Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-49
367 Az országgyűlés 49. ülése 1948. az egyik kertészeti technológiai iskola — három szőlész- és borászképző iskola és négy gyakorlati szőlőgazdasági iskola kezdte meg működését. Ezen túlmenőéin természetesen népies tanfolyamok szervezésével igyekszünk az ismeretek terjesztését kibővíteni. Hosszú volna mindazt elmondani, amit megtettünk és amit meg kívánunk tenni a mezőgazdasági szakoktatás ügyében. Annyit mondhatok, hogy az idevonatkozólag rendelkezésünkre álló költségeik igénybevételével fokozatosan fejlesztjük a felső-, közép- és alsófokú mezőgazdasági oktatást Ezer ezüstkalászos tanfolyamot állítottunk be, és bár nehéz küzdelmek árán. de sikerült ezeknek a tanfolyamoknak a költségeit átmenetileg biztosítanunk. Mindenesetre figyelemreméltó az <az óhajtás, hogy az oktatók és ezeknek az ezüstkalászos tanfolyamoknak a vezetői magasabb díjazásban részesüljenek. Ezt megfontolás tárgyává tesszük, de természetesen a rendelkezésre álló anyagi erőnktől függ, képes leszek-e teljesíteni ezt a kívánságot. Nem kell külön kifejtenem a t Országgyűlés tagjai előtt, mennyire nagyfontosságú újítás volt a közelmúltban rendszeresített gazdajegyzői állások létesítése. Nyilvánvaló, milyen komoly célokat kell elérniök a gazdajegyzőknek. Éppen ezért azt szeretném, ha a gazdajegyzői állásokra komoly, értékes, a parasztság "bizalmát bíró, kifogástalan 1 szakértelmű (Felkiáltások a kisgazdapárton és az ellenzéken: Csakis olyan!) és gyakorlattal bíró egyének kerüljenek. (KOVÁTS László (dn): És nem pártemberek! — LÉVAY Zoltán (md): Okleveles gazdák! — BAKÓ Kálmán (kp): Lehet az oklevél nélkül is!) Lehet az oklevél nélkül is. (Egy hang u néppárton: De ne legyen pártember! — Közbeszólás a kommunistápártról: Lehet pártember is, csak becsületes legyen! — LÉVAY Zoltán (ind): A becsület nem elég! Tudás is kell!) — DÖGEI Imre (kp): Ne legyen két-három felesége! — Zaj. ^- Az elnök csenget.) Momentán 400 ilyen gazdajegyzőig állástszer vezünik, mert, nem áll rendelkezésünkre több fedezet, de fokozatosan 2000-re fogjuk növelni ezt a számot, sőt ha többre 'lesz szükség' annyi ilyen állást, szervezünk, amennyire csak a parasztságnak szüksége van. Igen t. Országgyűlés! Meg kell emlékeznem az érdekképviseleti kérdésről. (Halljuk! Halljuk!) Emlékszem rá, hogy a választások előtt (KOVÁTS László (dm): Megígérték!) az egész ország visszhangzott az érdekképviseleti törvény követelésétől, most pedig a földmívelésügyi tárca tárgyalása kapcsán meglehetősen mérsékelt * hangnemben és igen röviden foglalkoztak ezzel a kérdéssel. (Zaj az ellenzéken.) Mi a haj? (KOVÁTS László (dn): Elmúlt a határidő!) Elmúlt, a határidő, az természetes, de anindenelsetre átmenetileg gondoskodtunk arról, hogy addig is legyen egy helyettese az érdekképviseletnek a földmívestanács alakjában. Nem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen, rendkívül nagyfontosságú, a (parasztság létérdekeibe vágó törvényjavaslat összeállítása — amikor különböző pártok szempontjait kell figyelembe venni — nem olyan könnyű dolog. Mindenesetre meg fogjuk oldani a kérdést, (Felkiáltások az ellenzékein: Mikor 1 ?) Én már hónapok óta foglalkozom a kérdéssel, több pártközi értekezletet hívtam évi február hó 19-én, csütörtökön. 