Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

983 Az országgyűlés M. ülése 1948. áll- A hároméves terv elsőéves részleteként* valóban 44 millió forintot kelleme kapnunk. Az eltelt félesíztendő után, amely alatt a terv teljesítése egyéb vonalakon átlagban 60—70— 80%-ot érti el, mii itt még nem tartunk, de ta­vasszial, amikor a valóságos építkezés meg fog indulni» ezt a színvonalat mi is el fogjuk érni. Engedjék meg, bogy most névszerint is válaszolhassak egyes képviselőtársaim kriti­kai megjegyzéseire. Amint már az előbb is megjegyeztem, Belső Gyula képviselő úr egy általa »építő - kritikának« nevezett ' valamit mondott itten el. Hát ha ez építő kritika, akkor én nemi tudom, milyen a romboló kri­tika, (Derültség a kommunistapárton.) Tudni­illik egyáltalán nem valóságos tényeket vagy pedig alaposan elferdített tényeket mondott itt el, (BENCSIK Gyula (kg) államtitkár: Ée rossz adatokat!) és TOSSZ* adatokat kapott bentről a miniszteriionból. Ugyanis néhány finom,* apró jelből megállapítottam, hogy bent­ről kapta " 'azokat az adatokat, (Egy hang a kommunistapárton: Azért Belső!) iAbból te­hát, hogy bentről kapta és így kapta az ada­tokat, az derül ki hogy az a kérelem, hogy száz embert kicserélhessek a minisztérium­ban, nagyon jónak bizonyul, mert remélem, abba a százba bele fog kerülni az az illető is, aki ilyen tévesen és hazugul informálta a kép­„viselő urat- (Felkiáltások a kommunistapár­ton: Belső titkos tanácsos! — Derültség. — KOLBERT János (pk): Ha rosszul informál, azért nem a képviselő a hibás! — BENCSIK Gyula (kg) államtitkár: De jó emberhez kell menni információért! — Derültség. — KOL­BERT János (pk): Honnan tudja, ki a jó em­ber? — Âz elnök csenget.) A képviselő úr először is a Lakáshelyre­állítási Alap dolgához szólt hozzá. Szerettem volna, ha jobban megnézte és jobban megér­tette volna az adatokat. Arról van szó, hogy Í85 milliós. keretben folyósít az Országos La­íkáshetlyreállítási Alap beruházási kölcsönö­ket, hogy ezzel támogassa a magánépítfcezést. Ennek a 85 milliónak jó része úgynevezett kényszerk öles önökből ered, ezt nagyon jól tudja a képviselő úr is. (LE VA Y Zoltán (nid): A háztulajdonosok fizetik!) A háztulajdono­sok, de ők is, 1 kapják. Ha pedig valaki kölcsönt ad nekünk; és azt igénybe vesszük, az a becsü­letes dolog, hogy azt vissza is fizessük. Tehát ne nehezményezze a képviselő úr azt, ha az igénybevett kölesöntből évente egy részt — ebben az évben 22 milliót. — visszafizetünk, ' mert ez a rendes és becsületes dolog; és aki a magántulajdonnak olyan nagy híve. mint a képviselő úr, az nyilván nem nehezményezi ezt. (LÉVA Y Zoltán (md): Ebben igaza van! - ZENTAI Béla (kp): Öngól!) Álképviselő úr azt mondotta, hogy az épí­tésügyi minisztériumnak a falu-, város-, tanya- és egyéb rendezésre egyáltalán mancsén terve vagy legalább is neki ilyesmiről tndo­mása nincs. Ha jó informátora lett volna, akkor kellene, hogy tudomása legyen, mert igenis van erre terve a minisztériumnak­Azt mondotta a képviselő úr, hogy az Venne a minisztérium legszebb centenáris meg­nyilvánulása, ha oda tudná tárni az ország elé, hogy milyen lakásszükséglet van. En azt hiszem,, hogy a mînîisztérium legszebb cente­náris feladata nem ez lenne, hanem sokkal szebb lenne már az is, ha egy házat meg­építene. (Helyeslés és derültség.) A képviselő úr megnyugtatására elmondom, hogy igenis évi február hó 12-én, csütörtökön. 