Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1037 Az országgyűlés 45. ülése 1948, kinti ezt állandó eszköznek; egy időben kor­látozott átmenetről valn &zó, amelynek az a célja» hogy a bíróságokat a magyar demokrá­cia szellemébtein lehessen átszervezni és a, tör­vények szellemének érvényesítését a bíráktól meg- lehessen követelni. Reformra szorul ellenben a bíró- és ügy­védképzés függetlenül a bírák és ügyvédek * szellemétől, szakszempontból is. Az 1925 : VIII. te. által négy évre felemelt joggyakorlati időt az 1940: XXXVI. íte. három évre szállí­toütia le. Ez a háromévái joggyakorlati idő, amelybe különböző címeken különböző beszá­mításoknaik van helye, túl kevés ahhoz, hogy az ügyvéd", illetve bíróképzés alapos legyen. Ezért a joggyakorlati időt ismét négy évre kell felemelni, és intézménye&en gondoskodni <kell arról, hogy a joggyakorlaton lévők a .jogszolgáltatás minden ágában megfelelő is­meretekre tegyenek szert. Meg keli mondanpui azonban egészen őszin­tén, hogy az ügyvédi és bírói vizsga lesüllyedt színvonalát is helyre kell állítani. Az ügyvédi és bírói vizsgának voltak olyan tárgyai, ame­lyek elvben és elméiéiben szerepeltek ugyan a vizsga anyagúban, valójában azonbam egyetlen cenzor sem kérdezte őket soha, ezek úgynevezett melléktárgyai, odacsapott tárgyai voltak a fő­tárgyaknak; ilyen volt a közjog, a pénzügyi jog, stb. (LUKÁCS Vilmos (md): A bánya­jog!) Szükség vara arra, hogy az egységes ügy­védi és bírói vizsga szintjét magasabbra emel­jük, szükség van arra. hogy ezeket a tárgya­kat önálló tárgycsoportként kezeljük, és az igazságügymiiiisztériumban olyan jogszabály van előkészül őhen, «atmedy az eddig kétrészes ügyvédi vizsgát háromrészessé- alakítja át és külön súlyt vet arra, hogy a demokrácia jog­szabályait, tehát á jogélet különböző területein 1945. óta létrejött jogszabályokat valóban kér­dezzék és a jelölt ezekből valóban -vizsgát tegyem Egészen őszintén meg keld azonban mon­danám, hogy hiába az ügyvédi és bírói vizsga szintjének magasabbra emelése akkor, amikor — és ez nem az igazságügyi tárcának, hanem a r kultusztárcának a problémája — jogászkép­zésünk szintje nem olyan, mint atmilyemnek lennie, kellene. Ha el is múlt már a Véeseyek­nek és Csaradáknak a korszaka, ha nagyon igyekszünk és törekszünk, ma is találhatunk . budapesti vagy a vidéki egyetemeken új Vé­cseyeket és új Csaradákat, De nemcsak erről van szó. hanem, arról is, hogy az az anyag, amely faj •• 70-es, 80-as évek vizsgarendje értelmében megfelelt annak, hogy közigazgatási jogászokat, ügyvédeket ké­pezzen, ma miár korszerűtlen és elavult; vannak' dolguk, amelyek kilógnak ^belőle, és vannak dolgok, amelyek belekívánkoznak. Csak egyet­lenegyet mondok, amiről a miniszter úr TO ár más vonatkozásban szót ejtett,: a joigszocioló­giának egyáltalán nincs tanszéke és a jog­filozófia tanszéke is e pillanatban a levegőben függ. Hogy valami piásit mondjak, az az érzésem, Jbotgy ma im ár a jog és a közgazdaság összefüg* gései olyan méretűek, hogy nem lehet a köz­gazdaságot egyrészt a második esztendő két félévébe, másrészt alz államtudományi szigor­latok közé száműzni; a közgazdaságnak olyan elsőrendű jellegé van, hogy ennek megfelelő­nek kellene lennie az oktatásinak is. Hozzáteszem természetesen azt is, hogy senki sem gondol arra. hogy a római jogot száműzze a jog^i stúdiumok köréből, de azon évi február hó 13-án, pénteken. 