi iúltius l _ ig hagyják meg, július 1-én, ha nueg is lehet kezdeni az aratást, de nem lehet elképzeLtnij hogy a cséplést azonnal el lehet kezdeni, még kevésbbé az őrlést és így ha •••% három hónapot levonják, akkor július 1. után a fejadagja sincs meg és előfordulhat, hogy kenyér nélküli. Lesznek kény tel ének a gazdák vagy a termelők aratni, Ugyanekkor azonban még egy egészem kü­lönleges rendelkezésre kell rámutatnom, és­pedig arra, hogy iái beszolgáltatásnál — ame­lyet belátom, sokan nem szívesen teljesítenek — az ember liegaiamtasabb ösztöneit, az áruil­kodást és a besugást hívják segítségül. Ez a következő rendeletből látszik, amelynek szá­ma, 177. Ez a, remdeüet a következőket mondja: Min­denki köteles a házában 'található isufoona- és lisztkészileteikről jegyzéket készíteni. A jegy­zékre riá kell vezetni a gabona és a Itazt ne­mét, súlyát és azt a>. helyet, ahol ai gabona vagy uJsiZit található. Ezt a jegyzéket az utcára nyíló ablakban kell elhelyezni. Ahol az ablak nem az utcára nyílik,^ ott a ibejárati ajtóra kell kifüggeszteni. (Zaj.) A jegyzéket a ház­tartás feje köteles sajátkezűleg aláírni. (Moz­gás a néppárt soraiban.) Méltóztasssanák várni, ia cifrább része ezután jön. A jegyzéken nem szereplő mennyiséget rejtett készletnek kell tekinteni. Ugyancsak rejtett • készletnek kell tekinteni azt a gabona,- vagy lisztmcnnyi­eéigiet,- lameüiy nem azon a helyen van, mint ahol a jegyzék feltünteti. (LÉVAY Zoltán (md): Ez a demiagógiiia? — KÁLLAI Sándor (szd): Menmyiii rejtett-, 'lisztkészleite, van? — Zaj.) Ez magyarul annyit jelent, hogy a névjegyzéket elolvassák a szomszédok és ha valiakinek ha­ragosa van,, beáruljiai, hogy nem a megfelelő mennyiségeiket tüntette feli. Ilyen alantas ösz­tönökre apoelláilni nem volna sziabad. A máiSfk, szerintem egészen ostoba eljárás — bocsánatot kérek a triviális kifejezésért — (LEVAY Zoltán (md): Találó!) >RZ, hogy ha valiaki helyesen írja ugyan fel a mennyiséget, de azt gondolja^ hogy az ablakba kitett cédulát elolvassa egy tolvaj és elüopja a készletet, et­től tartva azt írja fel, hogy a padláson van a gabonája és nem a kamráhain, akkor a kor­mánybiztos rejtett készletnek tekinti ezt a ga­bonát és elkobozza. Tudom, hogy ezek egyéni; akciók és túlkapások, azonban végső soron a. demokráicíiának súlyosan ártanak. ELNÖK: A képviselő úr beszédideje ; lejárt. PAPP ISTVÁN (md): Azonnal befejezem. Amikor azonban az egyik oldalon feltételezik a csalást, a másik oldalon olyan Ígéreteket teszünk, amelyeket nem tudunk beváltani. (LEVAY ZoJtán (md): Ezek tények, nem frá­zisok! — Zaj.) Azoknak, akik a beszolgáltatás­nak és adófizetési kötelezettségüknek teljes mértékben eleget tettek, 4^6 méter típustex­tilt ígértek. Somogy megyében összesen 31.000 jegyet adtak ki, mert ennyien szolgáltatták he gabonájukat és fizették ki adójukat telje­sen. A 31.000 textiljegyre összesen 300 métert küJdtek le fedezetnek és amikor a jegytulaj­donosok feljöttek ez iparügyi minisztériumba. azt a választ kapták, hogy textil nincs. ELNÖK: Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék beszédét befejezni. PAPP ISTVÁN (md): Minthogy vélemé­nyem szerdait* földművelésügyi kormányzatunk nem tudja, nem tudhatja kellő eréllyel kép­viselni azt a gazdaságpolitikát, amelyet a mezőgazdaság érdeke megkövetelne, a költség- ' vetést nem fogadom el. (Taps a magyar demo­kratapárton és a néppárton.) ELNÖK: Szólásra, következik a címhez feliratkozott szónokok közül 1 ? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Kozma Jó­zsef ! i KOZMA JÓZSEF (kp): T. Országgyűlés! Engedtessék meg. hogy a földmívelésügyi mi­nisztérium költségvetésének részletes vitájánál néhány sürgős szempontra hívjam fel a t. föld­mívelésügyi miniszter úr és a t. Ház figyelmét­Népi demokráciánk első vívmányaként paraszt­ságunk megkapta a földet, de ez még nem elég ahhoz, hogy jövő boldogulása biztosítva legyen. Ezért a dolgozó szegény- és kö'zópparasztság előtt, ha gyarapodni akar, csak egy út áll. az összefogás útja, amely egyet jelent a paraszt­ság széles tömegeit összefogó szövetkezeti moz­galommal. A szövetkezeti mozgalom révén a termelés és értékesítés terén egyaránt lehetsé­ges annak megvalósítása, hogy a paraszt ne legyen kitéve a kapitalista kizsákmányolásnak és sajátmaga érdekeit tudja szolgálni. T. Országgyűlés! Azokkal a problémákkal szeretnék röviden foglalkozni, amelyek mező­gazdaságunk problémái közül a legsürgőseb­ben megoldásra várnak. Elsősorban itt van a nemesített vetőmaggal való ellátás. A háború a rendelkezésre álló elit-vetőmagállományban óriási károkat okozott, ami annál súlyosabb, mert a háború előtt sem álltunk jól ezen a té­ren. A múltban a mi alacsony termésátlagunk nem kis mórtékben a vetőmag körül tapasztalt hiányosságok rovására írható. Ennek kétféle oka volt. Egyrészt nem vették figyelembe egyes vidékek speciális talaj- és éghajlati viszonyait, másrészt nem voltak figyelemmel a vetőmag­vaknak kellő időben történő felfrissítésére és uEerélésére. Terméspolitikánk feladatta tehát megfelelő

Next

/
Thumbnails
Contents