Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

^ Az országgyűlés 46. ütése 1948, lönben melyik kormánnyal volt elégedett az emberiség? (DÖGEI Imre (kp): Ilyen kor­mánya még nem volt neki!) Valakit csak szidnia kell. Kit szidjon, ha nem ai kor­mányt? (SZEGEDI Aibertné (kp): Próbált volna a múltban beszélni! — Zaj. — Az elnök csenget.) Tudja, hogy az ő kormánya, tudja, hogy a magyar nép kormánya, mégis ide-oda, amoda, egy-egy ilyen kijelentést tesz, ne ve­gyék tehát ezt szigorúan. (KOZMA József (kp): De felbátorítja a többit! — KOLBERT János (pk): A bátorság sohasem bűn!) Képviselőtársam, . engedje meg nekem, a paraszt- és munlkasrendsizer és uralom olyan dolgokat csinált, amelyek a nép érde­keit szolgálják és a nép javara jók. Hiába mondja valaki, hogy nem igaz, hogy így, meg amúgy, nyilvánvaló, hogy a demokrácia a nép javára dolgozik, tehát, hogy valaki ro­tyog, beszél, az nem változtat demokráciánk lényegén. Ezt csak azért hoztam fel, hogy ne ve­gyék az ilyesmit a kommunistapárt vidékL szervei sem túlszigorúan- mindig azt vizsgál­ják meg, hogy azt az embert valóban izgatási, demokrácia elleni szándék vezette-e a beszé­dénél, vagy pedig csak, egy elszólás volt. magyar szokásból szidnia kellett valakit, hát szidta a kommunistapártot, vagy a kormányt. vagy szidott bennünket. (KOLBERT János (pk): Ha két ember összevesz és az egyik kommunista, ez mindjárt lehetséges. — SZE­GEDI Albertné (kp):* Ki. hogyan beszél, úgy érez! — Derültség az ellenzéken.) Köböl t. képviselőtársam rámutatott arra, hogy a belügyminisztériumban már készen van a községi választási tervezet, s a válasz­tást rövidesen meg fogják tartani. Mégismé­telem azt, amit a múltban is mondtam. Ennek a népi demokratikus vonalinak, tehát a ne­gyedik rendnek, a munkásoknak ós a parasz­tok pártjainak semmi okuk sincs félni a leg­szélesebbkörű községi választásoktól sem. Miért? Azért, mert a magyarságnak, a ma­gyar társadalomnak nem nyolcvan, de ki­lencvenhat százaléka munkás és szegénypa­raszt. A munkásság és a szegény parasztság pedig, ha az ideológiával nincs is abszolúte tisztában és nem tudja, hogy történelmileg ma pontosan mi a, helyzet, de egyet tud, tudja azt,' hogy az ő sorsa a munkássághoz, a szegényparasztsághoz fűződik. így tehát nincs aggodalomra, nincs .féle­lémre ok. nincs ok arr a hogy meg ne ejtsük ezit ia fontos választást. Hiszen a kormány ezt ígérte tavaly, tavalyelőtt és Ígérte most is a választási kiáltványában. Valamit ' arra is kell adni a demokratikus [kormánynak, hogy ha valamit ígér a magyar nép felé, különösen kiáltványt formájában, ünnepélyes deklaráció formájában, akkor iparkodjék is azt betar­tani. Higgye el nekem a magyar kormány, hogy egy ilyen igéreit beváltása húsz-harmine­százalékos szavazattöbbséget jelent a kor­mányzat javára. (KOLBERT János (pk): A be nem váltás pedig az ellenkezőjét!) ' A községi választás nem erőpróba^ akar i lenni a demokráciával széniben a reakció ja­vára, mert úgy gondolom, a reakció Magyar- j országon olyan komoly vereséget szenvedett, hogy egy elkövetkezendő választáson szóba sem kerülhet a szerepe, és jelentősége. MÓNUS Illésen é (szd): Komolyan hiszi ezt a képviselő úr? — KOLBERT János (pk): Komolyan! — PARRAGI György (md): Eldőlt már ez!) Ne­évi február hó 16-án> hétfőn. 