Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

951 Az országgyűlés 44. ülése 1948, évi február hó 12-én, csütörtökön. letek helyreállítására a. miniszitérÍTiin előirány­zata szerint 500.000 forint van beállítva akkor, amikor a serkentési jiitiatlom rovatában 720.000 forintot találunk. De sok helyen a vidéki gaz-­4 dák körében is sok a panasz, főleg- azért, mert a közmunkaváltságot a régi rendszerben ma­írásaim megálkpított aranykorona \ti®ztajövede. Tem után kell fizetni. Itit is felhívjuk a mi­niszter úr figyelmét arra, hogy ez neun helyes és\ezen minél előbb változtatni kell. Die nem helyes az sem, hogy a haszonállatok, valamint a baromfiállomány, tehát még az apró házi­állatok is közmunkaköltielezettség alá esnek, ami éppen az igyekvő gazdáikat sújtja. Ez sok helyen ódáiig vezetett, hogy a gazdák jogos elkeseredésükben állataikat leölték, amivel nagy nemzetgazdasági károkat okoztak az or­szágnak. (Zaj és mozgás a kommunistapárton.) Ezzel kapcsolatban mesriegyzeni, hogy az iga" vonó állaltok már az 1890 : 1. te. értelmében is közmunka kötelezettség alá tartoztak, további és két szeres megterhelés tehát tieljes lehetet­lenség. Nevetséges dolog, hogy még a csirkék is közmunkakötelezettek lettek. (Egy hatig a manyar demokratapárton: A tyúkok is! — De" rüUséa. — DÉNES István (md): Hány munka­nap után fizetnek!) Az egyik gazda» aki elke­seredésében panaszkodott, ezt mondotta nekem: Képviselő úr. nekem a szamaramat agyon kel­lett ütni. mert az is közmunkaváltságra köte­lezett volt. Azért ütöttem agyon, mert 1 úgyis sok szamár van ebben az országban! (Derült­ség.) Sérelmes még a vidéki kisiparosság köz­munkakötelezettségének megállapítása is, ami­kor minimum négy napszámbért kell fizetnie a legkisebb, a segéd nélkül dolgozó iparosnak is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a ma­gyar vidék kisiparossága egész éven át az ara­tási keresményéből tartja fenn magát és csa­ládját. Meg kell említenem még azt a hibát is, hogy az új közmunkaigazolványok kiadásával kapcsolatban a miniszter úr értesülésem sze­rint egy olyan tervet készíttetett elő. amely szerint ezért még külön-külön 1 forintot szednek szóktól, akiket ezzel ellenőriznek, hogy meg­fizették-e. Azt az elvet követik tehát: Fizess, hogv fizethess! T. Országgyűlés! Az idő rövidségére való tekintettel sajnos, az e tárcánál észlelhető hi­bákra nem tudok részletesen rámutatni. Hi­szem azonban, hogy a magam és nártom ré­széről elhangzott jószándékú. építő. (NAGY Károly (kp): Arróligazán nem beszélhetünk!) politikamentes kritikának hatása lesz a mi­nisztérium további működésére. (Zaj és ellent­mondások a kommunistapárton.) Jelenleg azonban még az általunk kifogásolt hibák fennállanak. Ezért és azért is, mert a kor­mánnyal szemben teljes bizalmatlansággal vi­seltetünk. (Felkiáltások a kommunistapárton: Ezt tudjuk!) a magam és pártom nevében a költségvetést nem szavazom meg! (Élénk he" •lyeslés és taps a néppárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? CZÉH JÓZSEF jegyző: Török János! TÖKÖK JÁNOS (kp): T. Országgyűlés! (Zaj. — Az elnök csenget.) Mindenekelőtt Belső Gyula képviselőtársam beszédére kívánok re­flektálni egy-két szóval. Mindjárt megjegyzem, hogy nagyon jól teitte volna Belső képviselő­társam, ha megemlékezett volna néhány szó­val