Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

995 'Az országgyűlés 45. ütése 1948. szággyűlésnek tárgyalásra, s elfogadásra a ' Kossuth díjakról gzóló törvényjavaslatot, (Élénk taps a Ház mmden oldalán) .. ELNÖK: Szódásra következik a kijelölt szó­nokok közüli CZÉH JÓZSEF jegyző: Hku Pál! — ILKIT PÁL (kp): T. Országgyűlés! Elég" itléteLel és örömmel tölt el bennünket, kommu­nistákat, hogy a centenáris ünnepségek elő­estéjén az országgyűlés a Kossuth-díj törvény­java tatát tárgyialj a. Örömünk jogos, mert ez­zel a törvényjavaslattal pártunk kezdeményező lépése, célt jelölő határozata válik valósággá a mâigyar tudomány, irodalom, művészet és al­kotómunka, a magyar demokrácia javára. Köz­tudomású, hogy a magyar kommunistapárt politikai bizottsága közvetlenül a választás után — szeptember 10-én — az ország vezető pártjához Ü-ően javaslatot hozott a Kossuth­díj megvalósítá ára vonatkozólag. Tette ezt elsősorban azért, hogy a reakciós múltnak is­mét egy bűnös mulasztását segítse jóvátenni, ïamikor" az alkotómunka és rögtön tegyük hozzá, az .alkotó munkás, a szellemi és fizikai munkás megbec ülését, elismerését és támoga­tását szorgalmazza. Felemelkedésünk komoly üteméinek bizo­nyítéba^ hogy alig három évvel legnagyobb elesettségünk után, már egy ilyen lényeges, nagyon elhanyagolt kérdéshez is módunk és al­kalmunk van hozzányúlni. Valóban itt is volt és itt Is van az ideje annak, hogy ezzel a kér­déssel is foglalkozzunk, mert ezen a téren, leg­jobb szellemi munkásaink megbecsülése terén is szörnyű mulasztások és bűnök terhelik a re­akciós időket. A.Honihy-reakció hazug módom, nagy han­gon hirdette és tanította a munka megbecsülé­sét, de miközben farizeuskodva prédikált a munka megbecsüléséről, veszni és pusztulni hagyta a szellemi és fizikai munka hőseit, veszni hagyta k kólóinkat, a művészeket, író­kat, tudósokat éppen úgy, mint «az éhbérre ítélt munkásokkal együtt a technikai haladás harcosait. Tudósnak, írónak, művésznek, tech­nikai újítónak lenni a reakció idejében Ma­gyarországon magánügy, mégpedig szomorú és reménytelen magánügy volt. Legjobb mű­vészeinknek, tudósainknak, íróinknak, a, ma­gyar kultúra élharcosainak erőfeszítését töké­letes közöny kísérte az uralkodó osztály és az államhatalom részéről. Ez a tökéletes közöny volt még a jobbik eset, ha szabad ezt a kifeje­zést használnom ennek a szomorú ténynek a megállapításánál. Ha ugyanis az alkotó író, » tudós és művész a mén ügyének volt szószólója, a művészet, a tíudomány nyelvén, — és az igazi alkotó nem i& lehet más, mint a nép ügyének szószólója, támogatója és segítője — akkor a reakció rés7éről üldöztetés és meghurcoltatás volt a bére. Krajcáros gondok, nyomor, ha úgy tetszik — és a reakciónak úgy tetszett — ro­mantikus nyomor, a cinikus államhatalom tökéletes közönye az egyik oldalon, fenyege­tés, terror, börtön a másikon. Èz volt a mar gyár kultúra legjobbjainak perspektívája. Ebből a zsákutcából azután ki"ki úgy me­nekült, ahogy tudott. Derkovits éhenhalt, Jó­zsef. Attila megőrült. Kevesen, akik tudtak, más tájak felé menekültek, vándoroltak. A többiek elkallódtak anélkül, hogy kifejlődhet­tek volna, anélkül, hogy a magyar kultúra évi febrjiàr hő ÏS-àn, pénteken. 