368 össze, természetesen a Jkormányzópártok sorából, (Gúnyos felkiáltások az ellenzéken: Természetes! — GERENCSÉR György (ikp): Ügyvédek nem kellenek oda! — Egy hang az ellenzéken: Dehogynem!) ós a kormányzópártok részéről a legnagyobb megértést tapasztaltam, úgyhogy nincs kétségem abban a tekintetben, hogy végr© is megegyezésre fogunk jutni és a megegyezés eredményeképpen olyan törvényjavaslatot fogunk .hozni, amely a koalíciós igényeket ki fogja elégíteni. (Gúnyos derültség és taps az ellenzéken. — KOVÁTS László (dn) : Adót is csak a koalíció fizet! — GERENCSÉR György (kp): Minden a demokrácia érdekét szolgálja, amit a koalíció érdekében tesznek! — Zaj.) ELNÖK: Csendet kérek, képviselő urak! SZABÓ ÁRPÁD miniszter: Tekintettel arra, hogy a koalíció túlnyomó többségét a parasztság alkotja, meg vagyok győződve arról, hogy a parasztság is meg lesz elégedve azzal az érdekképviseleti törvénnyel. (Taps a kormánypártokon. — Sz. SZABÓ Pál (md): Azt bízzuk a parasztságra!) A parasztság hozzá fog szólni a kérdéshez, az természetes, sőt elsősorban ők fognak hozzászólni, mert elsősoriban az ő véleményükre vagyok kíváncsi. (Sz. SZABÓ PÁ1 (md): A helyeslést bízzuk a parasztságra!) Azért mondom, hogy elsősorban az ő véleményükre vagyok kíváncsi. De lettől függetlenül — hogy egészen komolyra vegyük a dolgot, mert ez rendkívül fontos kérdés — ez a parasztságnak annyira életbevágó kérdése, hogy a lehető legkomolyabban kell vele foglalkoznunk és a legjobban kell megoldanunk. — (KOVÁTS László (dn): A* sok bába közt el ne vesszen a gyerek!) addig is, amíg nem lesz meg az érdekképviseleti törvény, — igyekszem a földmívestanácsoknak olyan hatáskört biztosítani, hogy helyettesíthessék az érdekképviseleti szervet. (Egy hang a néppárton: Azt politikamentesen kell megcsinálni! — GERENCSÉR György (kp): És maguk szerint demokráciamentesen! — Zuj.) (16.00) Legyen, szabad most már gyors tempóban | igyekeznem beszédemet, befejezni. (Halljuk! * Halljuk!) Majd később fogunk még diskurálni egyik-másik kérdésről, (Halljuk! Halljuk!) Meg akarom említeni, hogy a földbirtokreform végrehajtásával állás nélkül maradt, abszolút megbízható r volt gazdatisztek nyugdíjkérdésének rendezésiét szántén tervbevettem. Az állattenyésztés a mezőgazdasági termíe. lésnek alapvető tényezője: hatást gyakorol az egész közgazdasági életre, legbiztosabb alapja a jólétnek, a közeliátásnak, stb. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a mesterséges megtermékenyítő állomásokat ha jól tudom- Kállai t. barátom hozta szóba és ő kért arra, hogy ezeket az állomásokat igyekezzünk szaporítani. Bennünk megvan a készség erre és, ia, rendelkezésre áMó fedeizet arányában' feltétlenül eleget teszünk minden ilyen kívánságnak, mert hiszen ez elsőrendű (közérdek. .Megemlítem még, hogy a hároméves terv által rendelkezésünkre bocsátott összegekből igyekszünk megfelelő tény észanyagot behozni, amely tenyészanyagnak egy részét továbbtenyésztós céljából az állalmi gazdaságokra bízzuk- egy bizonyos résziét pedig községeiknek és más ilyen közületeknek bocsátjuk rendelkezésére. Az állattenyésztési főosztály az 1946. évben Svájcból behozott 1 tenyészniént, 51 ezimmen-
