Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

359 Az országgyűlés 49. ülése 194$. {február* 25-ikéig, a hátralékot

1 pedig- .március 15-éiff megkapnáík. Ezt mondja a Tiszántúl. T. Országgyűlés! Nézzük meg állat" tenyésztésünket is. Nincs időm arra, hogy a/ háború állatpusztításait számszerű adatokkal ásmeirteseeim a Ház előtt; azt sem kell ismertetnem, hogy a mezőgazdaságinak milyen nagy szüksége van az állatokra. Hogy állatállományunk a háború után ilyen szép fejlődésen ment keresztül, ezért elismerés illeti meg az új és a régi kisgazdákat egyaránt. Hiszen ha csak a 16- ós sz-arvasmanhaállományt nézzük, azt látjuk, hogy a lóálloaiiány körülbelül 15 százalék, a szarvasiniarhaáUo" mámy pedig 25 százaléik emelkedést mutat.! Ez azonban csak állattenyésztésünk menyiségi kérdése. Foglalkoznunk kell állattenyésztésünk minőségi kérdésével is. Jóminőségű állatokban nagy hiány van. Hogy a minőséget növeljük, szükségesnek tartom a mesterséges megtermékenyítő állomások számának növelését. Ilyen tíz van az országban s azt hiszem, hogy még hat új ilyen állomás vaor föl véve a költségvetésben. Mesterséges megtermékenyítéssel egy mén után tízszer annyi csikó van, egy bika után _ pedig 30—4U-szer annyi borjú, ami azt jelenti, hogy a mesterséges megtermékenyítés bevezetésével az apa-állatok száma méneknél 1/10, a bikáknál 1/30—1/40 részre csökkenhet. így egy kiváló minőségű mén után 250—300 kalnca. egy bika után pedig 1500—2500—3000 tehén termékenyíthető meg. Az utóbbira kívánóim a fősúly fektetni, mert a kisgazdaságokbajn erre van legjobban szükségünk. Gondolok itt a tejtermékekre, .amelyekre sápadt arccal vámnál: ,a városok proletárgyermekei. Ezekjét a mesterséges megtermékenyítő állomásokat a legszükségesebbnek a Tiszántúlon, valaimint fen" tebb. Sáros megyében látom, mert jószágállományunk minősége leginkább itt van leromolva. Beszélnem kell sertésállományunkról^ is. A 20-as években nagyban rá kívántak térni Magyarországon a hússertéstenyésztésre azért, mert bacoai-gyártmányokat tudtunk volna exportálni Angliába. így annyira összekeveirltük sertésállományunkat, hogy szinte már azt mondhatjuk, alig lehet találni tiszta magyar maingalicasertést. Ezért szükségéének tartom ezeknek a kiváló, jóminőségű mangalica zsírseiitéseknek további tenyésztését a mezőgazda" ság szempontjából. T. Országgyűlés! Foglalkoznom kell ia mezőgazdaságban tapasztalható 'munkanélküliség kérdésével is. Itt van előttem a földmunkások és kisbirtokosok országos szövetkeze" tének imunkaközvetíltő jelentése. Ha megnézem az 1947. év első hónapját, azt látom, hogy akkor 230.000 volt a nyilvántartott munkanélküliek száma. Ha lemegyek a legmélyebb pontig, iaiz aratás idejéig, akkor is 93.752 volt, az év végén, decemberben pedig 243.216 volt a munkanélküliek száma. Ha ezt a tizenkét hónapot összegezem, akkor 1,967.069 volt a munkanélküliek száma. Ugyaniakkor a régi gazda' sági munkaközvetítő intézet idejéből (rendelkezésemre álló adat szerint az 1940. évben 2,098.230 munkanélkülit tartottak nyilván. Ha a munkanélküliek számának alakulását nézzük, azt látjuk, hogy 1941'ben is volt munkanélküli; pedig akkor már áttértünk a háborús gazdálkodásra, mégis az évnek mind a tizenkét hónapjában ' volt munkanélküli ebben az évi február hó 19-én, csütörtökön. 360 országban. Ez azért volt így abban az időben, mert a nagybirtokokat hadiüzemekké nyilvánították s ahelyett, hogy a sűrűbben lakott vármegyékből vitték volna át a munkanélküli mezőgazdasági munkásokat, nem ezt tették, hanem SAS-behívóval hívták be ia munkásokat ezekbe az üzemekbe és az akkori zsoldért dolgoztatták őket. Eácz Gyula képviselőtársam azt mondja, hogy a földhöz nem jutottak is kaptak valamit a demokráciától. Igaza van Rácz Gyula képviselőtársamnak, mert hiszen a mezőgazdaságban kollektív szerződés van, amely...a munkaidőt és a munkabért szabályozza. Ezeket a tömegeket azonban munkához is kell juttatni a demokráciában. Örömmel látom tehát, hogy a költségvetésbe, valamint a bárouiéves tervbe különféle címek alatt olyan költségek ^ vannak beállítva, amelyeknek . felhasználásával a munkanélküliek számát csökkentetni tudjuk. Ott van például az öntözéses gazdálkodás, vagy a Duna-Tisza-csatorna építése, ott van a közlekedésügyi miniszter úr költségvetésében a dülőútak megépítése, műutat karbantartása, amely munkáknál a falusi munkásság el szokott helyezkedni. Emellett azonban a földművelésügyi tárcának m foglalkoznia kell a munkanélküliség kérdésével. Nagy mértékben lehet segíteni a munkanélküliségen ia zöldség- és virágmagvak termesztésének megszervezésével, főleg a kis földtulajdonosok érdekében, hogy a belterjes gazdálkodással megélhetésüket biztosabbá tegyük és a külföldi behozatalt csökkentsük. T. Országgyűlés! Érdekes megnézni a statisztikát, hogy mit fizetünk ki külföldre csak egyféle magért, a cukorrépamagért, amelyet a tavalyi esztendőben Amerikából hoztunk be, • ebben az esztendőben pedig- — azt hiszem —