28 kem az a meggyőződésem, hogy a magyar szer gény parasztság, a ómagyar földmunkásság és ipari munkásság — szintén munkássorból emelkedtem ki, munkáscsaládból nőttem ki, ismerem a fajtámat — éppen olyan értelmes, okos. világos, tisztánlátó, mint én. (Élénk de­rültség á kommunista- é\$ a szociáldemokrata­párton.) ©salk nincs annyi tanultsága. mint nekem, (Egy hang a kommunistapárton: Nincs annyi helyen megkenve!), éppen olyan tisztán látja a problémákat s hazájának és saját magának sorsai, mint én. (HAJDU Ernőné (szd): Sokkal jobban!) Lehet, hogy sokkal jobban látja, de ha jobban láifcja, akkor m i akadálya van annak t. képviselőtársam, hogy megkérdezzék: nyilaik ózzanak, erősítsék meg demokratikus rendünket. Miért? Azért, mert amint Rákosi t. miniszter úr első beszé­dében mondotta ebben a parlamentben, — na­gyojn jól lemlékszem — az új rend hatalomra jutván, igenis, figyelembe fogja venni a ma­gyar alkotmány demokratikus hagyományiait és alkalmazkodni fog hozzájuk. Az egyik ilyen hagyomány, amely bele van ivódva a magyar ember természetébe, az, hogy ragaszkodik az ő alkotmányos, auto­nómikus jogaihoz. Higgyék el, hogy nem ellen­zékieskedésből mondom, de meg kell említe­nem, hogy itt vagyunk ugyan mi. ez az ország­gyűlés, meválaiszitottak bennünket egy kép­viselőválasztáson, de kérdem, hol vannak az alsó, alkotmányos szervek, amelyek bennünket kontrolálnak. irányítanak és utasítanak? Ninc« még demokratikusan megválasztott' köz­ségi és megyei autonómiánk, már pedig ez a rendszer nagyon ügyesen. nagyon demo­kratikusan van felépítve a magyar alkot­mányban. Ha meglesznek valóban a demo­kratikus községeink és vármegyéink, akkor ez az országgyűlés nem fog úgy a levegőben lógni, mint ahogy ma lóg, elszakadva a demo­kratikus alsó intézményektől. (MÓNUS Illésmé (szd): Már .amelyik elszakadt! — PARRAGI György (md): Az önkormányzajt a demokrácia fundamentuma!) T. Országgyűlés.! A legutóbbi időkben népítéletek voltak HAJDU megyében és Abaúj megyében: egyszerűen nekimentek a panasz­tok, a föld'munkások, ; a haszonbéreis földeknek, azokat ismételten felosztották, máshelyen pe­dig arra izgattak, hogy a parasztság a zsír­beszolgáltatást szabotálja- A Szabad Népben olvastam, hogy a kormány kemény kézzel nyúl bele ebbe a dologba. Nagyon helyes; véget kell vetni ezeknek a népíitéletszerű jelenségek­nek azért, mert minden ilyen törvényen kívüli megmozdulás, minden ilyen nópítédetszerű megmozdulás ma a. negyedik rend uralma és kormánya ellen irányul, eltekintve attól, hogy nem is oldja meg a problémákat. Itt kívánom felhívni a koalíciós pártok figyelmét arra. hogy Debrecenben összeültek a koalíciós pártok egymással és kifundálták azt, hogy a hajdúmegyei és abaújmegyei föld­munkások munkanélküliségén úgy lehet .se­gíteni, hogy a nagyobb haszonbérleteket fel­osztják kishaiszonbérletekrie. Ismételten nagyon kérem a t. Országgyűlés­nek ezekkel a kérdésekkel foglalkozó tagjait, fon~ tolják meg ezeket a kérdéseket: ezek nagyon ko­moly és mélyreható kérdések, amelyeket, ha nem oldunk meg, akkor állandó nyugtalanság és.

Next

/
Thumbnails
Contents