Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

3 löl Az országgyűlés 45. ülésé 1948. jenek rendezésit a különböző eljárásokban. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen egységes és egy­szerű eljárási szabályzat mintául és 'kísérlet­ként szolgálhatna a hovatovább már alig ha­lasztható polgári perjogi reform számára. A rendeletek 'megalkotásának irama meg­magyarázható, de nem teszi (menthetővé a jog­szabályok sokszor pongyola szöveigiezéséi. Ez isméit a perek szániát fokozza. Az igazságügy­in inisziteon úrnak megfontolás tárgyává kellene tennie, hogy miképen orvosolja azokat a sérel­meket, amelyeiket az utóbbi időben munkajogi rendeletek a munkavállalók nagyobb számának okoztak. Ezek a sérelmek abban jelentkeznek, hogy mindig újabb és újabb szabályok szállít­ják 1© a [munkavállaló által érvényesíthető kö­vetelések értékélt és mennyiségét. Ezek a ren­deletek egyenesen jutalmazzák azokat a munkaadókat, akik huzamos időn át nem tet­tek elegeit fizetési kötelezettségüknek vagy _ a perekben alaptalanul védekeztek. Azok ugyanis, akik már fizettek, természetesen a kifizetett összeget az újabb rendeletre való hivatkozással nem követelhetik Vissza, Akik viszont ezekkel szemben alaptalanul és rosszhiszeműen véde­keztek, ablbam a jutalomban részesülnek, hogy árkövetelések értékét vagy érvényesítését korlá­tozó rendeletek őket előnyben részesítik. A jogszabálynak szociális szempontból feladata, az, hogy a gazdaságilag gyengébb fél szalmáira jogai érvényesítését megkönnyítse, gyorssá és olcsóbbá tegye. A jogszabály f ne csábíthassa a gazdaságilag gyengébb féllel szembenállókat arriai, hogy fizetési kötelezettsé­gük teljesítését halogassák. Ehhezképest nem felél 1 meg a demokratikus követelrnényéknek az -olyan jogszalbály, amely bár arra irányuló szándék nélkül, a! demokratikus szempontokkal összeegyeztethetetlen eredményekre vezet. Ké­rem az igazságügy miniszter urat, hogy a kodi­fikációs munkálatoknál ezeket'a' szempontokat vegye figyelembe. Figyelmébe ajánlom, hogy a rendeleti jogalkotás csupán kényszerű szük­ség lehet, de soha nem érhet fel a törvény min­den vonatkozásban megnyugtató és teljes ered­ményével. A rendeletalkotó intenciói tekinte­tében ugyanis a jogkereső közönség a rendelet hézaigos vagy pontatlan fogalmazása szövegére van utálva, míg a törvény helyes intencióinak f elismerését annak indokolása, teszi könnyebbé. Ez a szempont is tehát a rendeleti jogalkotás lehető visszafejlesztésének szükségességére utal. T. Országgyűlés! , A Demokrata Néppárt ama politikai célkitűzéséhez híven, hogy a kor­mány munkáját jóhiszemű, jószándékú és építő kritikával kívánja előmozdítani; s azt helyes útra terelni, a magam részéről a rendelkezé­semre álló rö/vid idő alatt ezzel kívántam ezt a célt szolgálni, annak egyidejű bejelentésével, hogy a költségvetést nem áll módomban elfo­gadni {Helyeslés és tatps a néppárt oldalam) ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szónokok közül? CZÉH JÓZSEF jegyző: Varga László! VARGA LÁSZLÓ (dm): T. Országgyűlés! A népbírósági törvény, illetve az azt megelőző rendelet életbelépése két forradalmi újítást hozott az igazságszolgáltatás területén. Az egyik a Btk. 1. § 2. bekezdésében foglalt elv át­törése volt, amikor is visszaható erővel ruház­ták fel a bűncselekményeket, tehát bűneselek­méinyek lettek azok a cselekmények, amelyek az elkövetés idejében a tételles jog szerint nem évi február hó 13-án, péntekén. 