1038 lehetne gondolkodni, hogy vájjon az első és második félév anyagába tartozik-e a róínai jog, nem kellene-e előbb a jogi alapfogalmakra vonatkozólag rendszeres oktatást adni. Azon is kelleme gondolkozni, hogy vájjon elég-, e az Ötö­dik és hatodik félév és a harmadik alapvizsga anyagául a magánjog, lehet-e komoly magán­jogi tudást szerezni ennyi idő alatt és nem kellene-e a 'jogi oktatásban a magáinjognak sokkal szélesebb területet adni. A jogi oktatás reformján kívül — ami szintén az igazságügyminisztérium egyik pro­blémája — szó van a szerzői jog reformjáról i®, amely kiterjeszteni kívánja a szísniműveík és zeneművek nyilvános előadására vonatkozó kizárólagos jogot a költői művekre, költeme­nyekre* elbeszélésekre, felolvasásokra, továbbá — mint ez az első világháború után is oksze­rűen történt, (amikor újból csatlakoztunk volt a szerzői jogi egyezményhez) — a háború ide­jének az ötvenéves védelmi időből való / ki­emelését, illetve az ötvenéves védelmi időnek a háború idejével való meghosszabbítását kívánja. Nyilván tudomása van az igen t. Ország­gyűlésnek arról is, hogy az üzlethelyiségek bérletére vonatkozó jogszabályok módosításá­ról is szó van: az üzlethelyiségek bérbeadása tekintetében kíván bizonyos könnyítéseket az igazságügyminisztérium, nevezetesein ' -a r niai pályázati rendszert akarj a a bérbedásnál an eg szüntetni. Ez az, amit az igazságügyminisztérium e peícben tervez. Ez mimd a Ház elé fog ke­rülni. Hogy miré van szükség még ezenkívül, azt az idők fogják megmutatni, azok & szük­ségletek, amelyek a költségvetési év hátralévő ideje folyamán még jelentkeznek. A probléma ez: merre mutat a jogalkotás útja, mi a jogalkotás célja. Nem vitás, — ós « tekintetben őszintének kell lenni — hogy a jog­alkotás célja a fennálló társadalmi és gazdasági rend védelme. Nem vitás, hogy meg kell védeni a fennálló társadalmi és gazdasági rendet, meg­védeni azokat az érdekeket, amelyeket az állam, a'köztudati védendőnek Ifekint. Az az ideális jogszabályalkotás, amely a védett érdek és a védelem miikéntje között meg tudja teremteni a kellő párhuzamot, amely a nagyságrendeket úgy tudja egymással szembeállítani, hogy a vé­dett érdek és a védelem mikéntje egymással egyensúlyban legyenek. És ez anyagi jogi es perjogi voaalon egyaránt érvényes. Perjogi vonalon haladunk a három fórum helyett a két fórum felé. perjogi vonalon ha­ladunk a szakbíróságok helyett az ulnofebirosas; felé. Mind a. kettet a társadalmi változások tették szükségessé. A jogászi meggondolásokban végeredmé­nyében * két álláspont ütközik egymással. Az egyik az öröik és változhatatlan jogról, a má­sik a változó jogról beszél. Az örök és változ­hatatlan jog hívei azonban elfelejtik vagy ed akarják felejteni alapvető tévedésüket^ az o örök és változhatatlan joguk meghatározott társadalmi viszomyok jogi kifejezését jelenti, (Uau van! a kommunista- és szociábdemokrata­Várton.) a változó jog pedig a felépítmény alkalmazkodását, jelenti a termelő eszközök tulajdonában és fejlettségéiben beálló változá­sokhoz. Ezt kell megérteni és az erűnek megér­téséhez szükséges stúdiumokra utaltam az imént, amikor a jogi. oktatás reformjának kényszeréről beszéltem. A jogi oktatás reform­jának kényszeréről, amely jó ügyvédeket, jo

Next

/
Thumbnails
Contents