996 maradandó értékeivé, díszeivé válhattak volna. Vagy ha mégis, minden mellőzés és elnyoma­tás el énére azzá is váltak, krajcáros gondok őrölték fel munkaerejüket és törték ketté al­kotókészségüket. Ilyen volt a reakció idejében, a polgári konszolidáció korában a munka meg­becsülése. Volt pénz sok mindenre, de a ma­gyar kultúra igazi munkásainak támogatására nemi jutott. Andies igen ti képviselőtársam nagyon he­lyesen mutatott rá arra, hoigy a, hosszú és igen változatos magyar történeiiamibeai rnosit 1 oitiul először elő, hogy az állam intézményesein és bőkezűen siet a kultúra munkásainak segítsé­gére, mert a népi demokrácia jól tudja azt, amit a reakció nem tudott, illetve nem akart tudni, hogy a munkát v nem leméit elválasztani a munkástól, hogy nem lehet a munka dicsé­retét zengeni és ugyanakkor a pusztulásba hullni hagyni az alkotó rnunka hőseit. Ezití nem lehet bűntettemül tenni. A népi demokrácia magasabbrendűségének újabb bizonyítéka, hogy ezt ^felismerte és az újjáépítés kellős közepén bőkezűen áldoz a technika", a kultúra, a haladás élharcosainak támogatására. n ; Szándékosan mondtam, t. Országgyűlés, hogy a népi demokrácia magasabbrendűségé­nek újabb bizonyítéka ez. Hiszen egynéhány területem a népi demokrácia már bebizonyí­totta magasabbrendűségét. A gazdasági fron­ton bebizonyítottuk magasabbremdűségünket az újjáépítés világhírű megszervezésével és előre­vitelével. Arra, almit ezen a téren tettünk, csak a felszabadult nép éledő ereje és áldozat­készsége képes. De bebkonyítodtuk 'népi de­mokráciánk magasabbrendűségét akkor ,is, amikor az igazi hazafiság elvének megvalósr" fásával nemes; fc függetlenségünket biztosítot­tuk, hanem a haladó népek elismerését és ba­rátságát is, s ezzel helyünket a szabadság­szerető népek nagy táborában. Igen t. Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kuli túra, a tudomány, a mű­vészet területén bizonyítja demokráciánk ma­gasabbrendűségét. Most már nem magánügy alkotóink _ munkássága. A népi demokrácia a kijáró elismerésen és megbecsülésen kívül anyagi lehetőségeihez képest bőkezűen tá­mogatja őket. Kultúránk munkásainak éppen ezen a törvényen keresztül kell majd érezniök, hogy ,a dolgozók elismerése, ragaszkodása és eltökélt támogatási szándéka kíséri munkás­ságukat. Amikor azonban ezt az egyik oldal felé meg kell állapítanunk, dkkor hadd mondjam meg, hogy cserébe a dolgozók nem kérnek mást, mint a nép érdeke't szolgáló valódi kul­túra és haladás mind magasabbra való fejlesz­tését, a nép ügyének a művészet és a tudo­mány területén való őszinte szolgálatát. így forr össze művész és tudós a nívós és valódi kultúrára, tudás-ra szomjas dolgozókkail, így válik ez a szövetség felvirágzásunk egyik leg­fontosabb bizto sí tékává. T. Országgyűlés! A törvény javaslat rész" léteinek méltatásától eltekintek, annáll is in­kább, mert az előadó Andies igen t. képviselő­társam a részletekkel mélyrehatóan foglalko­zott. Két-három szempontira, amely — igen helyesen — tengelyét alkotja a törvényjavas­latnak, mégis rá szeretnék mutatni. Az egyik az, hogy az alkotómunka területén a legki va­lóbb eredmények sorában megszünteti ez a

Next

/
Thumbnails
Contents