Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1023 Az országgyűlés 45. ülése 1948. évi február hó 13-án, pénteken. 10È4 Ennek lendületet adni és a falusi lalkásépítési akciót elősegíteni, csakis a kormány képes­Szükségesnek tartjuk, a magyar gazdák, külö* nősen az újgazdák részétre, és szükségesnek tartjuk a még mindig zsellérsorbain maradt kisemberek részére, hogy a jövőbeni ne agyag­ból készüljön a ház, vagy ha van is benne agyag» legyem benne tégla, hogy szilárd alapo­kon nyugodjék. Szükségesnek tairtjuk — és, most, minthai ellentmondásba keveredném —, hogy á magyar kormány igenis a falusi kis­lakásépítési akciót (13.00) megfelelő hosszúlejá­ratú kölcsönnel tegye lehetővé. Ha ugyanis a kisgazda airra lesz utalva, hogy egész, életén keresztül összakuporgatott fillérjéből vásárolja meg a szükséges építési anyagát, nagyon sok időire lesz szüksége, mire fel tudja, építeni há­zát. (P. ABRAHAM Dezső (md): Legjobban a miniszter úr szeretné az akciót, ha lehetne-) ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni. KISS FERENC (md): Célszerű, egészséges lakásokat kell tehát építeni és azokat korszerű bútorzattal berendezni« A magam részéről az* építésügyi miniszter úr iránt bizalommal viseltetem, azonjban az általam hiányoltak alapján a költségvetést nem fogadom el. (Taps a magyar demokrata­párton és a néppárton-) ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szónokok közül! HEGYESI JÁNOS jegyző: Gaál Ferenc! GAÁL FERENC (kg): TV Országgyűlés! Amikor az építés- és közmunlkaügyi tárca má­sodik cikkelyéhez van szerencsém hozzászólni, legyen szabad néhány rövid észrevételt ten­nem. Hangsúlyozni kívánom, nem lehet szó nélkül elmenni azok mellett a kétségtelen eredmények^ mellett, amelyeket e® a tárca a kezdeti nehézségek után mostanáig elért. A minisztérium sokirányú munkájának eredtoié^ axyei nem tagadhatók- lia a mai helyzetet az egy évvel ezelőttivel összehasonlítom]., nagy változás és fejlődés látható- A fővárosiban, de az ország minden részében is folyamatban van­nak oiyan építkezések, amelyeket az építkezési miniszter úr vonatkozó rendeletei tettek lehe-' tővé. vagy amelyeket, a miniszter úr alttal folyósított állami hitelek igénybevételével vé­geizneík. A háztetők rendbehozása, a romos laklásiok újjáépítése mellett megkezdődött a falusi la­kásépítés- Az, építkezési tevékenység ellenére fennáll azonban a nagyarányú lakáshiány. Ennek a kérdésnek a megoldása a lehető leg' sürgősebb' Halaszthatatlan probléma ez, laikiá" sokat kell építeni, mégpedig miinél előbb. Építsen a minisztérium középületeket is, de építsen lakásokat is. A középületek helyreállí­tásának és új középületek emelésének már csaik abból a szempontból is nagy jelentősége van. mért ilymódon a magánlakásokba telepe­dett hivatalok ki költ öz te the tők és a felszaba­duló lakások átadhatók eredeti rendeltetésük nek- Minden városban sok-sok család jutna önálló lakáshoz, ha a hivatalokat most már véglegesen középületekben tudnánk elhelyezni. Kétségtelen, hogy a lakásépítést " a pénz­ügyi fedezet hiánya vagy megléte befolyásolja a legnagyobb mértékben. A lakásépítési cé F tokra pénzt kell előteremteni. A pénzügyi fe­dezet megteremtésére új módszereket kell ke­resni és találni« Az állam egymaga, nem oldhatoa meg a lakástermeléö kérdését, ehhez biztosítani kell a magántőke részvételét. A laMstermölést elsősorban, a magántőke végezze ^ és az állam nyújtson ahhoz támogatást, mégpedig nem­csak azzal hogy az építési költségek bizonyos százii liéikánaik erejéig kölcsönt nyújt a ház­tulajdonosoknak, hanem azáltal is, hogy biz­tosítsa a házingatlanok hozadékát, esetileg nö­velje a helyreállítással kapcsolatos adóked­vezmények mértékét, vegy esetleg csök­kentse az adóterhet- Mindez termiészetesen jó" részt & pénzügyminiszter gondja, de szüksé­ges, hogy ezekkel a kérdésekkel az építési és közmunkaügyi miniszter úr is törődjék. A falvak lakossága felé bizitató igéret az Országos Házépítő Szövetkezet megalakítása és működésének megkezdése. A helyreállítási munkák tok is folyamatban vannak». de elen­gedhetetlenül szükséges,' hogy ezek terjedelme és üteme meggyorsuljon. Újból hangsúlyoz­nom kell, hoi»y a városi és . falusi lakásofe helyreállításához minél több pénz kell.^ A lakásépítés és helyreállítás nemcsak a kény­szerelhelyezésben sínylődő családok végszük­sége miatt elengedhetetlen, hanem a nyugodt munka, az újjáépítés és a hároméves terv .biztosításának» sikerének egyiik fontos és eléggé nem hrng úiyozható előfeltétele. Mérnököket kérünk a vidékre a házhely­mérés céljaira. Távoi álljon tőlem, mintha ellentétíbe akarnék kerülni a kommunistapárt részéről előttem felszólalt képviselőtársaim­mal, azonban meg kell álllapítanom: kétségte­len, hogy vidékenként adódnak némi diffe­renciák, zavarok a házhelyosztás terén, ame­lyeket meg kell akadályozni. Szerintem eze­ket a zavarokat); legtöbb esetben nem a mér­nökök» hanem az önjelölők. önházmérők okozzák. ­Mi ,a helyzet ebben a tekintetben 1 A gyár­városok . környékén a gyári munkások, to­vábbá a szénbányászok, vidéken lakó» de a fővárosba feljáró kuh'kusok és mezőgazda­sági munkások egy élet verejtékes munkájá­nak gyümölcseként vettek egy 400 vagy 600 négyszögöles telket a falu közelében azért, hogy azon nekik krumpíii, hagyma, sárgarépa és egyéb veteményesek megteremjenek. Ezek az emberek most házhely céljára felajánlották kis telküket, mert az idevonat­kozó földmívelésügyi rendelet módot ad arra­hogy érte csereingatlant kapjanak. Csupán az a kérésük ezeknek az embereknek, hogy amíg a, Ikormiány nem tud az újonnan kiosztott házhelyekre épületanyagot biztosí­tani, addig az ingatlan maradjon annak a ke­zében, aki azt véres verejtékkel szerezte meg. Véleményein szerint & kormány semmivel sem tudja megindokolni» hogy az a szeren­csétlen ember, aki egy életen keresetül küz­ködött azért, hogy a városhoz közelebb tud­jon termeszteni növényeket, most újból a ta­nyán kapja fel nyakába a hámos talyigát é» íkétnEárom kilométerről kelljen betolnia azt» ami 1 megtermelt, ha ugyan termett neki. Le­gyünk reálisak legalább önmagukkal szemben é« állapítsuk meg, hogy a legtöbb helyen az a terület maradit ímeg csereingatlanként, amely már nem kelllett senkinek sem. Ku" bikus falu fia vagyok^ a kubikusok nevében beszélek, tessék elhinni, nagyon rossszul esik ez lannak a szegény kubikus embernek» még ha kétszer annyi területet kap is. Ezek az emberek — nem is pártom tagjai — azt

Next

/
Thumbnails
Contents