Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

297 Az országgyűlés 48. ülése 1948. szigorú? de jó magyar ember volt; a nevét azonban nem tudták kimondani. , Jellemezni akarom azt, hogy amikor rom latían ideáloktól fűtött fiatalembereik odakerülnek a katonaisághoz, a honvédséghez, mennyire fontos az, hogy olyan tisztek vegyék kezükbe iá nevelésüket, akik mindenképen hű demokraták és becsületes jó magyarok, ami talán egyet is jelent a mi felfogásunk szerint. Ilyen értelemben sajnos, a legutóbbi időben még nem láttunk fejlődést. Talán arra is lesz módunk, hogy ilyen irányú fejlődést is tapasztalhassunk. Amikor azonban azt látjuk, hogy Virágok; 'Sehultheissek és a többiek, — nem is beszélve a legutolsó honvédelmi államtitkár\ ról — még mindig benn maradhatnak, akkor itt a vasseprűt kell elővenni és ki kell takarítani a honvédségből az oda nem való embereket, akik régen rászolgáltak arra, hogy ne mint honvédek képviseljék a magyar nemzétet. Ilyen értelembein még elég sok tennivalónk van a magyar honvédség nevelésében. Mostanában laktanyába nemigen jártam, de szeretném, ha a honvédelmi miniszter úr bevezetőié a magyar honvédségbe azoknak az ideáloknak a minél szélesebb körben való terjesztését, amelyek a demokratikus szellemet szolgálják. Gondolok itt Rákóczi talpasaira, a Lenkei-huszárokra, a vörössapkásokra és nemi utolsó sorban, t. Országgyűlés, az 1919-es vörös hadsereg hőseire. Ezeknek emlékét kellene megörökíteni. Nem tudom mennyit végzett már eddig is a honvédelmi minisztérium ezen a téren, de én magam, akinek éppen elég bajom volt a Horthy-hadsereg és a K. n. k.-hadsereg tisztjeivel annakidején, különösen szeretném, ha azok a honvédek, akik ezentúl a magyar nép védőszervezetébe bekerülnek, más emiékekkel mehetnének haza, mint amilyen emlékeket • nekünk kellett a mi tisztjeinkről hazavinnünk. Szeretném, ha büszkék lehetnének a honvédek azokra az időkre, amelyeket mint. honvédek töltöttek el — akár egy, akár több esztendőt —, szeretném",* ha büszkék lehetnének, büszkévé válhatnának a munkás- és paraszttanyák és apák, amikor hanvédfiukat — akár legénységi állományút, akár tisztest, akár tiszt helyettest vagy akár éppen tisztet vagy Kossuth akadémístát — odahaza a falun vagy a városban karjukon vezetik. Szeretném azt, ha a honvédség a magyar népé lenne. A magyar népé pedig csak abban az értelemben lehet, ha elsősorban a nevelésében, a tisztek, tiszthelyetteseik, tisztesek magatartásában olyan alapos változás 'következik be, amelynek első kritériuma és mindenekfelettvalósága, hogy demokrata- ami szerintünk a jó maigyart is jelenti. Ilyen értelemben fogadom el magáim és pártom nevében a honvédelmi tárca költségvetését. (Taps a kormmiypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? POLÁNYT ISTVÁN jegyző: Válóéi János! VALÓCI JÁNOS (pp): T. Országgyűlés'. A honvédelmi tárca költségvetésének tárgya-' lásánál önkéntelenül is vissza kell gondolnunk a múltban működött honvédségi gépezetre. Meg kell mondanom, hogy bizonyos keserű emlékeink Vannak, főleg a Horthyés a Szálkai időkben vezetőszerepben működött tisztek ténykedésével kapcsolatban. Keévi február hó 18-án, szerdán. 298 serűek ezek az emlékek azért, mert még békés időkben is állatias bánásmódban volt részünk. Nem félejtettük el a SASibehívókat. amelyeknek segítségével küldték százezrével a pusztulás mezejére a parasztokat és azok fiait. Tették ezt azok a katonatisztek, akik nem i® magyarok voltak, akiknek tehát nem fájt a magyarság pusztulása. Mivel nem voltak inagyarolk, pusztították az országot' elárulták aizt és romhalmazzá tették. A katonatiszti karban volt a hazaárulás! bűnök fészke. Ezt számtalan eset igazolja, amelyet fölösleges részletesen elmondanom. De azért a sokezer eset közül kénytelen vagyok egyet megemlíteni, amelyet a saját szemeimmel láttam. Akkor, amikor 1944-ben autó vitte. a kötöizöhelyre sebesült honvédelmiket, találkoztak' egy menekülő tiszti csoporttal. Azok ledobáltatták az autóról a sebesült katonákat, hogy menekülni tudjanak kifelé aiz országból. Ezek azok a katonatisztek voltak,' akik addig is nyúzták és taposták a honvédséget. Ilyen keserű esetekre emlékezve, bizony nagy figyelemmel kísérjük a demokratikus honvédség szervezését. Amint ai költségvetés is mutatja, ezen a téren is óriási nehézségekkel kellett ósi kell még megbirkóznunk mind anyagi' mind szellemi téren, hogy a horthysta. szellem örökké kipusztuljon demokratikus életünkből. Amikor a költségvetés számadatait nézem, akkor bizony nem nagy örömömre szolgál az, hogy közel 60 millió forintot vettek fel azoík nyugellátásának kifizetésére, akik bizony szerintünk nem érdemlik meg, hogy a mi adófilléreinket élvezzék ugyanakkor* amikor azoknak nem tudunk adni, akiket az ő intézkedéseik döntöttek nyomorba. Mi figyelemmel kísérjük egészen kis létszámú honvédségünk teljesítményeit, három év alatt az újjáépítés és a demokratikus fejlődés terén elért eredményeit'. Ezt látva, eloszlanak keserű emiekeink. Láttuk annakidején, hogyan végezték az újjáépítést, amikor a vasutak, a hidak újjáépítése alkalmával hiányos ruházatban, éhesen dolgoztak honvédeinkLáttuk azt is, amikor életük feláldozásával távolították el szántóföldjeinkről a különféle robbanóanyagokat, ami bizony sok áldozatot követelt. Az árvízveszély elhárításiánál emberfeletti munkát teljesítettek; őrzik határainkat, hogy a lelketlen kufárok, a dolgosok ellenségei ne lopják ki az életet biztosító javakat az országból Most már eljutottunk odáig, hogy ha kislétszámú és gyengén felszerelt hoiwédségünk van lis, de

; az a magyar dolgozók honvédő szervezete tiszti és legénységi állomlányában egy" aránt- Demokratikus honvédségünk szervezetében, — amint már látható — a parasztokból és munkásokból, tehát egészséges gondolkodású fiatalokból nevelünk tisztikart, vezetőket, oktatókat a továbbképző tanfolyamokon és a honvédakadémián keresztül örök időkre eltöröljük a régi katonai szellemet, mert testvérként tanítja, oktatja a tiszt a honvédeket. Végleg elmultak keserű érzéseink, amikor demokratikus honvédségünk élén parasztembert látunk a honvédelmi miniszter személyében. Bízunk paraszt miniszterünk, a jelenlegi demokratikus katonai vezetők szorgalmában és becsületes munkájában, körültekintésükben. és reméljük azt, hogy honvédségünk ia demo; kráéia védőszervezete lesz, népi hadSeresrüré fog fejlődni. Ezeket a reményeket táplálva