Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1081 Az országgyűlés 45. ülése 1948. évi február hó 13-án, pénteken. 1Ö82 A másik kérdés, amelyet nekünk nem sza­bad figyelmen kívül hagynunk, éppen az ál­lami üzemek hatalmait kifejlődése következ­tében, éppen a ikapiitalizmus letörését követő új nagy kiadások következtében áll elő: fontos, hogy az a bíró független legyen. (ZENTAI Béla (kp: Ez a reakciós gondolait az ön beszé­dében!) hogy az a bíró valóban merjen majd a népnek igazat szolgáltatni, nehogy baj legyen, nehogy ismét a múlt következzék be. hogy mindig csak a hatalmasok mellé áll. Mi volt ugyanis 'a múlt legnagyobb bűne! A jog nem volt más. minit a hátaimén lévők érdekeit szol­gáló jogszabályok összessége. (ZENTAI Béla (kp): Az államosított üzemek a nép kezében vannak!) Isten mentsen meg bennünk át, hogy a jövendőben, amikor azt szeretnők, hogy a jog valóban a. nép érdekét szolgáló .jogszabá­lyok összessége legyen, ehelyett ismét a ha­talmas koncentrációk érdekét szolgálja ki­Ebből a szempontból bir végtelen fontos-' sággal az a. kérdés, amelyet itt felvetett az országgyűlés: a bírói függetlenség kéïdése. (Egy hang a kommunistapártról: A bírák is a.nép bírái legyenek!) Ebből a szempontból teljes mértékben azon az állásponton vagyok, hogy a politikai bűncselekmények és a sajtó­ügyek kerüljenek ki a szakbíró kezéből. Ezek politikai kérdések, ítélkezzék felettük igenig a nép. Ezért voltam mindig a népbíróságok rendszerének híve. ezért voltam mindig % a Népbíróságok Országos Tanácsa mellett és ezért vagyok ma is fokozottan azon az állás­ponton, hogy a szakbírónak az egyszerű ügyekben kell- ítélkeznie a tiszta igazságnak mindenkitől függetlenül való megőrzésével, legjobb lelkiismerete szerint, de — és ebben egyetértek Orbán képviselőtársammal — első­sorban a szociális és demokratikus gondola­tok jegyéhen. « A szakbíró azonban ne foglalkozzék poli­tikáival, politikai bűncselekményekkel, sajtó­ügyekkel. Ezek a népbíróság. a laiius bírás­kodás kezébe valók és miután szerintem az esküdtszék múltbeli intézményénél sokkal megfelelőbb a mai rendszer, a politikai bűn­cselekmények felett való ítélkezés adassék ezeknek a kezébe éppen azért, hogy a szakbíró legyen független és megközelíthetetlen a nap nap mellett ellene irányuló támadásokkal szemben és a maga ítéleteit függetlenül, pár­tatlanul, legjobb meggyőződése szerint és mindig az igazság jegyében hozhassa meg. (DÖGEI Imre (Ikp): Még akkor is. ha Szálasi törvényeit védi! — Felkiáltások az ellenzéken:. Ki védi? — KISS Ferenc (félegyházi) jmd): Demagógia!) T. képviselőtársam, ne adjuk a szakbíró kezébe a Szálasival kapcsolatos ügye­ket, hanem bízzuk azokat a népre. Akkor ezt a kifogást sem lehet felhozni. Arra kell törekednünk, hogy a bíró mun­káját mindenki értéikélje. Ezért szeretném^ ha ebben a kérdésben nemcsak-az országgyűlés, hanem elsősorban a sajtó hangja is megvál­toznék. A nemzet é» a demokrácia érdekében kell őrködnünk afelett, hogy ne kezdjük r ki az általuk létesített és fenntartott bírói fóru­mokat, a bírói ítéletbe és az igazság tiszta­ságába vetett hitünket. Ha a magyar bírói karban, — sajnos — még