Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-48

281 Áz országgyűlés 48. ülése 1948. évi február hó 18-án, szerdán. 282 seregünk számbeli és minőségbeli erősítéséért fokozottabb áldozatokat kell hoznunk: a költ* ségvetés pártom és a magam nevében elfoga­dom. (Helyeslés és taps a kormány vártokon-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Pártay Ti­vadar! PÁRTAY TIVADAR (kg): T. Országgyű­lés! Azt hiszem, nemcsak pártom ós a magam örömét, hanem minden jószándékú és becsüle­tes magyar embernek is örömét fejezhetem ki, amikor olyan költségvetéshez szólhatok hozzá, amely deficitmentes és felesleggel zárni. A ma­gyar nép, a magyar demokrácia élniakarásá­nak ós életerejének legbeszédesebb bizonyítéka ez a költségvetés. Csak három év telt el azóta, hogy itt álltánk az üszkös romok és a teme­tetlen bullák, között, csak három éve annak, • hogy hozzákezdtünk a romok eltakarításához és ma már nemcsak újjáépült hidak, (házak iés vasutak, nemcsak békebeli kirakatok jelzik azt a csodálatos teljesítményt, amelyet ^ a magyar nép a demokráciában a demokráciáért véghez­vitt, hanem egy, a réginél biztosabb alapokon nyugvó, erősebben álló pénzügyi építmény is. Erősebb alapokon áll, mint a régi, mert ez nem egypár feudális főúr és nagykapitalista ké­nyére-kedvére kiszolgáltatott, pénzügyi manő­verek által befolyásolható költségvetés, hanem a magyar paraszt termelőkészsége, munkasze­retete, a magyar ipari munkás dolgos keze­munkája és a magyar értelmiség jó részének készséges támogatása biztosítja mostani költ­ségvetésünket. Jól emlékszem arra, hogy amikor az el­múlt idők egyik legnagyobb kölcsönét, a Spe­ver-kölcsönt vette fel a magyar állam, az or­szág tizenkilenc legnagyobb földesurának jót­állása volt szükséges ahhoz,, hogy aiz állam eh­hez a kölcsönhöz hozzájusson. Mostani költség­vetésünket és pénzügyi biztonságunkat^ az egész magyar nép munkássága garantálja. Pártom, a független kisgazdapárt, amely az elmúlt rendszer alatt másfél évtizeden keresz­tül a magyar parasztság képviseletében har­colt és küzdött azért, hogy demokráciánk meg­valósulhasson, hosszú és nehéz harcának egyik eredményeképpen könyveli el a pénzügyminisz­térium által elkészített deficitmentes költség­vetést. Reméljük és hisszük, hogy ez után az első nagy eredmény után az eredmények hosz­szú sorozata következik pénzügyi téren is s azok a magyar paraszti tömegek, amelyek kö­zel két évtizeden keresztül biztak és hittek munkánkban, az eredmények láttán megértés­sel és lelkesedéssel tartanak ki további politi­kánk mellett. Az elmúlt év választási eredményei ben­nünket nem ejtettek kétségbe. Nem az, első eset a. mi pártunk történetében, hogy a félre­vezetett és megtévesztett tömegek rövid ideig elfordulni látszottak tőlünk. Nagyon jól em­lékszem, hogy azon az 1939-es választáson, amelyen pártunk és a szociáldemokrata párt kitartó és hosszú harcainak eredményeképpen először szavazhatott a magyar falú népe titko­san, jóval kevesebb képviselőnk jutott be a parlamentbe, mint az előző, Í935~ös nyílt vá­lasztási rendszer alapján. Nem szólam, hanem bitem és meggyőződé­sem, hogy pártunkat a történelmi kényszerű­ség hozta, létre. Nem véletlen volt az, hogy egyazon időben az ország különböző részein egyszerű kisemberek ültek össze azonos szán­dékkal, anélkül, hogy egymás