Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-44
9öl Âz országgyűlés M. ülése 1948. demokráciánkban nein lehet helye! Annyira nem lehet helye, hogy az építésügyi miniszter úr kénytelen volt felállani és az államtitkárral szemben; azt az, álláspontot magáévá tenni, amelyet én képviselek most itt. (KOLBERT János (pk): Éljen a miniszter!) Hia a merkantilista szellem érvényesül, akikor a magyar parasztok milliói, a magyar munkások százezrei sohasem fognak tieztes.seges lakásíhoz jutni. A Lakásépítés nem jelent a kotrimiány zsebe számára azonnal «megfogható . vagy visszatérő kiadást, az nem valami kamatoizió befektetés. (ZENTAT Béla t (kp)_: Képviselő űr, amit mond, az a demagógia folytatása itt! Nem kamatról van szó itt, képviselő úr! — EÖLDES Mihály (kp) : ö cisfak kamatban tud gondolkozni!) Képviselő úr, akár arról wn szó, hogy kamatban folyik vissza, akár árról van szó, hogy tőkében folyik vissza, az imiojst mindegy, (ZÉNTAI Béla (kp): TJj termelőeszköz kell!) de — bocsánatot kérek — szerintem a magyar munkásnak, a magyar O^arasztnatk élete, amely szerintünk az igazi aranyat és minden értéket jelent ebiben, a hazában, mindennél fontosiabb, fontosaid) annál' is, hogy a tőke befolyik-e hamarosan vagy nem, visszafolyik-e vagy sem a kormány pénztárába. • Mélyen t. Országgyűlés! Azt mondotta az államtitkár úr, hogy nem produktív dolog lakásokat építeni. Ha az államtitkár úr szerint nem produktív dolog, ám döntse el az országgyűlés, •most itt vagyunk együtt, vájjon produktív dolog-e magyar fajtánk, magyar népünlk, a magyar dolgozók számára egészséget nyújtani lakásépítés által, vagy nem produktív, nem szükséges. Ha ez produktív, — amint ezt állítom, hogy a legproduktívabb valami a világom — akkor az államtitkár úrnak le kell vonnia a, konzekvenciáikat és olyan költségebet kell íbeáUítainia 'tervébe, amelyek előmozdít" ják a lakásépítést. Ha pedig tényleg nem produktív dolog a lakásépítés . •. (FÖLDES Mihály (kp): A kérdést ne így tegye fel, hanem úgy, hogy építsünk, de miből ? (NAGY- Károly (kp): Ez az! — ZENT AI Béla (kp): És mit és mennyiérti) Képviselő úr, erre is rá fogok, térni. Ijgazia_ van, az adott helyzetben, amikor az államot annyi teher nyomja, én nem szorítom a kormányt arra, hogy túllépje-a határokiat és túT , méretezze a kereteket. Nem, eszem ágában sines- (KOLBEET János (pk); A sok autó árából sok lakást lehetne építeni!) Viszont mi tudljiifc, hogy mennyi pénz megy ki olyan . célokra, amelyek nem olyan elsőrangú célok, mint ja lakásépítés a magyar munkásság és a magyar parasztság számára!. (KOLBERT Jánosi (pk): A 1ŐO.00O forintos autók aráiból sok lakást lehetne építeni!) Ha azonban éppen az, aÉi a Tervhivatalban ossjzeállítja a terveket az ország számára, ab ovo ajzizjal jön iki, hogy nem produktív dolog a laíkásépítés ... (FÖLDES Mihály (kp) : Ilyet az meni mondott! ' — VÉRTES Látván (md) : De mondott! Ott voltam! Önök nem voltak ott. Sat a bizoittságbani mondta! — NAGY Károly -(kp) : Akkor se így mondta! Sorrendi kérdések várnaiak! í_ FÖLDES Mihály (kp): A téglát előbb meg kell termeinti, azután lehet építkezésire felha'Sanálni! A termelést kell jobbaki nyomni, azután lesz építkezés! — NAGY Károly (kp): Illuziókergetés, ez nem ai mi kenyerünk! — Az elnök csenget.) . T. Képviselőtársaim! Minthogy én ott vcl' ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II.. évi február hó 12-én, csütörtökön. 