Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-28
139 Az országgyűlés 27. ülése 1947. évi december hó 5-én, pénteken. 140 Következik Varga Gedeon képviselő úr interpellác ója a kormányhoz a tejtermelés és tej értékesítés tárgyában. Kérem a jegyző uru.t, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »Interpelláció ,a kormányhoz a tejtermelés* és tejértékesítés tárgyában. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a nagy aszály és az erőtakarmány drágulása folytán nagyban csökkent idáig is a tejtermelésünk a mai értékesítési lehetőségek folytán? Mit szándékozik tenni a kormány, hogy a tejtermelés fokozását nagyobb mérvben elősegítsük, esetleg annak a jobb értékesítési lehetőségeit szándékozik-e feljavítani? Budapest, 1947. évi november hó 19-én.« ELNÖK: Varga Gedeon képviselő urat il leti a szó. VARGA GEDEON (kg): T. Országgyűlés! Már több esetben szóvátettem az országgyűlés plénuma előtt a tejtermelésnek s a tej értékesítésének nehézségeit. Mi késztetett erre? Semmi más, mint az, hogy mint pestkörnyéki kisgazda ember, több esetben láttam a parasztság harcát a tejjel, először az értékesítésnél, majd a termelésnél. Az értékesítési nehézségeknél mindig azt tartottam szem előtt, hogy lehetne ennél többet és jobbat termelni s jobban értékesíteni. Mindig az vezérelt engem, amit a gazdasági iskolában mondtak az előadók, hogy egy jó gazdának jó kereskedőnek is kell lennie. A tej az egész világon, nemcsak nálunk. az emberiség legfőbb tápláléka. Ezt mindnyájan tudjuk, főleg gyermeknevelési szempontból. Ha egy ember vagy gyermek többé semmi táplálékot nem vehet magához és talán már a végzettel kell neki számolnia, akkor még mindig van egy mentő orvossága: a tej. A tej az, amelyből sok család él meg. mégpedig vagy annak a termeléséből, vagy az azzal való kereskedéséből; csak ezt úgy kell szabályozni, hogy mindenkinek, aki vele foglalkozik, ez a foglalkozás örömére váljék, és az is, aki a tejet meg veszi, felháborodás nélkül élvezze. "Mi szükséges ehhez? A tej termelésének és értékesítésének olyan rendezése, lamely mind a termelők, mind a fogyasztók közmegelégedésével találkozik. A termelő örömmel fáradozik az értékesítéssel is, sőt ennek sikere maga után vonja a termelés emelését, hiszen örömmel szaporítja jószágállományát- htai fáradságának némi kamatozását látja. Hogyan áll mai tejtermelésünk és milyenek az értékesítési lehetőségek? Budapest békebeli tejfogyasztása 243.000 litec körül ingadozott naponta. A háború folyamán elvesztettük tehénállományunk 68%-át, mégis e mellett a csökkent állomány mellett ez év szeptemberében csiak az ÖMTK á/'tial^Buclapestre felszállított tejmennyiség elérte a napi 140.000 litert. Az is igaz. — ísmihez nagyban hozzájárult a takarmányhiány — hogy a két hónapnál ezelőtt elért 140.000 literes mennyiség 40 000 literrel redukálódott. Mondóim a csökkenéshez nagyban hozzájárult a takarmányhiány, de túlnyomó részben a kormánynak abban a rendeletében keresendő ennek oka, amely felemeli az tíibraktakarmány árát. Az ez év október hó 19-én megjelent 52.730/1947. K. M. számú rendelet az abraktakarmány árát mázsánként 26 forintról 56 forintra emeli. Ha a kormányzat a tejpor árának túlnyomó részét .bizonyos ki- I egészítő alap vagy hozzájárulás formájában à tejtermelés és értékesítés vonalára vinné. ' nem fordulna elő cs&zk Budapesten napi 40.000 literes apadás, ami 80.000 gyermek napi táplákának megvonását jelenti. Az abraktakarmány 30 fillérrel lett drágább kilónkint s egy liter tej után félkilót adnak. Ha ehhez hozzáadjuk a femerülő szállítási költségeket ami 35 fillér körül van, ha tehát a tej aráiból, a 90 fillérből, amennyi a rendelet k: adásáig volt, levonjuk a feleiméit áron számított erő takarmány árát, N — még ha a sajátjából is eteti az illető — - marad egy liter tejért 55 fillér. Lehet-e 55 fillérért tejet termelni ma, ehet-e egy forinton alul ráfizetés nélkül tejet termelni annak a. szegény kis parasztnak, vagy nagyobb parasztnak is, akinek egykét tehene van? Lehet-e minimális számítások szerint is rentábilissá tenni a tejtermelést? Van-e ma olyan új vagy régi gazda, aki elő tud állítani egy liter tejet ezen az áron ráfizetés nélkü ? De van ennél lényegesebb indok is. Azok az új gazdák akik földet vettek vagy kaptak, a legnagyobb erőfeszítés árán tudnak csak tejtermelésre berendezkedni, pedig ettől remélik kis gazdaságuk felvirágoztatását. Három évig dédelgetik , azt az üszőborjút, amelytől rendes felneve és után a mai árak szerint 2000 vagy 2500 forintos tehén válik. De a tehén nemcsak súlyánál, külleménél vagy fajtisztaságánál fogva értékestül» hanem a fő szempont a tejhozama. Csakhogy egy friss fejőstehén is négy hónapra szokás szerint a felére csökkenti a tejhozamát, tehát a tehén akkor már csak 1000 forintot ér mint ahoigy &SY r gyár gépezete, egy jármű vagy hasonló is értékét veszti. A parasztság csökkent tejhozamú tehenének ára nem tud amortizálódni, a tehén redukálódott tejhozama nem tudja fedezni a gazdának, fa eg az újgazdának szükséges családi kiadásait, ugyanakkor képtelen fokozni tejtermelését, vagy pótolni tehenét másik tehénnel. Az a szegény család ezt a kevés tejű tehenet, amely már terhet jelent számára, képtelen tovább tartani Amikor a, család még ettől a csekély bevételi forrástól is elesik, akkor a családapa vagy a család többi tagjai kénytelenek Lesznek a városban vagy az ipari centrumokban munka után nézni vagy az agrármunkanélküliség táborát duzzasztani. Szeretném, ha például szolgálna a cukorrépaterme'és. Azelőtt, ha bement az ember egy^ kávéházba vagy egy kávézóba, selyempapírba becsomagolva két koekocukrot kapott. Ha ma bemegy az ember egy kávézóba, egy csésze cukrot tesznek eléje- hála a szorgalmas parasztság munkájának. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Pedig milyen szerényen: díjazzák annak a fáradhatatlan, szorgalmas répatermelő parasztságnak a munkáját! Csak egy • k' s töredékét kapja meg a haszonnak. Legalább harmadában termelhetné a répáját a saját földjén. , r A tej kérdésnél 1 arra kérem a kormányt, ^szívlel^e meg a tejtermelők panaszát ós/legyen a tej szabadforgalom tárgya. Nem azt kérjük, hogy emeljék fel a tej árát, mert ez a forint rontását jelentené- Ha a tej nem lehet szabad- t forgalom tárgya, akkor azt kérjük, hogy — ' természetesen a higiénikus és egészségügyi szempontok figyelembevételével — az abrtóktakarmány árát szállítsák le a régi árakhoz. mert nem indokolt az áremelés. Hatvan forintért adjuk oda az államnak a napraforgót