Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
243 Az országgyűlés 48. ülése 1948, \^ minden segélyakció teljes szabadsággal, de teljes koordináltsággal dolgozzon együtt (Helyeslés.) Ami célkitűzéseinket illeti, három dolog. foglalkoztat betonunkét. Az első a hároméves terv sikeres végrehajtása, amely beruházási tekintetben egyik legfontosabb - kiegészítő része a népjóléti minisztérium költségvetésének. Engedjék meg, hogy erre vonatkozólag közölhessem: 77 millió forint az az összeg, amely a hároméves terv első évében beruházásra kerül. Ennek keretében 14 szeretetház létesül, 223 gyermekotthon és óvoda, — olyan óvoda, amely napközi otthon jellegével bár — a hadigondozótelepek száma hárommal, >a kórházi, ágyak száma 6000 _ rel szaporodik.' a járási egészségügyi központok közül öt kerül üzembe, 43 egész sésikázat építünk az első évben, a társadalombiztosító intézetek rendelőintézeteit pedig nyolccal szaporítjuk. A tervbein egyelőre 44 kút vau beállítva. Ennek a számnak felemelését a magam részéről is minden tekintetben szorgalmazni fogom. 69 orvoslakást építünk a három éves terv első évében. A tüdőbeteggondozók száma tízzel, a nemibeteggondozók száma pedig öttel fog szaporodni. (Taps a kor mám y párt o- . kom.) T. Országgyűlés! Ennek a tervnek végrehajtására azonban mozgósítanunk*kel,l az egész társadalmait, ezért a népjóléti minisztérium minden vármegyében, minden vármegye székhelyén, de ha szükség van rá, a járásokban is ^Egészséges Magyarországot!« jelszóval ismerteti a hároméves terv részleteit és az ismertetésem keresztül mozgósítja az egész megye vagy járás kö'zönségét a.terv jó végrehajtására. Két másik ilyen, a társadalmat igénybevevő akció a »Szeresd a gyeruieket« akció, amely a menhelyi gyermekek helyzetét kívánja megoldani, jó nevelőszülők megtalálásával megjavítani, felemelni, és végül egy harmadik nagy társadalmi akció, a tüdőbetegségek elleni védekezés mozgalmaEz a három célkitűzés a költségvetési keretek között —"amelyek nem is olyan kicsinyek, mint amilyenre egyes képviselő urak beállították, hanem komoly nagy összegek — a kére tekén túlmenően a társadalom nagy megmozdulását jelenti. Az egész költségvetés mindenekelőtt a magyar népi demokrácia dolgozóiinak védelme alatt áll és annak erején keresztül fejlődik. (Taps a kormánypártokon és a magyar demokratavpárt soraiban.) ELNÖK: A 'tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztaitaaJre a népjóléti tárca költségvetéséit általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen. kimondom a határozatot, hogy az or : szággyűlés a népjóléti tárca' költségvetését általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a népjóléti tárca 1. címéti felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (felolvassa a tárca 1> címét, amelyet az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 2- címet.) ELNÖK: Szólásra következik? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Kende Zsigmond! KENDE ZSIGMOND (r): T. Országgyűlés!. Az általános vitában felszólalásomat azzal fejeztem be, hogy két' példán. szeretném meg- l évi február hó 18-á7i, szerdán. ; 244 mutatni, milyennek képzelem én az átszervezett Közegészségügyi Tanács működését, olyan területeken, ahol aránylag kis költséggel igen nagy eredményeket lehet elérni. Milyen célokra szánnám -az általam felemelendőnek javasolt közegészségügyi költségeket. Csak példaképpen hozok fel két problémát, nem vagyok annyira szakembere egyik kérdésnek sem, hogy a megoldás részleteire rá tudnék mutatni, ez a Közegészségügyi Tanács által megmozdítandó . egészségügyi gárdának a feladata volna. Az egyik kérdés a szúnyog- és a légykérdés, áltálában a rovari* ártalmak problémája. Az emberiség évezredeken át teljesen tehetetlenül állt ezekkel a csapásokkal szemben. Hogy a rovarok mennyi betegséget terjesztenek, az ma már köztudomású, de ettől eltekintve, az a fájdalom, amelyet a szúnyogok a betegségek terjesztésién túl is okoznak, önmagáiban is nagy csapás. Azok az ártalmak, amelyeket a legyeik okoznak és amelyeknek csapás jellegére Bo~ tyánszkyné igen t. képviselőtársam a falu egészségügyének tárgyalásánál rámutatott!, mindnyájunk előtt ismeretesek. Az emberiség évszázadokon át tehetetlenül állt szemben ezekkel az ártalmakkal, a tudomány azonban most már olyan eszközöket adott a kezünkbe, amelyek mindkét ártalom, sőt úgyszólván minden ilyen rovarártalom leküzdését lehetővé teszik A kérdés fontosságát még az is aláhúzza, hogy ez nemcsak egészségügyi kérdés, hanem igen nagy mértékben a mezőgazdasági termelés kérdése is, ment a rovarártalmak a mezőgazdaságban igen nagy gazdasági károkat okoznak. Ennek a kérdésnek alapvető megfogása tehát minden vonatkozásban nagyjelentőségűAzok után a közlések után, amelyek a világháborúban a rovarirtás terén elért eredményekről számolnak be. amikor dzsungelben, tehát tropikus területen, ahol a küzdelem sokkal nehezehb mint nálunk, értek el hatalmas eredményeket, tudiulk. hofv ezzel a kérdéssel ma már 'iem tehetetlenül áHn'uk szemben. A magyarországi szunyogkérdéssel kapcsolatiban a népjóléti tárcánál nem is annyira a maláriát akarom kiemelni, bár ez is nagyon fontos, mert újabban egyes vidékeken a maláriái ismét felütötte a fejét, hanem a népüdültetés kérdését. Nekünk nincsenek magaslati üdüi , őhei 1 vei r| k. Üdülőíhelveink tulajdonképpen mind a Balaton és a Duna mellett vannak. Mindenki tudja hogy majdnem minden esztendőben, de főleg azokban az esztendőkben, amiík<~»r szun^«gvé«z van. az ezeken az üdülőhelyeken való tartózkodás a nan bizonyos sza kaiban valósáfforal eryötrelem. Ilyen körülmények között a Balatonból komoly népüdültotot teremteni nem lehet, ha a szmiyogvészt tovább tűrjük. A megoldásnak számos módja vau. Igen kitűnő magyar szakmunkák is jelentek meg ezen a térén, de a háború tapasztalatai is azt mutatják, hogy az u. n. »kontakt« rovarirtók kiterjedt mértékben való alkalmazása abszolút eredményt biztosít- Nem tudnám megmondani, mi az akadálya annak, hogy ezen a téren nálunk még semmi sem törtónt. Bizonyára anyagi okok állanak emögötf ós a rovarirtó, szerek beszerzésének nehézségei. Abszolút ha tásos rovarirtók — mint amilyen a D--D. T. — előállítása ma már nem gyártási titok, meg tehetne oldani ezt a kérdést. Ha tekintetbe vesszük hogy az egészségügy, a népüdülteté szempontja őóL valamint a mezőgazdasági rovarkártevek elleni küzdelem szempontjából milyen fon^ssága van ennek, akkor talán nem