962 •tani, önök pedig nem voltak ott, engedjék meg, hogy eat. a kérdést mégis taglaljam és megtárgyailjuk, mert (16.00) én nagyon örvendek amnak, hogy önökben is visszatetszést vált ki ennek a nagyhorderejű eminenter munkáskérdésnek és parasztkérdésnek ilyen módon való beállítása. Nagyon szeretném, ha ez az államtitkár *úr, aki ma vezető szerepet játszik és holnap talán miniszter lesz ebben az országban, ezt a felfogást megváltoztatná és kijelentené itt, hogy igenis, elsőrendű fontosságú a parasztok és munkások lakásépítési törekvésének elősegítése. (NAGY Káraly (kp) : Miért visz bele személyi kérdést? — Zaj.) T. Országgyűlés! Ez a magyarázata annak, hogy tervkönyvünkben, amelyet az Országos tervhivatal készített, a • lakásépítésnek — és itt nem értek egyet Török képviselőtársammal — igen keveset szenteltek. Budapesten ugyanis, ahol körülbelül 50.000 új lakásra van nélkülözhetetlenül szűkség, a hároméves terv szerint a kormányzat 14.000 lakást épít fel. Nem kell többet mondani: minimálisan 50.000 a szükséglet és 14.000 lakást építünk fel három esztendő alatt. (TÖRÖK J!áinos (kp): Gazdasági lehetőségeink szerint!--— Közbeszóld sok a kommunistapárt oldalán; Nines többre pénz!) Majd rátérek erre is, a »guba« kérdé" seré is. - t T. Országgyűlés! A hatmiHlió parasztság; irészére« amelynek 90 százaléka földmunkás törpebirtokos, a Tervhivatal három év állatit 18.000 laklás építését irányozza elő. A jelenlegi lakások 80 százaléka egyszobás földes vályogviskó, egészségtelen épület -és az ország földinűvíesnépéinek a számára a Tervhivatal 18.000 lakást szentel. A megyei és •törvényhatósági jogú városok részére a terv összesen 6000 lakást irányoz elő. Ehhez sem kell kommentárt fűzűi. A három év alatt 6000 lakás! Nagyon helyes viszont, hogy a Tervhivatal a bányászok és kohászok — 67.000 bányász — részére három év alatt 6000 lakást irányosz elő. Nagyon boldogok vagyunk ezért, mert nagyon szükséges ez a szegény bányászok részére, de kérjük a kormányzatot, hogy ha a. 67.000 bányász részére 6000 lakás szükséges, akkor a 6 millió paraszt és törpebirtokos részére ne 18.000 lakást vegyen be a költségvetésbe, hanem vegyen be legalább 200.000 lakást. Most, t. Országgyűlés, felmerül a kérdés. - ez a kérdés fókusza, gyökere-— hogy! miből és honnan! Mindnyájan ezt kérdik tőlem. Tökéletesen igazuk van. Hallottuk Török képviselő társaimtól azt, hogy ma az 1946-os évhez viszonyítva kilencszeres a szorzósaáma aiz épületanyagoknak. (NAGY Károly (kp): Az építkezési' költség 1 !) Ilyen borzalmas |anya(gárak mellett, ilyen drága építőanyag mellett, építkezni tényleg lehetetlen. Tudóim hogy az, államkassza erre nem képes. Nem jképes, mert az 5-2 milliárd közteherrel, adóval az ország dolgozó társa oki Ima különben is nyakig van megterhelve. Nem képes tehát többet: adni, de a problémát meg kell oldani. A jövőben sem képes többet adni. Mi tehát az oka annak, hogy nem tudunk építkezni az országban, hogy több mint 150.000 építőmunkás áll munka nélkül? (TÖRÖK János (kp): A magántőke passzivitása !•«— KOLBERT János (pk): És annak mi az oka? — NAGY Károly (kp): A háború!) Önnek sok tekintetben igaza van. A Aőke nem haj lau dó belefogni az építkezésbe. (TÖRÖK János (kp): Hol itt a hazafiság, ha nem lehet busás pro.61
