Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

301 Az országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 302 töltöttem el és tudóan, hogy tanyai tanítónak lenni nem kellemes állapot, távol a vasúttól, a villanytól és solkniinden más egyébtől, ami a kultúrember számára nehezen _ nélkülöz; hető, de emiatt nem miamdihatnak * a tanyai parasztgyeruiékek ezrei analfabéták. Hogy a tainítóiság részére ösztönzést adjunk arra, hogy vállalják a tanyai tanítók nehéz mun­káját, szer intem helyes volna, ha a tanyai ta­nítók külön tanyai pótdíjat kapnának. Tt Országgyűlés! Őszintén megvallom, nem szívesen hozóin ezt a kérdést az ország­gyűlés elé. Reméltem ugyanis, hogy a kul­tuszminiszter úr. felismeri a tanyai oktatás rendkívüli fontosságát és mindén felhívás nélfkül is gondoskodik arról, hogy a tanyai iskolákban tauítóhiány ne akadályozza^ a redszeres tanítást. Sajnos' az iskolaév jórésze máir eltelt, de még mindig kapjuk a panaszos leveleket vidékről, hogy a tanyai iskolák kö­zül igen sok be van zárva tanítóhiány miatt. Arra kérem tehát a kultuszminiszter urat. hogy minden rendelketeésére álló eszköz ájgjémylbtevétfelével sürgősen gondoskodjék ar­ról, hogy mindén tanyai iskolába kerüljön megfelelő tanerő, mert minden egyes analfai­béfca. egy-egy szégyenfoltot jelent a magyar demokrácián. Meg kell még említenem azt is, hogy sok­helyen még nincsenek is kellően rendbehozva a tanyai iskolák és felszerelésük is hiányos, de még rosszul felszerelt iskoláinkban is meg kell hogy kezdődjék végre a tanítás. Külön­ben is tudok igen sok esetet, amikor a tanyai lakosok minden segítség nélkül maguk állí­tották helyre iái háború által megrongált is­kolaépületet. Véleményem szerint ezek most jogosan követelhetik meg az államtól, hogy legalább tanítóról gondoskodjék. Remélem, hogy a miniszter úr átérzi az interpellációmban elmondottak: fontosságáti és a szükséges intézkedéstebet haladéktalanul megteszi. (Taps a Ház minden oldalán.) ELNÖK: Az interpellációt az országgyű­lés kiadja a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úrnak. Következnék Tóth László képviselő úr interpellációja, a képviselő úr azonban inter­pellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak számára a halasztást megadni? (Igen!) Az országgyűlés a 1 halasztást meg­adja. Következik Kovács István képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a parasztságra sérelmes beszolgáltatás] kötelezettség tárgyában. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét fel­olvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a jelenben fennálló beszolgáltatási rend­szer, amely a birtokterületek holdszáma sze­rint szabja meg a beszolgáltatási kötelezettsé­get, sok esetben súlyosan sérti a parasztság érdekeit'? Mit szándékozik .tenni a miniszter úr ezek­nek ai sérelmeknek orvoslása érdekébenl Haijlandé-e a jövőben az esetleg szüksé­gessé váló. beszolgáltatásoknál a szántóföldek kataszteri tiszta jövedelmét alapul venni?« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. KOVÁCS ISTVÁN (kg): T. Országgyűlés! Hazánkban a. demokratikus fejlődés további szerencsés kialakulása igen jelentős mérték­ben függ attól, hogy milyen lesz az ország né­pének közellátási helyzete. Pártom és magam is azon az állásponton volnék az adott körül­mények között, hogy lehetőleg térjen vissza a mezőgazdasági termények szabad forgalma, de az adottságoknál fogv a akként is alakul­hat a helyzet, hogy a közellátás biztosíthatása érdekében az ez év folyamán leendő termésre is szükséges lesz a beszolgáltatási rendszer fenntartása. Reálisan a helyzet az k hogy Magyarorszá­gon ia közellátási szükséglet körülbelüli 18 millió métermázsa kenyérgabonát tesz ki. Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy a múlt esztendei rendkívüli száraziság a, talajelőkészítő munkálatokat igen hátráltatta, aminek követ­keztében az őszi vetésterületeken a mag csak a késő ősz vagy a tél folyamán került a földbe, még ha a téli enyhe idő jelentős mértékben elősegítette is annak lehetőségét, hogy jobb termésünk lesz a múlt évinél, a. valóságos be­vetett terület búzából mégis esak 2.2 millió holdat, rozsból pedig 881-000 holdat tesz ki, összesen tehát nem sokkal több ja bevetett te^ rület 3 millió holdnál, vagyis ha a 6 mázsás országos átlagtermést vesszük alapul;, akkor körülbelül akként alakul a helyzet, hogy csak önmagunk eltartását tudjuk biztosítani. Fenn­forog tehát annak szükségessége — amire reálisan fel keli 1 készülnünk —, hogy esetleg* beszolgáltatást kell elrendelni ez évben is a közellátás biztosítására. (Felkiáltások a •M.s'f gazdapárton: Az biztos!) A földmívelésügyi minisztérium felé, mint a Közellátási Hivatal felügyeleti hatósága felé az a kívánságunk és kérésünk, hogy okulva a múlton, ia folyó >éyben esetleg bekövetkező be­szolgáltatást ne ai múlt esztendőben alkalma­zott módon holdankint, a holdszámok arányá­ban vessék ki a termelőkre. Tagadhatatlan tény. hogy egy hold föld akkor is egy hold, ha az szikes, ha sekély talajrétegű, hiai gyenere termőképességű, ha kavicsos vagy homokos is» ezért ezen az alapon kivetni a gazdára a be­szolgáltatandó mennyiséget, rendkívül hely­telen kiszámítási mód­A beszolgáltatás alapjául szeretném és kér ném, hogy a folyó évre — ismétlem, ha arra szükség lesz és a »ha« szócskára szeretném a hangsúlyt tenni, hogy csak kényszerítő körül­mények esetén vegyük igénybe ezt az eszközt, — a beszolgáltatás mérteikénél a iszántóföld kataszteri tiszta jövedelme szolgáljon alapul. Mindjárt meg kell mondanom még azt is, hogy bár a kataszteri tiszta jövedelmi alapon való beszolgáltatás is nagyon tág helytelenségekre ad módot, d© mégsem annyira, mint ai mereven holldszám szerint való kivetés­Itt elismerem, egy kiosit haza is beszélek (Hulljuk! Halljuk!) és pedig azért kell itt ha­zabeszélnem, mert a kataszteri tiszta jövedelmi alapon való kivetésnél feltétlen szükségesség, hogy ne egyféle kulcs szerint történjék a ki­vetés. Mindnyájunk előtt közismert tény ugyanis, hogy azokon a vidékeken, amelyeket a háború különösen sújtott, ahol álló front volt, vagy amelyeket a hadászat nagyobb mér­tékben vett igénybe, úgyszólván kifosztották állatállományából, gazdasági felszerelésébői Ennek következménye nemcsak a mullt esz­tendőre és a folyó évre állt fenn. de fennáJll még hosszú éveken keresztül. Közismert tény. hogy a gazdák nem tudtak kellőképen gondos-

Next

/
Thumbnails
Contents