Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1089 •" ÀÈ, országgyűlés 45. ülése 1Ù48. a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen! \ Nem!) Kérem, méltóztassanak feiállni azok, j akik elfogadják,. (Megtörténik) Többség Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés az igazságügyi tárca költség-vetését általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás- Kérem'a jegyző urat, szíveskedjék az igazságügyi tárca költségvetésének 1. címét felolvasni. CZÉH JÓZSEF jegyző (felolvassa az 1. címet) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? CZÉH JÓZSEF jegyző: Török Júlia! TÖRÖK JŰLIA (szd): T. Országgyűlés ! Az 1. címnek a törvények szerkesztése című szakaszához szeretnék hozzászólni, mert a női jogok kiterjesztése a »törvények szerkesztése« című szakaszhoz tartozik. Minden állam haladó vagy konzervatív szellemét a jogalkotás fejezi ki legpontosabban, s ez érvényes különösen akkor, amikor a nőkkel kapcsolatos jogalkotásról van szó. Amióta a törvény nem, mint szokásjog száll apáról fiún; hanem mint az állam hivatalosain lerögzített követelése jelentkezik a polgárai felé, azóta a nővel kapcsolatos jogfejlődésben az az irány mutatkozik, hogy a nő a társadalomban másodrendű, alárendelt szerepet visz. Ha ennek okait keressük, akkor meg kell állapítanunk azt, hogyan nő i'yen értékelésié a magántulajdon kialakulásával kapcsolatos. Az előadó úr kifejtette, hogy minden jogalkotás a fennálló társadalmi rend védelmét szolgálja. Ha ez igaz, akkor különösen érvényes a nőkkel kapcsolatos törvényekre, mert hijs/aen mikor az őstársadalomból a magántulajdon társadalmába átmentünk, akkor a meg- . szigorítás, majdnem azt kell mondanom, szükségszarűvé vált, s ez. az akkor kialakult új társadalmi rend védelmét szolgálta. Hogyan érteni én ezt? A matriarchátusban, az őstársada]ómban a nőnek egyenlő joga volt a férfival. Miikor azonban a_ magántulajdon kialakult s a férfi az örökösének akarta átadni megszerzett vagyonát, akkor a férfi különféle tilalomfákkal vette körül a nőt Ezek közé a (tilalmak közé tartozik elsősorban a házasságkötés, amelyet akkor még nem neveztünk házasságkötésnek. (Mozgás és derültség a néppárton,) Mindez pedig azért történt, mert a férfi biztos akart lenni az apasága felől. (KOLBETtT János (pk): Ebben van valami!) Ha igaz az, — és úgy kell venni, hogy igaz -— a m it a latinok úgy fejeztek ki, hogy: »Mater semper certa, páter ineertus«, vagyis aa anya mindig biztos, az a.pa bizonytalan, akkor ebben az egy monda than már implicite ibenne van az, hogy miért kellett a nőt különféle tilalomfákkal körülvenni. Az örökös biztos .volta miatt, azért, hogy az örökös valóban aiz apa gyermeke legyen, kellett az asszonynak a jogalkotás területén visszamaradnia. Én nem szeretnék a házasságtöréssel kapcsolatos dolgokkal foglalkozni, (LUKACS Vilmos (md): Pedig érdekes lenne! — DerüW sêg.) minthogy ebben az, esetben követeléseket iSizeretnék felvetni. Mulathatnak a képviselő urak, ez így igaz, ahogy mondom- (Helyeslés-) Én most követeléseket szeretnék felállítani és feladatom nem egy történelmi kép ismertetése. Ezt azonban mint igazságot kell leszögezni. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. [vi február hó 13-án, pénteken. 1690 Amikor a házasságtöréssel kapcsolatos törvények megjelennek, visszamenőleg 'egészen a francia Code Pénale rendelkezéséiig', óriási cYifferenciáik vannak a mőíkiktel és a férfiákkall: kapcsolatos törvények között, mert a nőt például három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják házasságtörés esetén, ugyanakkor, amikor a férfi, csak 100 franktól '2000 frankig terjedő pénzbüntetést köteles fizetni. (LUKÁCS Vilmos (md): Akkor odamegyünk! — Derültség.) Ez egyenes folytatása annak, ami az ós társadalomban történt és egyenes folytatása, anmaik, hogy mi a házasságtörő nővel a Bibliában úgy találkoztunk, hogy őt bizonyos vétségek elkövetéséért megkövezik. Ez nemcsak ezen a területen, hanem a jogalkotás minden területén megnyilvánul, a római senatusconsultum Velleianum tehetetlenséggel sújtja a nőt bizonyos polgárjogi szerződéseikkei kapcsolatbanNem változtatott ezen a szellemen a francia, forradalom utáni Code Napoleon sem, amely jogi síkon voltaképpen iliuzóriussá teszi a forradalom eredményét judikaturájával, amely teljesen a múlt konzervatív szellemét idézi. A nő Franciaországban mind a mlad napág gazdasági gyámságban él, a férj a hivatia/los kezelője a nő vagyonának. Magyarországon mi sokkal szerencsésebbek vagyunk, mert Verhőczy Hármaskönyve sem köti meg az asszonyt és jogtudósaink StermenicstŐl.klezdve a férji hatalom nemlétezéisét jelentik ki« Az 1807. évi törvénycikk szerint a feleség nem alárendeltje a férjnekMagyarországon szabadabb szellem érvényesül ezen a területen, {ügy van! Ugy van!) és ki kell jelentenem, hogy ahol a férj. lealacsonyítja a nőt, ott lealacsonyítja önmagát is és aïnol félreismeri a ! nő a jogait, ott voltaképpen elveszti a saját jogait is.,A magyar jogalkotás terén még olyan dolgok is mutatkoznak, melyek tálán sehol Európában nem érvé* nyesülnek. tudniillik a férj f nevének viselése nem kötelező az aisszony számára. A demokratikus jogalkotás területén azután hatalmas mértékben szaladtunk előre és amikor méltatom új törvényeinket, akkor elsősorban az igazságügyminiszter úr fetó kell fordulnom, aki haladó szellemű jogász lévén, sohasem állott útjában annak, ha nővel kapcsolatos jogalkotás kiterjesztéséről volt szó. (Felkiáltások a néppárton: Udvarias, emiber!) Demokratikus jogalkotásunk az egyenlő, titkos választójog törvénybeiktatásával a nőt választóvá és választhatóvá tette. Haladás érvényesül a munkajog területén is, ahol a 9700/1945- M. E. számú rendelet 6. §-af érteiméhen a szolgálati jogviszony felmondását a munkavállaló nőnek terhessége idejére korlátozzák. Ez alatt az idő alatt, tehát a terhesség időtartama alatt nem lehet asszonynalk felmondani, illetőleg nem lehet a munkaadóval való jogviszonyát felmondani (Helyeslés-) Ezenkívül haladás: történt még egy nagy kérdés, a gyámság kérdése terén. Ezelőtt a férj végrendeletével elüthette aiz asszonyt a szülői hatalom gyakorlásától, ma ez lehetetlenné vált és új jogalkotásunk értelmében a nőt és a férfit a szülői hatalom egyformán megilleti. Ennek ellenére vannak a nőnek sérelmei. A nőnek vannak sérelmei a jogalkotás területén é# egy pillanatig sem kétséges, hogy amennyibe*' ezek felmerülnek, az Lga2sá§"ügym4nisf z «teir úr 69
