Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-49
371 Az országgyűlés 49. ülése 1948. munkásság 1 hősiesen emberfölötti munikatelesítményt véglett. Ennek köszönhető, hogy Magyarország az újjáépítés terén első helyen áll a szomszédos állaim ok között. A hároméves koalíciós együttműködés tette lehetővé, hogy ma az országban a vesztett háború után olyan életszínvonal van, amilyet egyetlen szomszéd állam sem tud biztosítani a mai körülmények mellett. Az ipari munkások eddig számtalan eset" ben kaptak túlóradíjazást. Én eat nem irigylem tőlük. Ha túlóráztak, hogy az oírszág ipiarát talpra* tudják állítani, megdolgoztak-azért a különd íjazásért, csak azt kérdem a t. Országgyűléstől, hogy mikor kap a földmívelő paraszt túlóradíjazásitf A miagyar parasztnak, aki a munka terén olyan fegyelmezett, aki nyári napokon 16—18 órát dolgozik, aki az éjt nappallá teszi, soha sínes túlórája,, ezek között nincs túlóradíjas. Amíg a magyar paraszt maga tud mozogni vagy él, addig min" dennap erejéhez mérten dolgozik. Hasson oda •az igen t. magyar kormány, hogy a szorgalmas, önfegyelmezett parasztot is díjazza, A magyar parasztságnak nincs nagy igénye, csak a terményárakat kell összehozni az ipari termékek áraival. Ne csak a búza ára legyen maximálva, hanem ugyanilyen arányban maximálni kell a mezőgazdasági gépek, a mezőgazdasági eszközök, valamint a textil- és ruhaneműek árait is. H a ez megtörténik, akkor a magyar paraszt kétszeres szorgalommal végzi mindennapi kínos munkáját és viseli a reánebezedő súlyos terheket. Most már odáig jutott, hogy h a adóját megfizette, akkor nem tudja pótolni gazdasági eszközeit és nem tudja ruházni családját. Ha ez továbbra is így marad, akkor az új gazdák elvesztik munkakedvüket és otthagyják a földet. Lehetővé kell tenni, hogy az agrárolló összezáruljon. (Felkiáltások a kommunistapárton: Nincs már!) A gazdaközönséget el kell látni olcsó gazdasági eszközökkel, olcsó műtrágyával és mezőgazdasági gépekkel, hogy a termelés minél olcsóbb legyen ós minél többet tudjon a gazda termelni. A minőségi termelésre és az állatenyésztésre nézve díjazást kell bevezetni, olyat, amely felér az ipari munkás túlóradíjazásával. Eddig nem volt semmiféle különdíj azás, de nem tévedek, ha azt mondom: ha valaki megérdemli ebben az országban a túlóradíjazást, akkor csak az kaphatja meg, aki legtöbbet dolgozik, ez pedig a földet művelő paraszt, aki nem azt nézi, hány órát dolgozott, hanem azt, hogy mennyi munkát végzett. (DÖGEI Imre (kp): Ki kapott legtöbbet a demokráciában? Beszéljen erről!) Az elmúlt évek katasztrofális termése miatt közeilátásunk veszélyeztetve van. Ezt részben a nagy aszály, részben a nagy fogathiány, részben pedig a föld hiányos megművelése, de leginkább a trágyahiány idézte elő. Igen fontos, hogy a következő időkben parasztságunk el legyen látva megfelelő menynyiségű műtrágyával. Ezt csak úgy lehet biztosítani, ha a^gazda a termés árának megfelelő olcsón áron kaphat műtrágyát. Figyelembe kell venni a 80 forintos búzaárat, és .ehhezképest kell megállapítani a műtrágya árát is. Jelenleg 100 forintban van megállapítva egy mázsa műtrágya ára** Kérdem tehát: ki tudja azt megfizetni, melyik gazda meri ezt a pénzt megkockáztatni, amikor a évi február hó 19-én, csütörtökön. 372 terményárakban semilyen körülmények között sem tudja számítását megtalálni? Már régebben is jól bevált annak megengedése, hogy a parasztság akkor fizesse ki a műtrágyát, _ amikor termését értékesítette. Kérem _ az igen t. kormányt, hogy erre a célra biztosítson megfelelő előleget a mezőgazdaság számára. Az állattenyésztés terén is nagyobb gondot kell fordítani a parasztságra. A háború következtében az apaállatállomány kétharmadrésze elpusztult. Sürgősen gondoskodni kell . arról, hogy ne csak menyiségi, hanem minőségi apaállatok is kerüljenek a tanyákra, a falvakra. Az apaállatok tulajdonjogát adják vissza a községeknek. Míg a községek tulajdonában volt a bika, a kan, addig sokkal értékesebb apaállatokat vásároltak az elöljáróságok, az egyesületek,. mint amilyeneket most a vármegye ad a községeknek. A magyar parasztságot nagy. sérelem érte ezzel kapcsolatban. Hosszú éveken keresztül saját erejéből a legkiválóbb minőségű apaállatokat tenyésztette ki, de az 1940:XIII. t. c. és a 155.000/1941. F. M, számú rendelet értelmében a községektől megvonták az apaállatok tulajdonjogát. Ez a sérelmes helyzet még ma is fennáll a községeknél és az egyesületeknél. Hasson oda földmívelésügyi kormányzatunk, hogy a régebben jogtalanul hozott rendeletet helyezzék hatályon kívül. Az apaállatok fenntartása akkoriban nem került annyiba, mint most, mert most a gazdaközönséget agyonterhelik a tenyészállatdíj megfizetésével. A főhibát abban látom, -hogy az ország területén az apaállatok gondozásására annyi hivatalt tartanak fenn, amenyit az állattenyésztő gazdák nem bírnak eL Örömmel állapítom meg, hogy a földmívelésügyi kormányzat 1947-ben 844 vagon minőségi őszi kalászos és kukorica, valamint 3000 vagon ínséges őszikalászos vetőmagot osztott ki. A minőségi vetőmaggal kapcsolatban, a növénytermelési hivatal emberfeletti munkát végzett. Három év távlatából megállapíthatjuk, hogy az aszályos év ellenére is a nemesítés terén az őszi kalászosoknál elérték az utolsó békeév*70 százalékát. Ezt tovább kell fejleszteni. Cukorrépát a földreform végrehajtása előtt csak a nagygazdaságok termeltek. A földművelésügyi kormányzat intézkedésére ma már átvette ezt a munkát a kisparasztság is. Az 1945. évben 26.000, az 1946. évben 104.000, míg az 1947. évben már 154.000 kat. holdra emelkedett a cukorrépa vetésterülete. Meg vagyok róla győződve, hogy a kisgazdatársadalom ez évben sem fog ezen a téren visszamaradni. A eukorrépaitermelésből nemcsak a közellátást biztosítottuk, hanem a Z; államnak is nagy jövedelme van belőle. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a földművelő parasztot sérelem érte ezen a téren, amikor a beszállított cukorrépa után mázsánként csak 3 küogram cukort kap, holott az 1947. évben termelt cukorrépából a cukorgyárak mázsánként 18—20 kilogrammot. (Ugy van! a magyar demokratapárton.) sőt egyes vidékek termésébői #2 kilogramim cukrot tudtak előállítani. (Ügy v a n! Ugy van! a magyar demokratapárton.) Vegye komoly megfontolás alá a kormány, hogy a kitermelt cukor egyharmad része legyen a termelőé. Mezőgazdaságunk gépesítése nagy mértékben fogja csökkenteni igavonóállatállomá-
