Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-28
171 Az ország gyíÉés 28. ülése 1947. Következik Somogyi Miklós képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz -a Badacsonyi Bazaltbánya Rt. körül tapasztalható visszásságok tárgyában. Kérem a jegyző • urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét - felovasni- (UM) FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »Van-e tudomása/ a minis^beir úrnak arról, hogy a Badacsonyi Bazaltbánya Rt. körül igen sűiyes visszásságok tapasztalhatók. Mit kíván 'tenni a miniszter úr anmiak ér~ dekeben- hogy^ ez a tarthatatlan helyzet mielőbb megszűnjék?« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat iffieti a szóSOMOGYI MIKLÓS (kp): T. Országgyűlés! Amikor interpellációmat bej egyeztem, akkor még nem álltak rendelkezéseimre más kőbányákról adatok; moistf már meg, kell mondan óm, hogy nemcsak a Badacsonyi bazaltbányánál, hanean majdnem valamennyi magyar , kőbányánál hasonlóak az állapotok. (Egy hang a kommuistapártról: Elég szomorú!) T- Országgyűlés ! Amikor eiziekről a dolgokról beszélünk» képzeljük el ía 2—300 méter magasban a nyári napsütésben, vagy az őszi •Vagy téli, csontig ható széliben dolgozó miunká s okait. Es akkor vannak urak ebben az országban, akik 3—4—5—6 héten keresztül nem fizetik az ott dolgozó munkásokat. Annál kirívóbbak ezek a dolgok, mért a kőbányák területe a MÁLLERD-en keresztül majdnem kivétel nélkül mind a magyar állam tulajdona" ban van. (PARRAGI György (md): Ügy vjan!) De beszéljen heilyetteim egy hites könyvszakértői vizsgálat, amelyeit a munkabérüket meg nem kapó kőbányászok kértek- Ez a vizsgálat megállapítja a következőket: A vállalat Freund Henriik és Fiai cég. vagyis a Tószegi Freundcsalád órdiekeltlsége. A vállalat vezetősége nem ia vállalat és a munkásság" hanem az érdekelt cég, illetve család érdekeit képviseliEzt mutatják az alábbi visszaélések. A vállalatnak Frank Dawson, aki azonos Tószegi Faneme, jelenleg Üjzélandban tantíóiz,kedó családtaggal. 1942. évben 300.000 pengős hitelt nynjtott. «Ez a pengőkövetelés az inf Iá 1 " eió folytán elértéktelenedett volna- A vállalat ezzel szemben 1946 január 1-i üzleti leltárában ezt a tartozást 300.000 aranypengő értékben tünteti fel. azzal a magyarázattal, hogy ez 60-000 dollárnak, fel meg. Az 1947. "január l"i forintmérlegbe pedig a vállalat — kavieséritékű valorizációra hivatkozva — 569.820 forintot állít beEzeknek a leltár-, illetőleg mérlegadatoknak igazolására a vállalat 'bemutatta a 3. szám alatt csatolt 1946 október 14-i igazgatósági jegyzőkönyvet és iaz 5- szám alatt csatolt 1946 december 16~i keletű, dir. Szűcs Miklós ügyvéd által aláírt megállapodáslevelet. Miután ezek az iratok évekkel a kölesöiifüzlet megfcöltése után jöttek létre» alapos gyanú van arra. hogy eredetileg semmiféle valorizációs kikötés nem volt-. 1946 január l"én a vezetőség úgy lattá, hogy a hitelező érdekei akkor vannak legjobban megvédve, ha a valorizáció dollárértékben történik. 1946 második felében pedig» amikor már a dollár értéke véleményük szerint alacsonyan volt megállarpítva a hitelező érdekeinek megvédése végett a vezetőség olyan okmányokat t szerkesztett» melyek kavicsértékben való átértékelésére matatnak. Hozzá kell ehhez fűzni, hogy az 1946 december 16-i megállapoévi december hó 10-én, szerdán. 