Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1023 Az országgyűlés 45. ülése 1948. évi február hó 13-án, pénteken. 10È4 Ennek lendületet adni és a falusi lalkásépítési akciót elősegíteni, csakis a kormány képesSzükségesnek tartjuk, a magyar gazdák, külö* nősen az újgazdák részétre, és szükségesnek tartjuk a még mindig zsellérsorbain maradt kisemberek részére, hogy a jövőbeni ne agyagból készüljön a ház, vagy ha van is benne agyag» legyem benne tégla, hogy szilárd alapokon nyugodjék. Szükségesnek tairtjuk — és, most, minthai ellentmondásba keveredném —, hogy á magyar kormány igenis a falusi kislakásépítési akciót (13.00) megfelelő hosszúlejáratú kölcsönnel tegye lehetővé. Ha ugyanis a kisgazda airra lesz utalva, hogy egész, életén keresztül összakuporgatott fillérjéből vásárolja meg a szükséges építési anyagát, nagyon sok időire lesz szüksége, mire fel tudja, építeni házát. (P. ABRAHAM Dezső (md): Legjobban a miniszter úr szeretné az akciót, ha lehetne-) ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni. KISS FERENC (md): Célszerű, egészséges lakásokat kell tehát építeni és azokat korszerű bútorzattal berendezni« A magam részéről az* építésügyi miniszter úr iránt bizalommal viseltetem, azonjban az általam hiányoltak alapján a költségvetést nem fogadom el. (Taps a magyar demokratapárton és a néppárton-) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül! HEGYESI JÁNOS jegyző: Gaál Ferenc! GAÁL FERENC (kg): TV Országgyűlés! Amikor az építés- és közmunlkaügyi tárca második cikkelyéhez van szerencsém hozzászólni, legyen szabad néhány rövid észrevételt tennem. Hangsúlyozni kívánom, nem lehet szó nélkül elmenni azok mellett a kétségtelen eredmények^ mellett, amelyeket e® a tárca a kezdeti nehézségek után mostanáig elért. A minisztérium sokirányú munkájának eredtoié^ axyei nem tagadhatók- lia a mai helyzetet az egy évvel ezelőttivel összehasonlítom]., nagy változás és fejlődés látható- A fővárosiban, de az ország minden részében is folyamatban vannak oiyan építkezések, amelyeket az építkezési miniszter úr vonatkozó rendeletei tettek lehe-' tővé. vagy amelyeket, a miniszter úr alttal folyósított állami hitelek igénybevételével végeizneík. A háztetők rendbehozása, a romos laklásiok újjáépítése mellett megkezdődött a falusi lakásépítés- Az, építkezési tevékenység ellenére fennáll azonban a nagyarányú lakáshiány. Ennek a kérdésnek a megoldása a lehető leg' sürgősebb' Halaszthatatlan probléma ez, laikiá" sokat kell építeni, mégpedig miinél előbb. Építsen a minisztérium középületeket is, de építsen lakásokat is. A középületek helyreállításának és új középületek emelésének már csaik abból a szempontból is nagy jelentősége van. mért ilymódon a magánlakásokba telepedett hivatalok ki költ öz te the tők és a felszabaduló lakások átadhatók eredeti rendeltetésük nek- Minden városban sok-sok család jutna önálló lakáshoz, ha a hivatalokat most már véglegesen középületekben tudnánk elhelyezni. Kétségtelen, hogy a lakásépítést " a pénzügyi fedezet hiánya vagy megléte befolyásolja a legnagyobb mértékben. A lakásépítési cé F tokra pénzt kell előteremteni. A pénzügyi fedezet megteremtésére új módszereket kell keresni és találni« Az állam egymaga, nem oldhatoa meg a lakástermeléö kérdését, ehhez biztosítani kell a magántőke részvételét. A laMstermölést elsősorban, a magántőke végezze ^ és az állam nyújtson ahhoz támogatást, mégpedig nemcsak azzal hogy az építési költségek bizonyos százii liéikánaik erejéig kölcsönt nyújt a háztulajdonosoknak, hanem azáltal is, hogy biztosítsa a házingatlanok hozadékát, esetileg növelje a helyreállítással kapcsolatos adókedvezmények mértékét, vegy esetleg csökkentse az adóterhet- Mindez termiészetesen jó" részt & pénzügyminiszter gondja, de szükséges, hogy ezekkel a kérdésekkel az építési és közmunkaügyi miniszter úr is törődjék. A falvak lakossága felé bizitató igéret az Országos Házépítő Szövetkezet megalakítása és működésének megkezdése. A helyreállítási munkák tok is folyamatban vannak». de elengedhetetlenül szükséges,' hogy ezek terjedelme és üteme meggyorsuljon. Újból hangsúlyoznom kell, hoi»y a városi és . falusi lakásofe helyreállításához minél több pénz kell.^ A lakásépítés és helyreállítás nemcsak a kényszerelhelyezésben sínylődő családok végszüksége miatt elengedhetetlen, hanem a nyugodt munka, az újjáépítés és a hároméves terv .biztosításának» sikerének egyiik fontos és eléggé nem hrng úiyozható előfeltétele. Mérnököket kérünk a vidékre a házhelymérés céljaira. Távoi álljon tőlem, mintha ellentétíbe akarnék kerülni a kommunistapárt részéről előttem felszólalt képviselőtársaimmal, azonban meg kell álllapítanom: kétségtelen, hogy vidékenként adódnak némi differenciák, zavarok a házhelyosztás terén, amelyeket meg kell akadályozni. Szerintem ezeket a zavarokat); legtöbb esetben nem a mérnökök» hanem az önjelölők. önházmérők okozzák. Mi ,a helyzet ebben a tekintetben 1 A gyárvárosok . környékén a gyári munkások, továbbá a szénbányászok, vidéken lakó» de a fővárosba feljáró kuh'kusok és mezőgazdasági munkások egy élet verejtékes munkájának gyümölcseként vettek egy 400 vagy 600 négyszögöles telket a falu közelében azért, hogy azon nekik krumpíii, hagyma, sárgarépa és egyéb veteményesek megteremjenek. Ezek az emberek most házhely céljára felajánlották kis telküket, mert az idevonatkozó földmívelésügyi rendelet módot ad arrahogy érte csereingatlant kapjanak. Csupán az a kérésük ezeknek az embereknek, hogy amíg a, Ikormiány nem tud az újonnan kiosztott házhelyekre épületanyagot biztosítani, addig az ingatlan maradjon annak a kezében, aki azt véres verejtékkel szerezte meg. Véleményein szerint & kormány semmivel sem tudja megindokolni» hogy az a szerencsétlen ember, aki egy életen keresetül küzködött azért, hogy a városhoz közelebb tudjon termeszteni növényeket, most újból a tanyán kapja fel nyakába a hámos talyigát é» íkétnEárom kilométerről kelljen betolnia azt» ami 1 megtermelt, ha ugyan termett neki. Legyünk reálisak legalább önmagukkal szemben é« állapítsuk meg, hogy a legtöbb helyen az a terület maradit ímeg csereingatlanként, amely már nem kelllett senkinek sem. Ku" bikus falu fia vagyok^ a kubikusok nevében beszélek, tessék elhinni, nagyon rossszul esik ez lannak a szegény kubikus embernek» még ha kétszer annyi területet kap is. Ezek az emberek — nem is pártom tagjai — azt