elvbarátainak: a Salátáknak és a Mis­téthekhek' működéséről is- (Helyeslés és taps a kommunistapánton. — BELSŐ Gyula (dn): Ez nagyon gyenge saláta kérem! — Derültség a néppárton. —- Zaj. — Az elnök csenget, — BELSŐ Gyula (dn): Engem azért zárt ki az a párt, mert én azokkal nam értettem egyeit! önök pedig pártolták őket! önök együtt voűítak kjéreni! — Za,j és ellent­mondások a kommunistapárton. — SZABÓ Imre (kp) : Nem én lettem hűtlen hoz­zád! — BELSŐ Gyula (dn): Te, csaltál meg engem! — Derültség.) Belső képviselőtársam ezt elmulasztotta lés én megpróbálom majd ezt a mulasztást némiképpen pótolni. (Halljuk! Halljuk! a kommunistapárton.) T. Országgyűlés! Az építés- és közmunka­ügyi tárca költségvetésével kapcsolatban min,, denekelőtt meg kell állapítanom, hogy ennek a minisztériumnak az életrehívása és megszer­vezése mindenképen szükséges volt, (Ugy v&n! a kommunistapárton.) mert rendkívül fontos és nagy feladatok vártak rá. Szükséges volt azért, mert a gazdasági és társadalmi fejlődés jelen szakában az építés- és közmuákaügyek világszerte áliami feladattá váltak. De szüksé­ges volt mindezeken túl azért is megalkotni egy ilyen minisztériumot, mert az építésügyi igazgatás széttagoltsága, továbbá az egységes irányító, kezdeményező, vezető és felügyeleti feladatkört betöltő központi főhatóság hiánya eredményezte hazánkban az építkezések, de kü­lönösen a szociális építkezések terén való el­maradottságot. Csak súlyosbította a helyzetet az a körülmény, hogy a háború következtében amúgyis elégtelen és csak spekulációra beállí­tott^ lakástermelés és egyéb magán- és középít­kezés is elmaradt, kivéve a háborús célokat szolgáló építkezéseket. (KISS Ferenc (md): Semilyen sincs!) Mivel pedig a felszabadulás óta sajnálattal tapasztaljuk, hogy a magántőke az építkezéssel szemben tartózkodó magatar­tást tanúsít, mert nem lát kiadós profitszerzési lehetőséget az építkezésben, ezért a lakásépít­kezést és általában az építkezést állami irányí­tás alá kell venni­A háború súlyos rombolásai mégiukább indokolttá tették az építésügyi minisztérium­nak, mint központi főhatóságnak a felállítását, mert a lakás- és általában a középítkezésekkel kapcsolatos feladatokat, a munkaerőnek, az építkezési anyagnak és felszerelésnek racio­nális felhasználását csakis egy ilyen miniszter felügyelete alatt inűködő, egyöntetű igazgatás keretében lehet megoldani? Ennek megállapítása után azonban meg kell vizsgálnunk azt is, hogy ez a miniszté­rium kezdettől fogva betöltötte-e hivatását, be­váltotta-e a hozzáfűzött reményeket, és felada­tát az ország érdekeinek szemelőtt tartásával ellátta-e? Ennek a kérdésnek taglalását természete­sen két részre kell bontani; mert nem lehet a hazaáruló Nagy Ferenc, Saláta Kálmán és Mistéth Endre működéséről ugyanazt elmon­dani, mint amit Veres Péter és Darvas József miniszterek működéséről elmondhatunk. (Ugy v ] an! a kommunistapárton.) Köztudomású ugyanis, hogy a kezdeti időkben ez a minisz­térium egyike volt a reakciósok, fasiszták és általában a demokrácia ellenségei gyülekező helyének. Ezeknek az ellenségeknek Nagy Fe­renccel, Saláta Kálmánnal és Mistéth Endré­vel az élükön semmiesetre sem az volt a leg­főbb gondjuk, hogy miképpen építsék fel, mi­nél hamarabb ezt a romokban heverő országot,

Next

/
Thumbnails
Contents