172 dáslevelet a hitelező állítólagos megbízásábóö dr. Szűce- Mikllós ügyvéd! írta alá» akit a vállalat ügyvédi minőségben máskor is foglalkoztatott, tehát egyúttal a hitelező és a vállalat ügyésze isAz ügyvédek ügyét képviselő képviselőtársaim esetleg jobban meg tudják ítélni. _öss£ztefér-e ez az ügyvédi etikáviall"? Ebből- világlik ki» hogy a vezetőség nem. ja vállalati' hanem Tószegi Ferenc érdekeit tartotta szem előttTószegi Imre az infláció alatt a vállalhatnak pengőbiteleket folyósított, amelyek az infláció alatt eléfttékteleinedtek volna, a» vállalat ezzel szemben bemutatja- az 1946 március 29-i keltezéssel ellátott, de illetékezésre csak 1946 szleptiember 4 én bemutatott levelet, amely szerint a vállalat köteles az infláció alatt nyújtott hitelekért a hitelnyújtó választása szerint 200 gramm laranyat vagy 350 Rimaimjuirány-Sagótarjáni részvényt vagy ennek ellenértékét vissza" szolgáltatni- Alapos gyanú vjan arra» hogy err a megállapodás nem 1946 március 29-én. hanem csak később» az illletékezés időpontjában jött létre, mert alig magyarázható mással a hónapokkal a levél megírása után eszközölt ilöetékezés. 1946 szeptemberében már nyilvánvaló volt. hogy atz arany értékét a pénziügyi kormányzat alacsonyan tartja» és így a vállalat vezetősége, még minidig a hitelező családtag érdekeit figyelve» lehetőséget nyújtott. aa-ra» hogy mintegy tízszeres kedvező részvényvalorizációt biztosítsanak Tószegi Imrének. A vállalat finanszírozását ellátó Freund Henrik és Fiai cégnek az igazgatóság 5% jutáiékot szavazott meg atz 1946 október 14"i igazgatósági jegyzőkönyv szerint az árueladásokból származó bruttó bevételek után. az említett cég irodai helyisége, irodai berendezése és két alkalmazotti igénybevétele ellenében. Ez a megállapodás a stabilizáció ideje óta. eltelt. 14 hónap alatt 79.000 forintos nyereségrészesedést jelent az érdekelt cég részére, minthogy az irodabér és latzi alkalmazottak fizetése a ténylegesen felmerült költségek térítésié esetén ennek csak 1 egészen kiesi töredéke lehetneA közszállításokaiö átvevő közületek ügyin-, téző alkalmazottait a vállalat Badacsony!tiomna,jon vendégül látja és erre mintegy háromhónapi időszak alatt 17.000 forintot adott ki. Ez a ténykedés egyértelmű a korrupcióval. Összegszerűen nem jelentékeny, de a vállalat beállítottságaira jellemző» hogy folyó év novemberiében, amikor a munkabérekkel heifekkel el volt mariadva, az igazgatóságnak» a felügyelőbizottságnak tantiémeí fizetett» Ezeknek N az igazgatósági 'tag uraknak a neve» amikor a munkások hat 1 héten keresztül nem kaptak fizetőt . . . (PARRAGI György (md): Kik az igazgatósági tagok! — Felkiáltások az ellenzéken; Halljuk a nevekét!) Érdekes ezeket a neveket felolvasni- (Halljuk! Halljuk!) Tószegi Richárd yezérigiazigató, Boros Béla vállalati igazgató, überschall Viktor» a vezérigazgató apósa» (Közbeszólás a kisgazdapárton: Szegény ember!) Dénes István, a , vállalat egyik alapítójának fia, Dömötör Mihály» laiz Eszterházybirtokok volt jósízágkormányzója, Móri König Jenő nyugalimarzott kereskedelemügyi • miniszteri tanácsos és Rabár Ferenc- (PARRAGI György (md): Szégyelhetik magukat! — Felkiáltások a szociáldemokratpáiiton: Mit kapuakt) A vállalat bányaterülete a volt Esziterházy
