Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1081 Az országgyűlés 45. ülése 1948. évi február hó 13-án, pénteken. 1Ö82 A másik kérdés, amelyet nekünk nem szabad figyelmen kívül hagynunk, éppen az állami üzemek hatalmait kifejlődése következtében, éppen a ikapiitalizmus letörését követő új nagy kiadások következtében áll elő: fontos, hogy az a bíró független legyen. (ZENTAI Béla (kp: Ez a reakciós gondolait az ön beszédében!) hogy az a bíró valóban merjen majd a népnek igazat szolgáltatni, nehogy baj legyen, nehogy ismét a múlt következzék be. hogy mindig csak a hatalmasok mellé áll. Mi volt ugyanis 'a múlt legnagyobb bűne! A jog nem volt más. minit a hátaimén lévők érdekeit szolgáló jogszabályok összessége. (ZENTAI Béla (kp): Az államosított üzemek a nép kezében vannak!) Isten mentsen meg bennünk át, hogy a jövendőben, amikor azt szeretnők, hogy a jog valóban a. nép érdekét szolgáló .jogszabályok összessége legyen, ehelyett ismét a hatalmas koncentrációk érdekét szolgálja kiEbből a szempontból bir végtelen fontos-' sággal az a. kérdés, amelyet itt felvetett az országgyűlés: a bírói függetlenség kéïdése. (Egy hang a kommunistapártról: A bírák is a.nép bírái legyenek!) Ebből a szempontból teljes mértékben azon az állásponton vagyok, hogy a politikai bűncselekmények és a sajtóügyek kerüljenek ki a szakbíró kezéből. Ezek politikai kérdések, ítélkezzék felettük igenig a nép. Ezért voltam mindig a népbíróságok rendszerének híve. ezért voltam mindig %

a Népbíróságok Országos Tanácsa mellett és ezért vagyok ma is fokozottan azon az állásponton, hogy a szakbírónak az egyszerű ügyekben kell- ítélkeznie a tiszta igazságnak mindenkitől függetlenül való megőrzésével, legjobb lelkiismerete szerint, de — és ebben egyetértek Orbán képviselőtársammal — elsősorban a szociális és demokratikus gondolatok jegyéhen. « A szakbíró azonban ne foglalkozzék politikáival, politikai bűncselekményekkel, sajtóügyekkel. Ezek a népbíróság. a laiius bíráskodás kezébe valók és miután szerintem az esküdtszék múltbeli intézményénél sokkal megfelelőbb a mai rendszer, a politikai bűncselekmények felett való ítélkezés adassék ezeknek a kezébe éppen azért, hogy a szakbíró legyen független és megközelíthetetlen a nap nap mellett ellene irányuló támadásokkal szemben és a maga ítéleteit függetlenül, pártatlanul, legjobb meggyőződése szerint és mindig az igazság jegyében hozhassa meg. (DÖGEI Imre (Ikp): Még akkor is. ha Szálasi törvényeit védi! — Felkiáltások az ellenzéken:. Ki védi? — KISS Ferenc (félegyházi) jmd): Demagógia!) T. képviselőtársam, ne adjuk a szakbíró kezébe a Szálasival kapcsolatos ügyeket, hanem bízzuk azokat a népre. Akkor ezt a kifogást sem lehet felhozni. Arra kell törekednünk, hogy a bíró munkáját mindenki értéikélje. Ezért szeretném^ ha ebben a kérdésben nemcsak-az országgyűlés, hanem elsősorban a sajtó hangja is megváltoznék. A nemzet é» a demokrácia érdekében kell őrködnünk afelett, hogy ne kezdjük r ki az általuk létesített és fenntartott bírói fórumokat, a bírói ítéletbe és az igazság tisztaságába vetett hitünket. Ha a magyar bírói karban, — sajnos — még mindig vannak nem odavaló elemek, ez az igazolási eljárásnak és a B-lista-eljárásnak a bűne. (KÖVES András (kp): Az elején kellett volna. így kezdeni, hogy nem odavaló elemek i

s vannak benne! — Az elnök csenget.) Képviselőtársain, én nem írott beszédeket olvasok fel, (Gúnyos derültség és tap

s ,az eUenzéken.) de el,merem mondani a magam gondolatait (P. ABRAHAM Dezső (md): Ez az!) egyszerűen azért, mert az én számból sohase fog kijönni nem demokratikus gondolat, mert lelkem belsejében demokratikus érzelmű vagyok. (Taps az ellenzéken.) Lehet, hogy az elején mondom, amit .képviselőtársam a, végén mondana. (KISS Ferenc (félegyházi) (md): Felolvasna! — MONUS lílésné (szd): Az nem érdem! — HAJDÚ Ernőné (szd): Módjában volt többet tanulni, mint annak, aki olvassa!) Kérem, én nem kifogásként mondom, hogy valaki- olvas, hanem azért, mert az nem hiba és nem bűn, ha én véletlenül a végén mondom azt, amit ő az elején mondott volna. (KÖVES András (kp): Legfeljebb a végén mást mond, mint az elején!) ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt. VÉSZY MÁTYÁS (pk): Az igazságügyi kormányzattal kapcsolatos megjegyzéseimet az 1. cím tárgyalás* során kívánom elmendni. Ez alkalommal, az általános vita során még csak annyit, hogy a költségvetést a kormányzat iránt érzett bizalmatlanságom következtében nem fogadom el. (Taps az ellenzéken. — PIROS László (kp): gúnyosan.' Olvasatlanul!) ELNÖK: Kíván-e még valaki a tárcához általánosságban hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. RIES ISTVÁN miniszter: Igein t. Országgyűlés! Először is köszönetet akarok mondani mind a koalíciós, mind az ellenzéki .szónokok'" nak az objektív kritikáért, amellyel az igazságügyminisztérium költségvetését bírálták és ezzel hozzájárultak egy egészséges állásoont kialakításához. Ebben a' vitában nagyon sokszor elhangzott az. hogv a törvénykezésnek, a bíráskodásnak igazságosnak kell lennie. Ezzel azonban bevetettek egy olyan fogalmat, amely nem definiálható. Ugyanis az igazság nem valami abszolút fogalom, az igazság i*elatív fogalom, és az a jó bíró, aki a legjobban el tud vonatkozni a felektől, akik az előtte fekvő vitában résztvesznek, az a jó bíró. aki az emberi haladást ítéletével a legjobban tudja szolgálni-, Egy nagv bíró mondta egyszer nekem: kérem, mi nem igazságot szolgáltatunk, hanem mi jogot szolgáltatunk- (LUKÁCS Vilmos (md): Hát az, nem volt nagy bíró!) Nagy különbség van a kettő között. Az igazság a törvény vetülete a felekre és az ügyre. Ismétlem tehát, Q.Z igazság nem abszolút fogalom, meg inem határozható fogalom, és én azt hiszeni, mindegyik képviselőtársaim nagy zavarban lenned ha definiálnia kellene az igazság fogalmát. (Egy hang &. néppártról: Suum cuique!) Van a moszkvai Tretjakov-múzeumban Verescsaginnak egy ragyogóan szép képe

% amelyen Pilátus odaáll Krisztus elé és megkérdezi: mi az igazság! Hallatlan zavar látszik Krisztus arcán. (Mozgás az ellenzéken.) Amikor konkrété foglaljkoziink igazságügyi problémákkal, akkor sokkal jobb, ha azzal foglalkozunk, vájjon a, törvény és az igazságszolgáltatás szolgálja-e a társadalmi együtt-