Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

351 Az országgyűlés 49. ülése 1948. évi február hó 19-én, esütörtökoü. 352 nyosságt>kat látok abban a tekintetben is, hogy termelő rétegünk ós a pedagógiai és agrártudományos világ között óriási spácium van; ezek nincsenek kellőképpen összhangban. A nnak ellenére, hogy ,a költségvetésbein meg~ lehetősen nagy összeget 3,391.400 forintos irányzott elő a kormányzat tudományos célokra, mégis azt kell mondanom, hogy a gyakorlatban nem látom ennek kellő eredményét. Szükséges volna, hogy ezt a három szektort közelebb hozzuk egymáshoz, hogy ne legyen olyan nagy. spácium közöttük. Azt az elméletet, amelyet az agrártudom ányos világ kigondol, a gyakorlatban is be kell mutatni; be kell bizonyítani, hogy amit elméletben állítanak, azt a valóságban miként lehet a legjobban alkalmazni és hasznosítani. T. Országgyűlés! Ezek után legyen szabad egy sokkal fontosabb kérdésre áttérnem. A kísérletezés ós szakoktatás ügyén keresztül állategészségügyünk szekere szintén eléggé döcög. Tudom, hogy ezen a térem is, a lehetőségekhez képest, igyekszik a kormány segíteni, azonban azt látom, hogy például a szikes talajok, javítása folyik, ez a művelet meglehetősen drága és költséges. Itt ugyancsak utalnom kell az agrártudományos világ nem egészen, helyes működésére_ és szeretném, hogy ha az agrártudományos világ rájönne már egyszer a talajok költségmentes hasznosítására is. Nem akarom elhinni, hogy ne találnánk olyan fát vagy növényt, amellyel a szikes talajokat hasznossá lehet tenni. Mindezek után — tekintettel .arra, hogy rövid az idő számomra — méltóztasanak megengedni, hogy a földblrtokreform kérdésével foglalkozzam bővebben. A földbirtokreformmal azért kell foglalkoznom, mert ebben a szektorban érzem magam legjobban odahaza. (DÉNES István (md): Helyes!) Sokmindent hallunk és sokminden rémhírt terjesztenek ebben az országban a földbirtokreformmal,kapcsolatban különösen a legutóbbi időkben azzal nyugtalanítják a közvéleményt, hogy egy új földblrtokreform jön. Már volt olyan képviselőtársam, aki azt kérdezte tőlem: igaz-e, hogy! az új földbirtokreform törvénytervezete már a zsebemben van! Hát nekem itt az ország plénuma előtt meg kell mondanom ugyanúgy, ahogyan a bizottsági tárgyalásnál a felügyeleti joggal megbízott államtitkár úr is megcáfolta ezt a hírt, hogy ilyen új földbirtokreformról szó sincs. (DÉNES István (md): Ma!) Hogy mi leiSK holnap, azt még Dénes képviselőtársam sem tudhatja. (Derültség. — VÉRTES István (md): Mit lehet tudni?) így csak arról beszélhetünk: mi van ma. (DÉNES István (md): Ma földosztás van. Földbirtokreform még nem volt. Ennek /most kell következnie!) A földbirtokreform az országnak csaknem minden községét érintette és annak, a 16 millió katasztrális holdnyi földnek, amely az ország területén van, 34 százalékát meghaladja az a föld, amely meg lett mozgatva. Ha ezt a lakosság számával elosztom, koponyánként, .akkor azt lehet mondani, hogy ez a földbirtokreform minden harmadik embert érintett. Az a földbirtokreform, amelyet ebben a három esztendőben megteremtettünk, olyan teljesítmény, amire példa nem volt. Ha felsorakoztatom azokat az adatokat, (DÉNES István (md): Halljuk!) amelyek erre a földreformra vonatkoznak, meg kell állapítanunk, hogy azok n földreformok, vagy földosztások, amelyeket 1920-ban és az 1930-as esztendőkben elvégeztek és amelyek lényegileg alig-alig vehetők stziámba a mostainiElioz viszonyítva, költségek tekintetében lényegesen túlhaladták a mostani állami hozzájárulással támogatott földbirtokreformot. (DÉNES István (md): Ez igaz!) Később rátérek ezekre a kérdésekre, most sorban megyek. A rendelkezésre álló előzetes statisztikai adatok szerint a földbirtokreform végrehajtása során az, 1945. március hó 15-től eltelt három év alatt igénybe vettünk 5,599.645 katasztrális hold területet. Ebből a földterületből 539.171 katasztrális hold elkobzás, 5,060.474 kataszrális hold pedig megváltás utján került az állam rendelkezése alá. Ezek szerint tehát az igénybevett területből 9.fr százalék az elkobzott, és 90.4 százalék a megváltott ingatlan. Itt meg kell egy kissé állni. Ha számításba vészein ia múlt fasiszta rendszer bűneit, annak bűnözőit, ezek között a nagybirtokosok voltak a főbűnözők. Meg kell állapítanom, hogy a földbirtcukrefoirm során bizaony elég kiraóleiteisen bántunk velük, mert es(a!k 9.6 sízázialék az a birtok, amit elkoboztunk. Különösen feltűnő ez az elkobzásra vonatkozó adat a Dunántúlon, ahol — Dunántúl a nagybirtokokosok hazája lévén — mindössze 262.922 kai hold az elkobzott birtok, pedig tudjuk lazít, hogy a Dunántúlon bizony voltak nagy tízezh res, sőt százezres hitbizományok is, (DÉNES István (md): Űgylátszik demokratikus gróf ok voltaik aizoik!) amelyek az összes megváltott bir toknak 48.8 százalékát teszik iki. A megváltott birtok A Dunántúlon 2,318.603 katasztrális hold, vagyis 45.8 százalék, az összes megváltott területünk pedig, — mint aiz előbb már az előbb említettem — 5,599.645 katasztrális hold Itt < sorakoznak fel azok a