984 folyik ilyen adatfel vételezés és kérdezte volna meg az illető informátortól, megtudhatta volna, hogy éppen az én miniszterségem alatt adtunk ki a Statisztikai Hivatal révén egy kérdőívet, amely" már -"vissza is jött és amely­nek feldolgozása folyamatban van. Ha a kép­viselő úr akarja, majd éppen március 15-ére közizéteszem ennek adatait. (Derültség. — LÉ­VA Y Zoltán (md): Szerelmiek már házat liátni! Statisztika már van "elég!) Mondtamj a képviselő úr azt állítja, hogy falu-, város : , tanya és' egyéb rendezésre nin­csenek terveink. Igenis vannak, sőt; nemcsak terveink 'vannak, hanem már folyik is f toiunfoa és éppen az elmúlt hetekben alakí­tottunk meg egy tanyabizottságot, amelynek az egész tanyakérdés kimunkálása és előbbre­vitele a feladata. Tudjuk, hogy az örszlág la­kosságának körülbelül 25—28%-a tanyán él; legalább is a múlt; statisztikái ezt mutatták­Ez a statisztika-most a földosztással még mó­dosult, tehát még nagyobb lélekszámú a ta­nyai lakosság és hogy ez a lakosság milyen viszonyok között él,, azt hiszem, azt a képvi­selő úr is tudja ispánkorából, (CZÉH József (pp): Imtézőkorából!) Intézők óráiból (CZÉH József (pp): Intéző volt, nagybirtokon, nem ispán!) Ezen a^ helyzeten feltétlenül változtatni kell és mii úgy látjuk, hogy amig a tanyarend­szertől a községesítésig el nem tudunk jutná, — mert a végső fejlődés nyilván ez lesz — addig a változtatás iránya elsősorbían az, hogy a tanyaközpontok kiépítésének vonalán kell előremennünk és minél többet produkál­nunk- A múltban az volt a helyzet, hogy az egyes tárcák még ha csináltak is tanyai léte­sítményeket, ötletszerűen, saját fejük után csinálták: itt elpötty en tettek egy iskolát, ahol éppen a kultusz gondolta, amptt egy tanyai községi közigazgatási kirendeltséget, stb. stb. Azóta a szükségletek megnőttek, mert egészségügyi vonatkozásban is egészségháza­kat, orvosi tanyai kirendeltségeket, szövetke* zêta kirendeltségeket és egyebeket kell létesí­teni és éppen ennek a tanyabizottságnak, ame­lyet mi öszehoztunk, a feladata a tervek ki­dolgozása és annak a menetrendnek a kialakí­amely alapján a tanyaköz pontok alakí­tását meg kell csinálni; ki kell tűznie azokat a helyeket, ahol ezeket a központokat fel lehet állítani és feladata az egyes tárcák munkájá­nak koordinálása, hogy ne fejetlenül, hanem valóban egységes terv szerint, a tanyaközpon­tok kialakulásának- rendszeréhez simulva ha­ladjon az összes tárcák munkálkodása a ta­nyakérdés megoldása területén­Tehát ilyenféle terve isjvan a, minisztériumr mak, sőt nemcsak terve van, hanem munkája is. A képviselő űr azt is hiányolta* hogy a mi­nisztérium nem racionalizál, illetve nem tesz semmit az építkezések racionalizálására- Igenis teszünk. Informátora elmondhatta volna a képviselő úrnak, de az újságokban is olvas' _. hattá volna, hogy az építésügyi minisztérium létrehozta az építéstudományi központot, amelynek ponto,san ez a feladata. A helyzet Valóban az, hogy az egyéb ipari területeken nagyon magas színvonalon álló magyar ipar az építkezések területén meglehetősen elmaradt a többi országtól, riieglehetősen ósdi építke­zési módszerekkel dolgozunk. De az új > munka" • módszerek kidolgozása, azonkívül xíj építő­anyagoknak egyrészt keresése, másrészt ra­cionális felhasználása, azonkívül a több fel-

Next

/
Thumbnails
Contents