mindig vannak nem odavaló elemek, ez az igazolási eljárásnak és a B-lista-eljárásnak a bűne. (KÖVES András (kp): Az elején kellett volna. így kezdeni, hogy nem odavaló elemek i s vannak benne! — Az elnök csenget.) Képviselőtársain, én nem írott beszédeket olvasok fel, (Gúnyos derültség és tap s ,az eUenzéken.) de el,merem mondani a magam gondolatait (P. ABRA­HAM Dezső (md): Ez az!) egyszerűen azért, mert az én számból sohase fog kijönni nem demokratikus gondolat, mert lelkem belsejé­ben demokratikus érzelmű vagyok. (Taps az ellenzéken.) Lehet, hogy az elején mondom, amit .képviselőtársam a, végén mondana. (KISS Ferenc (félegyházi) (md): Felolvasna! — MONUS lílésné (szd): Az nem érdem! — HAJDÚ Ernőné (szd): Módjában volt többet tanulni, mint annak, aki olvassa!) Kérem, én nem kifogásként mondom, hogy valaki- olvas, hanem azért, mert az nem hiba és nem bűn, ha én véletlenül a végén mondom azt, amit ő az elején mondott volna. (KÖVES András (kp): Legfeljebb a végén mást mond, mint az elején!) ELNÖK: A képviselő úr beszédideje le­járt. VÉSZY MÁTYÁS (pk): Az igazságügyi kormányzattal kapcsolatos megjegyzéseimet az 1. cím tárgyalás* során kívánom elmen­dni. Ez alkalommal, az általános vita során még csak annyit, hogy a költségvetést a kor­mányzat iránt érzett bizalmatlanságom kö­vetkeztében nem fogadom el. (Taps az ellen­zéken. — PIROS László (kp): gúnyosan.' Ol­vasatlanul!) ELNÖK: Kíván-e még valaki a tárcához általánosságban hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. RIES ISTVÁN miniszter: Igein t. Ország­gyűlés! Először is köszönetet akarok mondani mind a koalíciós, mind az ellenzéki .szónokok'" nak az objektív kritikáért, amellyel az igaz­ságügyminisztérium költségvetését bírálták és ezzel hozzájárultak egy egészséges állásoont kialakításához. Ebben a' vitában nagyon sokszor elhang­zott az. hogv a törvénykezésnek, a bíráskodás­nak igazságosnak kell lennie. Ezzel azonban bevetettek egy olyan fogalmat, amely nem de­finiálható. Ugyanis az igazság nem valami abszolút fogalom, az igazság i*elatív fogalom, és az a jó bíró, aki a legjobban el tud vonat­kozni a felektől, akik az előtte fekvő vitában résztvesznek, az a jó bíró. aki az emberi hala­dást ítéletével a legjobban tudja szolgálni-, Egy nagv bíró mondta egyszer nekem: kérem, mi nem igazságot szolgáltatunk, hanem mi jogot szolgáltatunk- (LUKÁCS Vilmos (md): Hát az, nem volt nagy bíró!) Nagy kü­lönbség van a kettő között. Az igazság a tör­vény vetülete a felekre és az ügyre. Ismétlem tehát, Q.Z igazság nem abszolút fogalom, meg inem határozható fogalom, és én azt hiszeni, mindegyik képviselőtársaim nagy zavarban lenned ha definiálnia kellene az igazság fogal­mát. (Egy hang &. néppártról: Suum cuique!) Van a moszkvai Tretjakov-múzeumban Veres­csaginnak egy ragyogóan szép képe % amelyen Pilátus odaáll Krisztus elé és megkérdezi: mi az igazság! Hallatlan zavar látszik Krisztus arcán. (Mozgás az ellenzéken.) Amikor konkrété foglaljkoziink igazságügyi problémákkal, akkor sokkal jobb, ha azzal foglalkozunk, vájjon a, törvény és az igaz­ságszolgáltatás szolgálja-e a társadalmi együtt-

Next

/
Thumbnails
Contents