Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-49

321 Az országgyűlés 49. ülése 1948. sak. A jobb talajokon, a folyók mentén a konyhalkertészetet lehet művelni. Mindehhez azonban tervszerűség szüikséges, onert nem fo^ gadható el megnyugtatónak az az állapot, hogy önként jelentkező, alkalmilag társuló emberek államsegítséggel termeljenek rizst ott ahol éppen akad ilyen vállalkozó szellem, ezt intézményesen megszervezve az ott lakó parasztságra kell építeni. Ugyancsak kedvező természetadta lehetőségeink vannalk a gyümölcs-, szőlő- ós bortermelésre a megfelelő vidékeken, ahol már eddig is tudtunk európai, sőt világhírű termé" nyéket előállítani. Tervszerűen fokozni kell ezeknek a növényeknek termelését, . a takarmány termesztésre megfelelő vidékéken pedig felfokozott állattenyésztést érhetünlk el. A ki" mondottam mezőgazdasági- főleg gabonatermő vidékeken a gabonatermelést — értem ezen főként a búzatermelést — okszerűen megszervezve, eddigi termésátlagainkat jelentéknyen tudjuk emelni. Kormányzati kérdés megtalálni az egyensúlyt, hogy bármely termelési formában dolgozó panasztok egyformán megtalálja^ számításukat, A gabonatermelő vidékeknek a mai elmaradottsága, mai óriási szegénysége fokozottabb takarmánytermesztóssel. fokozottabb baromfitenyésztéssel, helyesen megszervezíve megszüntethető, a nemzetig termelésben vtaló részvétele fokozható, életszínvonala emelhető. Látjuk ennek egyéb példáit is. Eszembe jut hollandiai utam. Amikor érdeklődtünk, hogy miért nincs* magyar bor Hollandiában, azt mondottá a földmívelésügyi miniszter: a francia borokat úgy eresztik be. hogy vágott virágot kell érte nekik venni. Lehetséges, hogy tőlünk is kaptak volna bort. csak nem vágott virágért. Döntő fontosságú a fejlődés szempontjából, hogy a különböző termelési ágak termelési formái között az egyensúlyt megtaláljuk. Ha néni találjuk meg az egyensúlyt, azoknak a vidékeknek dolgozó parasztjai nemcsak kedvüket vesztik el a termeléshez, hanem lehetőségüket is. Külön kell megemlékeznem a magtermelésről, amelynek szintén nagy jelentősége vanAzokon a vidékeken, amelyek öntözéses gazdálkodásra nem, vagy csak nehezen rendezhetők be, nagyon kedvező éghajlati adottságunk Van a magtermelósre, a takarmánynövények magtermelésére, konyhakerti és virágmagvak termelésére, amihez öntözés nem kell. Itt belterjes gazdálkodást lehet folytatni, s ennek bevezetésével fokozni a nemzeti jövedelmet is, főleg fokozni azoknak a kisparaszt foknak jövedelmét, akik kicsiny darab földön kénytelenek megélni, mert több nem jut nekik. Hiú ábránd elképzelni azt, hogy mezőgazdasági munkaerőfeleslegünket mi a közeljövőben az iparban el tudjuk helyezni. Nagyon jó eset lesz, ha az ipari munkások között nem lesz munkanélküliség, ha azok kellőkét) foglalkoztatva lesznek. A parasztságnak a. földmívelésből kell megélnie és lehet is megélnie, de ennek a feltételeit meg kell teremteni. Most nézzük meg, mennyiben szolgálja ezeknek a feltételeknek a megteremtését ez a mostani költségvetés. Az egész állami költségvetésünk 4,083.235.000 forint. Ebből a földmívelésügyi költségvetése 218.190.000 forint. Ha ezt a százalék arányában nézzük, úgy ez az összeg 4.8 száztaléka egész költségvetésünknek (Felkiáltások az ellenzéken: Szomorú!) a múlt évi 5.6 százalékkal izemben, meg kell azonban előbb állapítanunk, hogy számszerűleg 218 millió fo

_ - ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. évi február hó 19-én, csütörtökön. 322 rint van most beállítva a tavalyi 155 millió forittal szemben. Igaz. hogy a mostani költségvetés kedvezőtlenebb arányt tüntet fel a mezőgazdaság dotációjánál, mert míg a múlt évben az iparügyi tárca dotációja 55 millió forint volt, az egész állami költségvetésnek 2 százaléka, addig most az iparügy 342 millió forinttal, 7.6 százalékkal szerepel, ez azonban az állami tervgazdaság következménye. Itt tulajdonképpen vitatni lehetne a sorrendet, hogy a mezőgazdaságnak kellett volna-e nagyobb és az iparnak a kisebb beruházást adni, de mag kelíl állapítani' hogy nem lehet elképzelni nemcsák egy stabil állami költségvetés nélkül, de egy egészséges fejlődésű ipar nélkül sem a mezőgazdaság tartós boldogulását. Lehetnek egyes esetekben kedvező konjunktúrák akár a mezőgazdaságban, akár az iparban, de egy tervszerű fejlődésben elválaszthatatlan egyik a másiktól. Amikor a földmívelésügyi tárca dotációjának ezt a kisebb százalékos összegét nyugodt lélekkel elfogadhatjuk, figyelembe kell vennünk hozzá azt, hogy a hároméves terv beruházásaiban 476 millió forint van erre a költségvetési évre előirányozva mezőgazdasági beruházások céljaira Ez az összeg már csökkentett összeg, mert az . eredeti terv szerint még nagyobb lett volna a mezőgazdasági beruházások összege, aaonban tudnunk kell és nem lehet figyelmen kívül hagynunk, hogy a múlt évi rendkívüli aszály miatt 4 milliárd kiesés jelentkezett a nemzeti jövedelemben a mezőgazdasági termelés csökkenése folytán- Csökkenteni kellett az előirányzatot és itt meg kell mondanom azt is, hogy kisebb mértékben csökkentek a mezőgazdaság tervezett beruházásai* mint <az ipar tervezett beruházásai. Ha pedig az>t vesszük reálisan figyelembe, mit tudtunk nyújtani a mezőgazdaságnak a múlt évi költségvetésben és mit tudunk nyújtani most, meg kell állapítanunk, hogy nemcsak javulás, de egy kedvező fejlődési lehetőség is van. Ennek a költségvetésnek hű kénét akkor láthatjuk, ha az egyes címeiket figyelembe veszszük, hogy miként oszlik meg a földmívelésügyi tárcának ez a 218 millió forintos költségvetése. Ha legelsősorban is az 1. címet veszszük, a központi igazgatást, amely 8.500.000 forinttal szerepel, szembe kell tűnnie annak, hogy ez 210.000 forinttal kevesebb, mint ami a múlt évi 155 millió forintos költségvetésben volt. (11.00.) Itlt örömmel lehet megállapítanunk azt, hogy a földmívelésügyi tárca nagyobb költségvetésében nem a bürokrácia nőtt meg. nem a központi igazgatás veszi fel a nagyobb összeget, mert hiszen ez 210.000 forinttal kevesebb a múlt évinél. Ha megnézzük a mezőgazdasági termelés. címét, a 2. címet, iákkor azt látjuk, hogy ott 30,900.000 forint van felvéve a költségvetésbe, amely összeg 19,900.000 forinttal több m múlt évinél. Ez igen örvendetes jelenség, mert elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlődésének lehetőségét biztosítja. Itt azonban egy pillanatig figyelembe kell vemnünk a hároméves terv idevonatkozó adatát. A 2. címhez tartozó beruházásoknál 162,500,000 forint van előirányozva a hároméves terv keretén belül, mégpedig 15,000.000 forint jut a növénynemesítő telepekre, 4,000.000 forint a nemesített vetőmagellátásra, 10,000.000 forint a műtirágyaellátásira és 63,000.000 forint a termelés fokozására. Ennél a címnél egy kissé meg kell állnunk. 21