Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-48
211 Az országgyűlés 48. ülése 1948 nemzedék tekintélyes részén két rettenetes világháború szántott át és nemcsak épületromokat, gazdasági leromlást hagyott maga 'után, hanem vak, oson'kakarú, esonkalábü, beteg szervezetű egyéneket, kenyérkeresőt elvesztett hadiözvegyeket és árvákat, hadifoglyokat ós azok ellátatlan hozzátartozóit is- Pedig nem vdÜt józan gondolkozása, becsületes magyar ember, aki kívánta volna a háborúban való részvételt, amibe bűnös kezek, akarata ellenére vitték bélié ezt a szerencsétlen nemzetet. A háború szomorú örökségeképen azonban itt vannlaík ezek a szerencsétlenek és nekünk becsületbeli kötelességünk róluk, lerongyolt állapotukban is gondoskodni. Közel félmillió emberről, az ország lakosságának majdnem egyíizenhatodrészéről van itt szó. Magam is az első világháború féllábú hadirokkantja vagyok, de nekem is be kell látnom, hogy ilyen óriási tömegről járadékok utján gondoskodni a veszített világháború szörnyű pusztításai után, megoldhatatlan feladat. Éppen ezért voült kénytelen a kormányzat kiválogatni azokat, akik rokkantságuk ellenére, megélhetésükről úgy. ahogy gondoskodni tudnak és ezek járadékát beszüntette. Az a járadék azonban, amelyet a kormányzat a rászorultak számára folyósítani tud, különösen, ha a pénz vásárlóerejét is számításba vesszük, távolról sem e>lég. Itt különösen a százszázalékos, magrkkal teljesen tehetetlen, állandó gondozást igénylő hadirokkantakra szeretném a miniszter úr figyelmét felhívni. Pontos statisztikai adatok híján nem áll módomban megállapítani, hogy ezek járadékának a kétszeresére való. emelése micsoda terheket jelentene, de nem hiszem, hogy számuk lényetgesen meghaladja a 4000-et, és így a kérdést körülbelül ötmillióval meg lehetne oldani- A nyomorúság eredménye, hogy kolduló rokkantak tömegével találkozunk:-a legforgalmasabb utcákon, ahol nyomorék voltuk mutogatásával kívánják szánalomra indítani és adakozásra birni az arra haladó közönséget. Ezek problémája nem lehet hatóság,által megoldandó kozrpndéstfeti kérdés, és ezt-nem lehet iá koldúskérdóssel együtt kezelni. Ezeket valgy meglévő munkakéDesséa-ük igénybevételével munkához és keresethez ke-11 juttatni, vagy rokkantotthonokban elhelyezni, va.«ry szerény megélhetésüket biztosító járadékokkal kielégíteni. (11.00-) Nem szabad elfelejteni, hogy nem lehet közömbös az államra, hogy a hadigondozottak nagy tömege teljesen kikapcsolódik-e a termelő munkából, vagy csökkent munkaképességével igyekszik abban-résztvenni. Elsősorban tehát munkaképessé kell tenni- Körülbelül tízezerre tehető azoknak a hadi rokkantaknak a-száma, akik csonkoltak, akiknek láb- és kézművégtagszükségletét, — ujat és javítást egyaránt — az ország egyetlen művégtaggyára itt Budapesten igyekszik fedezni. Ennek a gyárnak a bővítésére, megfelelő hely hiányában lehetőség' nin.es ; A legnagyobb muna teljesítmény mellett is a félmerült szükségleteket csak hónapok után tudja kielégíteni .és ezért a rokkant akárhányszor esak akkor Jut művégtaghoz, amikor azt a csonk sorvadása következtében használni már nem tudja- A leersürgősebbnek egv áj művégtaggyár felállítását "tartanám Debrecenben': • ísry meni kellene az ország legtávolabbi részéből a csonkolt hadirokkantaknak vasúti átszállásokkal megnehezítve még kisebb hibák megjavítása végett is a fővárosba, jőnaiiök, évi február hó 18-án, 'szerdán. 212 A hadirokkantak átképzésére/ önállósítására, a" többi hadigondozottal együtt képességüknek megfelelő elhelyezésére kelt a jövőben i a fősúlyt helyezni. Segélyek és kölcsönök juttatásával kell tehetővé tenni a gazdasági életben való elhelyezésüket. Üzlethelyiségek megnyitásához, valamint doihányárudák és italmérési engedélyek elnyerésénél forgótőkéről kell számukra gondoskodni. Kereskedelmi tevékenységüket árukészlet beszerzósé.vel^ kell lehetővé tenni, ipari szakmáknál szerszámfélékről kell számukra gondoskodni. A földreform , során földhöz juttatott hadigondozottak részére^ mezőgazdasági felszerelés és hasznothajtó állatok juttatásáról sem szabad megfeledkezni- Addig pedig, amíg lehetőség kínálkozik, a vagyoni cenzus határát olyan mértékben kell megállapítani, hogy az legalább a létminimumot elérje. Nem lehet* a. járadékot megvonni attól a hadirokkanttól, akinek vadami hasznothajtó jogosítványa ugyan van, de abból eredő jöyedelm még az alacsony cenzus-határt sem, éri elMeg vagyok győződve, hogy a kormány részéről minden megtörténik hadifoglyaink haza( hozatala érdekében; reméljük, hogy rövidesen itthon lesznek mind és. résztyehetnek abban a nehéz, munkáben, amellyel egy új, jobb, boldogabb Magyarország alapjait kívánjuk lerakniA költségvetést a magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokon- — A szónokot üdvözlik-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli POLANYI ISTVÁN jegyző: Kisházi Mihály! KISHÁZI MIHÁLY (nt): T- Ház! Örömmel vállalkozom a népjóléti tárcához való hozzászólásra nemcsak azért, mert a népjóléti tárca költségvetésében, elenyészően kis számú szóvá' tenni valók akadnak, hanem azért is, mert a népjóléti minisztérium.-mint szakminisztérium, érzésem szerint a jövő minisztériuma. A népjóléti minisztérium feladataihoz tartozik) & széles néprétegek jólétének a biztosítása, az elesettek gondozása és felemelése és általában az életszínvonalnak a lehető legmagasabb mértékre való felemelése- Éppen ezért, mert ilyen sűrített célkitűzése van ennek a minisztériumnak, meggyőződésem az, hogy a jövőben, amikor bizonyos, ma még súlyos terhek az .élet természetes folyama kapcsán majd megszűnnek, áttérhet arra a tulajdonképpen legfontosabb feladatára, hogy szabályozza az életszínvonalat, irányítsa és lehetőség szerint támogassa ennek emelését, ennek elősegítését Másodszor azért szólok hozzá szívesen, mert ez a költségvetés világnézetemhez közelálló problémákat boncolgat és old meg szegénységünkhöz illő keretek között, hiszen éppen a keresztény világszemlélet az, amely az irgalmasságot testi és lelki értelemben fontosnak tartja. Csak a szociális szentekre kell gondolnunk és a napjainkban is áldásosán működő szociális szerzetesrendekre, amelyeknek tagjai életüket áldozzák erre a célra és az elesetteket a, »nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal« alapján szeretettel, feltűnés nélkül, de igen eredményesen védikHa a kölségvetés részletes taglalásába bo«£sá + kozom, meg kell állapítanom, hogy a közegészségügyi szoligálaít kifejlesztése alapja lehet az. egész egészségvédelmi és népjóléti kérdés alapos és tudatos megszervezésének- Éppen ezért nagyon fontosnak, kívánatosnak és szüksé-