tanácskozásairól tudtak volna. Keresték az utat, amely a lehe­tetlen, a (kisemberekre, főképpen a magyar pa­rasztságra nézve katasztrofális gazdasági hely­zetből kivezethetett; érezték és tudták, hogy meg kell találni a módot, meg kell keresni a leheltőségeket, amelyek kiszabadítják őket ab­ból a gazdasági és a vele összefüggő politikai elnyomatáisból, amely teljes pusztulásukba ve­zette volna őket. Ennek a lehetőségnek esz­közeként hívták életre a független kisgazda­pártot. Hiszem, hogy a háborúokozta súlyos sebek begyógyulásával és az elmúlt rendszer tndatos paraszt- és munkásellenes politikájá­nak elmultával parasztságunk rövid időn belül megtalálja teljes boldogulását, aminek követ­keztében megvalósul a magyar parasztság po­litikai, gazdasági és társadalmi felemelke­dése is. A magyar értelmiséget — mondhatnám úgy, hogy a jószándékú s a demokráciát őszin­tén akaró kispolgári réteget — legyen iszabad emlékeztetnem arra, hogy egyedül és kizárólag a kisgazdapárt másfélévtizedes radikális és de­mokratikus magatartásának eredménye volt az, hogy országunk felszabadításakor a más világnézetet valló felszabadító hadisereg veze­tősége és ,a Szovjetunió kormánya elismerte, hogy az újjáépítés nagy munkájában, a ma­gyar demokrácia kiépítésében szükség van arra a haladó szellemű kispolgári rétegre is, amelyet a kisgazdapárt képvisel. Ennek az elismerésnek dokumentálása volt az a tény, hogy ifz_ ideiglenes kormány akkor legfontosabb pozíciójába elfogadta pártunk egyik régi és kipróbált tagját, Gyöngyösi Já­nos külügyminisztert. Dokumentálása ennek az elismerésnek az, hogy a demokrácia harmadik esztendejében is a magyar államelnök, a ma­gyar miniszterelnök és több miniszter került ki ennek a pártnak tagjai sorából. Ha ez a párt másfél évtized munkájával nem bizonyította volna állandóan és követke­zetesen radikális, demokratikus voltát, akkor ezek a tényezők nem tagjaink közül kerültek lolna ki s a felszabadulás pillanatában a ma;, gyár parasztságnak és a magyar kispolgár­ságnak egyetlen pártja sem lett volna, amely lyel a díemokratikus erők szóba állhattak volna­A fenti tények ellenére megismétlődött az, ami az 1939-es első titkos választás alkalmával: 1947-ben azoknak a tömegeknek jórésze, ame­lyek politikai létüket ennek a pártnak köszön­hették, hallgatott a megtévesztő propagandára s cserbenhagyta a pártot. Amint említettem, ezek az eredmények nem ejtettek bennünket kétségbe, hanem csupán a tanulság levonására késztettek. Megállapítható, hogy az 1945-ös választások alkalmával nem­csak régi kipróbált párttagjaink, valamint a velünk régen rokonszenvező tömegek szavaztak a kisgazdapártra, hanem mindazok is, akik po­litikai felfogás dolgában tőlünk jobbra álltak. Mivel az 1945 ös pártalakulási viszonyok olya­nok voltak, hogy a kisgazdapárttól jobbra más pánt nem létezett, a fenti megállapítás teljesen érthető. Ennek következtében történt azután az, hogy az 1945-ös parlament összehívása, után azonnal és állandóan jelentkeztek olyan tüne- ­tek, amelyek szinte érthetetleneknek látszottak. ELNÖK: A képviselő urat kénytelen va­gyok figyelmeztetni, hogy a honvédelmi tárcá­hoz kell szólnia. (Mozgás.) PÁRTAY TIVADAR (kg): Igen, rá fogok térni. Minden körülmények között meg kíváji­juk őrizni és tartani paraszti jellegünket és

Next

/
Thumbnails
Contents