r Lengyelországból és Németországból fogunk vásárolni. Ha bevezetjük ennek temmelését és ráneveljük a mi új földhöz juttatott jaiíikat, új földtulajdonosainkat. a kisparasztokat; ezeknek a fontos magvaknak termesztésére, akkor nagy mértékben tudjuk csökkenteni i& munkámélüliséget a mezőgazdasági munkások között. Hasznos volna a fűmagtermelés elterjesztése is a drága külföldi fűmag' kiszorítása céljából, részben a rétek és legelők felújítására, részben a városok poros felületének gyepesítésére, hogy az alföldi városok levegőjét poritalanabbá tehessük ós így nagy mértékben hadatüzenjünk a tüdővésznek. Örömmel (kell megállapítanom, hogy a hároméves terv keretében a falusi kislakásépítésre 272 millió forint van előirányozva. Gon" dőljünk csak azokra a viskókra, amelyekben a mezőgazdasági munkások egész életüket végígkínlódják, hiszen a mezőgazdasági munkásságnak, a mezőgazdasági alkalmazottaknak lakásviszonyai szánalmasak voltak, azok az épületek sokkal rosszabbak és egészségtelenebbek voltak, mint az urasági ólaik,, amelyekben a jószágokat ápolták és nevelték ezek a mezőgazdasági alkalmazottaik. Hiszen tudjuk nagyon jól. a földbirtokos nem oselódlakást épített legelőbb, hanemi istállót épített azért, hogy mutogatni tudja, milyen jószágokat nevelnek benne. Az ia 272 millió forint, amely a hároméves tervben erre elő van irányozva, nem tudja hű tükrét adni annak, hogy mennyi lakás épül, mert ez csak egy olyan összeg, amelyben még