1102 i voltak azok. Bár a visszaható erő védhető, mégis a támadó oldalról védekezés nem volt alapos és nem volt szerenesésnek mondható. Az egyik _ álláspont a védekezésben az volt, hogy tulajdonképpen nincs is víísszaható erő­vel felruházott cselekmény, mert majdnem mindegyik népbírósági törvényben foglalt tény álla déki elem bei Illeszthető a Btk-bai Ez ugyan nem igaz^ mert egyrészt nem mindegyik illeszthető be a Btk-toa, másrészt pedig, ha be­illeszthető is lett volna mindegyik cselekmény, akkor természetesen nem lett volna szükség a népibírósági törvényre. (Elnök: 1MPLOM FERENC. — 19. IL) A másik felfogás a relativista felfogás volt, amely az igazságszolgáltatás területén mind erőteljesebb hullámokat ver fel és mind erő teljesebben irányítja az igazságszoilgál tatást ezen álláspont felé, vagyis a bizonyos iidőben lévő érvényességet hirdeti. Az igazságügy" miniszter úr egyik legutóbbi beszédéből is ez tűnt ki, amikor Kárchknopf porosz állaim­ügyészre, illetőleg neki egy 1844-ben tett meg­jegyzésére h'ilvatkozott, amely szerint az új rendszerekben tulajdonképpen a jogtudomány könyvei eltűnnek s átadják a helyüket az újak­nak. Á relativista álláspont nemcsak azért tarthatatlan és elfogadhatatlan, mert az örök érvényességre való törekvés helyett szinte tet­szeleg az ideiglenességben: és a, rövid időre szóló hatályosságot hirdeti az állandóság he­lyett, hanem azért is, mert éppen ezzel az állás­ponttal magyarázták meg a németek minden embertelen törvényüket és cselekedetüket. A visszaható erő védhető, védhető pedig abból a természetjogi álláspontból, hogy a visszaható erővel felruházott cselekmények ellentétesek a természetjoggal, miáltal — ha egyezők az örök érvényességűnek elfogadott elvvel és állásponttal, úgy van létjogosultsá­guk, ha ellentétesek; nincs létjogosultságuk, bár természetesen a kormánynak módjában van szankcióival ennek érvényeségét is kivívni. t Szeretném, ha a törvényalkotás nehéz és fárasztó munkáját nem a relativistái, hanem a természetjogi álláspont irányítaná, annál h* inkább, mert nekünk állandó érvényességü. az ember örökéletű természetjogaival megegyező, nem pedig a rendszerek változásával jövő és elvonuló törvényekre vain szükségünk, (Taps a néppárton-) A jó törvény az, amely a termé­szetjoggal megegyezik és a nép lelki gyökeré­ben!'(megleli magyarázatát, nem szokott eltűnni a rendszerváltozással- (FÖLDES Mihály (kp) : Föld és kenyér kéli a népnek, nem természet­jog!); Tudomásom szerint még ma is életben van az 1471: XXVI. te-, immár ötszáz éve az 1536:LDL te-, sőt tudomásom szerint életben van mégi Szent László dekrétuma I. könyvének 8. fejezete is, ami immár kilencszázéves, de egyik rendszerváltozással sem tűnt el eddig* A másik foradallmi újítás a laikus elem bevezetése az igazságszolgáltatásba. Bár erre vonatkozóan az 1897:XXXIII. tc-beai már tör­tént intézkedés, de igen helyesen eninek lassú és nehézkes mozgását a fejlődés már régen B-lÜstáraV tette.., Igen helyefc és Indokolt voilt a magyar nép­nek mint laikus elemnek bevezetése íaz igaz­ságszolgáltatás területére. A bíróság legyen — válóban jó szakbíró vezetése mellett — a ma­gyal- népnek, de ne legyen pártnak vagy pár­toknak a bírósága. (Taps a néppárton.) Az

Next

/
Thumbnails
Contents