Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

301 Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 302 töltöttem el és tudóan, hogy tanyai tanítónak lenni nem kellemes állapot, távol a vasúttól, a villanytól és solkniinden más egyébtől, ami a kultúrember számára nehezen _ nélkülöz; hető, de emiatt nem miamdihatnak * a tanyai parasztgyeruiékek ezrei analfabéták. Hogy a tainítóiság részére ösztönzést adjunk arra, hogy vállalják a tanyai tanítók nehéz munkáját, szer intem helyes volna, ha a tanyai tanítók külön tanyai pótdíjat kapnának. Tt Országgyűlés! Őszintén megvallom, nem szívesen hozóin ezt a kérdést az országgyűlés elé. Reméltem ugyanis, hogy a kultuszminiszter úr. felismeri a tanyai oktatás rendkívüli fontosságát és mindén felhívás nélfkül is gondoskodik arról, hogy a tanyai iskolákban tauítóhiány ne akadályozza^ a redszeres tanítást. Sajnos' az iskolaév jórésze máir eltelt, de még mindig kapjuk a panaszos leveleket vidékről, hogy a tanyai iskolák közül igen sok be van zárva tanítóhiány miatt. Arra kérem tehát a kultuszminiszter urat. hogy minden rendelketeésére álló eszköz ájgjémylbtevétfelével sürgősen gondoskodjék arról, hogy mindén tanyai iskolába kerüljön megfelelő tanerő, mert minden egyes analfaibéfca. egy-egy szégyenfoltot jelent a magyar demokrácián. Meg kell még említenem azt is, hogy sokhelyen még nincsenek is kellően rendbehozva a tanyai iskolák és felszerelésük is hiányos, de még rosszul felszerelt iskoláinkban is meg kell hogy kezdődjék végre a tanítás. Különben is tudok igen sok esetet, amikor a tanyai lakosok minden segítség nélkül maguk állították helyre iái háború által megrongált iskolaépületet. Véleményem szerint ezek most jogosan követelhetik meg az államtól, hogy legalább tanítóról gondoskodjék. Remélem, hogy a miniszter úr átérzi az interpellációmban elmondottak: fontosságáti és a szükséges intézkedéstebet haladéktalanul megteszi. (Taps a Ház minden oldalán.) ELNÖK: Az interpellációt az országgyűlés kiadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Következnék Tóth László képviselő úr interpellációja, a képviselő úr azonban interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak számára a halasztást megadni? (Igen!) Az országgyűlés a

1 halasztást megadja. Következik Kovács István képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a parasztságra sérelmes beszolgáltatás] kötelezettség tárgyában. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a jelenben fennálló beszolgáltatási rendszer, amely a birtokterületek holdszáma szerint szabja meg a beszolgáltatási kötelezettséget, sok esetben súlyosan sérti a parasztság érdekeit'? Mit szándékozik .tenni a miniszter úr ezeknek ai sérelmeknek orvoslása érdekébenl Haijlandé-e a jövőben az esetleg szükségessé váló. beszolgáltatásoknál a szántóföldek kataszteri tiszta jövedelmét alapul venni?« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. KOVÁCS ISTVÁN (kg): T. Országgyűlés! Hazánkban a. demokratikus fejlődés további szerencsés kialakulása igen jelentős mértékben függ attól, hogy milyen lesz az ország népének közellátási helyzete. Pártom és magam is azon az állásponton volnék az adott körülmények között, hogy lehetőleg térjen vissza a mezőgazdasági termények szabad forgalma, de az adottságoknál fogv

a akként is alakulhat a helyzet, hogy a közellátás biztosíthatása érdekében az ez év folyamán leendő termésre is szükséges lesz a beszolgáltatási rendszer fenntartása. Reálisan a helyzet az

k hogy Magyarországon ia közellátási szükséglet körülbelüli 18 millió métermázsa kenyérgabonát tesz ki. Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy a múlt esztendei rendkívüli száraziság a, talajelőkészítő munkálatokat igen hátráltatta, aminek következtében az őszi vetésterületeken a mag csak a késő ősz vagy a tél folyamán került a földbe, még ha a téli enyhe idő jelentős mértékben elősegítette is annak lehetőségét, hogy jobb termésünk lesz a múlt évinél, a. valóságos bevetett terület búzából mégis esak 2.2 millió holdat, rozsból pedig 881-000 holdat tesz ki, összesen tehát nem sokkal több ja bevetett te^ rület 3 millió holdnál, vagyis ha a 6 mázsás országos átlagtermést vesszük alapul;, akkor körülbelül akként alakul a helyzet, hogy csak önmagunk eltartását tudjuk biztosítani. Fennforog tehát annak szükségessége — amire reálisan fel keli

1 készülnünk —, hogy esetleg* beszolgáltatást kell elrendelni ez évben is a közellátás biztosítására. (Felkiáltások a •M.s'f gazdapárton: Az biztos!) A földmívelésügyi minisztérium felé, mint a Közellátási Hivatal felügyeleti hatósága felé az a kívánságunk és kérésünk, hogy okulva a múlton, ia folyó >éyben esetleg bekövetkező beszolgáltatást ne ai múlt esztendőben alkalmazott módon holdankint, a holdszámok arányában vessék ki a termelőkre. Tagadhatatlan tény. hogy egy hold föld akkor is egy hold, ha az szikes, ha sekély talajrétegű, hiai gyenere termőképességű, ha kavicsos vagy homokos is» ezért ezen az alapon kivetni a gazdára a beszolgáltatandó mennyiséget, rendkívül helytelen kiszámítási módA beszolgáltatás alapjául szeretném és kér ném, hogy a folyó évre — ismétlem, ha arra szükség lesz és a »ha« szócskára szeretném a hangsúlyt tenni, hogy csak kényszerítő körülmények esetén vegyük igénybe ezt az eszközt, — a beszolgáltatás mérteikénél a iszántóföld kataszteri tiszta jövedelme szolgáljon alapul. Mindjárt meg kell mondanom még azt is, hogy bár a kataszteri tiszta jövedelmi alapon való beszolgáltatás is nagyon tág helytelenségekre ad módot, d© mégsem annyira, mint ai mereven holldszám szerint való kivetésItt elismerem, egy kiosit haza is beszélek (Hulljuk! Halljuk!) és pedig azért kell itt hazabeszélnem, mert a kataszteri tiszta jövedelmi alapon való kivetésnél feltétlen szükségesség, hogy ne egyféle kulcs szerint történjék a kivetés. Mindnyájunk előtt közismert tény ugyanis, hogy azokon a vidékeken, amelyeket a háború különösen sújtott, ahol álló front volt, vagy amelyeket a hadászat nagyobb mértékben vett igénybe, úgyszólván kifosztották állatállományából, gazdasági felszerelésébői Ennek következménye nemcsak a mullt esztendőre és a folyó évre állt fenn. de fennáJll még hosszú éveken keresztül. Közismert tény. hogy a gazdák nem tudtak kellőképen gondos-