Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1093 Az országgyűlés 45. ülése 1948. 1 ! sége, amit mási tárcák is megtehették volna s ami államgazdasági szempontból is olcsóbb, de ugyanakkor az alacsony nyugdíj megfelelő és méltányos kiegészítését is eredményezi. Általában a meggyőződésem a'a, hogy leghelyesebb volna magánjogi törvénykönyvünk javaslatát meghagynunk annak, amivé szinte a sors rendelése folytán lett; javaslatnak, amelyet a bírói gyaíkorlat hosszú időn keresztül követett: javaslatnak, amelyhez nem kell ragaszkodni és amely lehetőséget ad a bíráskodásnak valóban demokratikus irány ban való fejlesztésére. » Ugyanígy kissé szembeötlő volt nekem az indokolásnak az a közlése, hogy egy hatalmas munkajogi kódexet akar létesíteni az igazságügyi kormányzat. Én nem azt szeretném, hogy mi nagyi jogi alkotásba kezdjünk, hanem — ami a miniszter úr felszólalásából valahogyan ki is csendült — egy irányitmutató, valóban a demokratikus gondolkozás követelményeinek megfelelő vezérfonalra volna elsősorban szükség. Ez volna szükséges ahhoz a nagy átnevezéshez, amelynek szükségét illetően nincs eÜtérés a miniszter úr felfogása és a nii felfogásunk között, de sajnos, ahhoz egyrészt csakugyan megfelelő tanárokra, másrészt i£reu hosszú idő elmúlására vau szükség. Éppen ezért a munkaügyi kódexnél is inkább azt szeretném látni, ha nem egy ezer és ezer paragrafusból álló kódex készülne, 'hanem egy tömör, összefoglaló, ú'tmutató a m unka jog terén, amely) annál fontosabbá válik, minél nagyobbmérvűvé lesz az államosítás. A másik fontos alkotás a büntetőtörvénykönyv. Végtére is a Csemegi-kódex már 70 esztendős, a maga feladatát betöltötte és sohasem volt túlzottan modern törvényköny. Helyesem mutattak rá, hogy Deák Ferenc 1843-as törvénykönyve sokkal modernebb, mint a Csemegi-kódex. A centenáris évhez méltó munka volna kivenni a Csemegi-kódexből azokat a még ma is hatályos paragrafusokat, amelyek szemet szúr ók. Vigyáznunk kell. nehogy odajusson a demokratikus kormányrendszer. Magyarország demokratikus világa, hogy hatályban legyenek régen elavult törvények, mint ahogyan iskolapéldakép szoktak hivatkozni arra a 400 esztendős törvényre-, hogy »Lutherani eomburamtur«, a lutheránusok pedig megégettessenek, amely a Corpus Jurisban még ma is hatályos törvényi, mert sohasem helyezték hatályon kívül. Vigyáznunk kell. hogy egyszer már szűnjenek meg azok az idejükéit múlt rendelkezések, amelyek törvénykönyvünkben még teljesen feleslegesen ott vannak. Ez olyan munka volna, amelyeit csakugyan az 1948-as esztendőben kellene elvégezni azzal a célzattal, hogy hatályos törvényeink közül kerüljön ki minden olyan rendelkezés, amely nem fér össze a demokratikus felfogással, és talán még azt i

R mondhatnám, nem fér össze a 48 as szabadságeszmékkel sem. Jól tudjuk, nagyon sok ilyen rendelkezés van bünitetőtörvénykönyvümkben is. A harmadik nagy probléma a sajtótörvény és általában az immateriális. az eszmei javakra vonatkozó rendelkezések problémája. A.z igazságügyi tárca költségvetésének indokolása foglalkozik ezzel is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a demokráciának és általában a szociális társadalmi berendezkedésnek alapvető gondolata a" személyiségi jogok tiszteévi február hó 13-án, pénteken. 1094 léte. A személyiségi jogok tiszti eletén keresztül érződik meg az, hogy az ember a materiális javaknál többet jelent, Nem azzal kell foglalkoznunk, hogy például a kötelmi jogot hogyan és mikép szabályozzuk, hanem inkább azzal, hogy a személyiségi jogok miként biztosíttassanak, mert hiszen a szociális társadalomnak lényege és alapja nem annyira a materiálit; javak abszolút biztonsága az ember számára, mint a személyi jogok biztosítása és fenntartása. Ebből a szempontból végtelenül fontos a sajtóreform, végtelenül fontos az új sajtótörvény megalkotása, amelyről a költségveiét; is említést tesz. Bíróságaink ügyforgalma a multévihez képest 70 százalékkal nőtt, 1938-hoz képest 5.2 százalékkal. Az ügyészségekhez 1938-ban 124.362 darab, 1946-ban 313.619 darab futott be. A letartóztatási intézetekben a letartóztatottak száma megkétszereződött,« fiatalkorúak bűnözése nagyobb, mint a múltban volt. A sok bűnesetet csak elrettentéssel, csak büntetéssel nem lehet megszüntetni, hanem itt szerintem a sajtónak van végtelenül fontos és jelentős szerepe. Amit már a miniszterelnökségi tárca kapcsán is mondottak, azt az igazságügyi tárcánál még- indokoltabb elmondani: nem szabad megengedni, hogv a sajtó olyan irányban niűködjék és fejlődjék; hogy a bűncselekmények akaratlan glorifik-ál ójává váljék. Most a napokban talán két lapban is olvastam, hogy nagy tömegek mentek el annak a gyilkos asszonynak a tárgyalására — nem tudom, hogy hívták azt a gyilkos nőt — nagy tömegek voltak kíváncsiak arra a tárgyalásra. Ha ez igaz, még akkor sem szabad megírni, ne a kíváncsiságot elégítse ki a sajtó és ne vegye körül hazug nimbusszal azokat, akiket a megvetés kellene, hogy sújtson. Ezt is csak a sajtóreform során lehetne megoldani. Magam is helyeslem azt, hogy a sajtóügyekben való bíráskodásban azután a sajtó komoly és értékes munkásai is ottlegyenek. Körülbelül ezek voltak azok a gondolatok, amelyeket az első cím kapcsán kifejtendőknek és elmondandóknak tartottam. Én természetemhez képest mindig- határozott kritikát szoktam gyakorolni, ahol azt helytállónak látom. Az igazságügyi belső kormányzatot, belső ügyvitelt, a törvényjavaslatok előkészítésélt és indokolását az utóbbi időkben mindig x példátmutatónak tartottam, és ezt az elismerést most is kifejezésre kell juttatnom, amikor politikai felfogásomnál fogva a címet mégsem áll módomban elfogadni. ELNÖK: A címhez több szónok ninc

s feliratkozva. A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak az 1. címet elfogadni! (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség! Az országgyűlés az 1. címet elfogadta. Következik a 2. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. CZÉH JÓZSEF jegyző (felolvassa a 2. címet.) ELNÖK: Szólásra "következik a 2. címhez feliratkozott szónokok közüli CZÉH JÓZSEF jegyző: Aczél György! ACZEL GYÖRGY (kp): T. Országgyűlés! Aki az igazságügyi tárca költségvetési vitájátf*