z adatok, hogy mennyi ebből a szántó, rét, kert, szőlő, legelő, erdő, nádas és terméketlen föld. (DÉNES István !(md): Halljuk!) Ha érdekes vagy ínemíi.érdekes, az bizonyos, hogy én fel fogom sorafkozr tatni. (DÉNES István (md):" Halljuk!) A szántóterület 9,762.974 katasztrális hold, ÍDÉ, rs'ES István (md): Kilencmillió?) Ennyi az egész szántóterületünk. Ebből igénybe lett véve 2,879.112 katasztrális hold, vagyis az összterületnek 29-5 százaléka. Kert volt, illetőleg van Magyarországon 219.083 katasztrális hold és 42.000 katasztrális hold lett igénybe véve. Rét van 1,104-000 hold, ebből igénybe van véve 345.000, szőlő 355.127, igénybe van véve 46.000, legelő 1,700-632, igénybe va

n véve 550,000, erdő 1,962.000, ebből igénybe van véve 1,406.210 katasztrális (hold, vagyis az összterületnek 73.1 százaléka. T.: Országgyűlés! Ezek szerint! az igénybe vett mezőgazdasági területeket számítva, — szántókíkiajl, kertekkel és rétekkel együtt — kereken 3,266.000 katasztrális holdnyi terület az, amely ia földhöz juttatottak számára lett jutattva. Ha ehhez a területhez az elkobzott és megváltott szőlőket is hozzávesszük, akkor kereken 3.3 millió katasztrális holdat biztosítottunk az új gardáknak, az igénybe vett erdőkön kívül. Az igénybe vett erdők, legelők, nádasok csaknem teljes egészükben közületi tcélokra rendeltettek a törvény értelmében.' A községi földigénylő bizottságok a reform végrehajtása során összesen 730.425 földigénylőt írtak össze. Ebből 663-359 személy találtatott jogos földigénylőnek. A házhelyigény] ők