Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-44
951 Az országgyűlés 44. ülése 1948, évi február hó 12-én, csütörtökön. letek helyreállítására a. miniszitérÍTiin előirányzata szerint 500.000 forint van beállítva akkor, amikor a serkentési jiitiatlom rovatában 720.000 forintot találunk. De sok helyen a vidéki gaz-4 dák körében is sok a panasz, főleg- azért, mert a közmunkaváltságot a régi rendszerben maírásaim megálkpított aranykorona \ti®ztajövede. Tem után kell fizetni. Itit is felhívjuk a miniszter úr figyelmét arra, hogy ez neun helyes és\ezen minél előbb változtatni kell. Die nem helyes az sem, hogy a haszonállatok, valamint a baromfiállomány, tehát még az apró háziállatok is közmunkaköltielezettség alá esnek, ami éppen az igyekvő gazdáikat sújtja. Ez sok helyen ódáiig vezetett, hogy a gazdák jogos elkeseredésükben állataikat leölték, amivel nagy nemzetgazdasági károkat okoztak az országnak. (Zaj és mozgás a kommunistapárton.) Ezzel kapcsolatban mesriegyzeni, hogy az iga" vonó állaltok már az 1890 : 1. te. értelmében is közmunka kötelezettség alá tartoztak, további és két szeres megterhelés tehát tieljes lehetetlenség. Nevetséges dolog, hogy még a csirkék is közmunkakötelezettek lettek. (Egy hatig a manyar demokratapárton: A tyúkok is! — De" rüUséa. — DÉNES István (md): Hány munkanap után fizetnek!) Az egyik gazda» aki elkeseredésében panaszkodott, ezt mondotta nekem: Képviselő úr. nekem a szamaramat agyon kellett ütni. mert az is közmunkaváltságra kötelezett volt. Azért ütöttem agyon, mert 1 úgyis sok szamár van ebben az országban! (Derültség.) Sérelmes még a vidéki kisiparosság közmunkakötelezettségének megállapítása is, amikor minimum négy napszámbért kell fizetnie a legkisebb, a segéd nélkül dolgozó iparosnak is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a magyar vidék kisiparossága egész éven át az aratási keresményéből tartja fenn magát és családját. Meg kell említenem még azt a hibát is, hogy az új közmunkaigazolványok kiadásával kapcsolatban a miniszter úr értesülésem szerint egy olyan tervet készíttetett elő. amely szerint ezért még külön-külön 1 forintot szednek szóktól, akiket ezzel ellenőriznek, hogy megfizették-e. Azt az elvet követik tehát: Fizess, hogv fizethess! T. Országgyűlés! Az idő rövidségére való tekintettel sajnos, az e tárcánál észlelhető hibákra nem tudok részletesen rámutatni. Hiszem azonban, hogy a magam és nártom részéről elhangzott jószándékú. építő. (NAGY Károly (kp): Arróligazán nem beszélhetünk!) politikamentes kritikának hatása lesz a minisztérium további működésére. (Zaj és ellentmondások a kommunistapárton.) Jelenleg azonban még az általunk kifogásolt hibák fennállanak. Ezért és azért is, mert a kormánnyal szemben teljes bizalmatlansággal viseltetünk. (Felkiáltások a kommunistapárton: Ezt tudjuk!) a magam és pártom nevében a költségvetést nem szavazom meg! (Élénk he" •lyeslés és taps a néppárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? CZÉH JÓZSEF jegyző: Török János! TÖKÖK JÁNOS (kp): T. Országgyűlés! (Zaj. — Az elnök csenget.) Mindenekelőtt Belső Gyula képviselőtársam beszédére kívánok reflektálni egy-két szóval. Mindjárt megjegyzem, hogy nagyon jól teitte volna Belső képviselőtársam, ha megemlékezett volna néhány szóval elvbarátainak: a Salátáknak és a Mistéthekhek' működéséről is- (Helyeslés és taps a kommunistapánton. — BELSŐ Gyula (dn): Ez nagyon gyenge saláta kérem! — Derültség a néppárton. —- Zaj. — Az elnök csenget, — BELSŐ Gyula (dn): Engem azért zárt ki az a párt, mert én azokkal nam értettem egyeit! önök pedig pártolták őket! önök együtt voűítak kjéreni! — Za,j és ellentmondások a kommunistapárton. — SZABÓ Imre (kp) : Nem én lettem hűtlen hozzád! — BELSŐ Gyula (dn): Te, csaltál meg engem! — Derültség.) Belső képviselőtársam ezt elmulasztotta lés én megpróbálom majd ezt a mulasztást némiképpen pótolni. (Halljuk! Halljuk! a kommunistapárton.) T. Országgyűlés! Az építés- és közmunkaügyi tárca költségvetésével kapcsolatban min,, denekelőtt meg kell állapítanom, hogy ennek a minisztériumnak az életrehívása és megszervezése mindenképen szükséges volt, (Ugy v&n! a kommunistapárton.) mert rendkívül fontos és nagy feladatok vártak rá. Szükséges volt azért, mert a gazdasági és társadalmi fejlődés jelen szakában az építés- és közmuákaügyek világszerte áliami feladattá váltak. De szükséges volt mindezeken túl azért is megalkotni egy ilyen minisztériumot, mert az építésügyi igazgatás széttagoltsága, továbbá az egységes irányító, kezdeményező, vezető és felügyeleti feladatkört betöltő központi főhatóság hiánya eredményezte hazánkban az építkezések, de különösen a szociális építkezések terén való elmaradottságot. Csak súlyosbította a helyzetet az a körülmény, hogy a háború következtében amúgyis elégtelen és csak spekulációra beállított^ lakástermelés és egyéb magán- és középítkezés is elmaradt, kivéve a háborús célokat szolgáló építkezéseket. (KISS Ferenc (md): Semilyen sincs!) Mivel pedig a felszabadulás óta sajnálattal tapasztaljuk, hogy a magántőke az építkezéssel szemben tartózkodó magatartást tanúsít, mert nem lát kiadós profitszerzési lehetőséget az építkezésben, ezért a lakásépítkezést és általában az építkezést állami irányítás alá kell venniA háború súlyos rombolásai mégiukább indokolttá tették az építésügyi minisztériumnak, mint központi főhatóságnak a felállítását, mert a lakás- és általában a középítkezésekkel kapcsolatos feladatokat, a munkaerőnek, az építkezési anyagnak és felszerelésnek racionális felhasználását csakis egy ilyen miniszter felügyelete alatt inűködő, egyöntetű igazgatás keretében lehet megoldani? Ennek megállapítása után azonban meg kell vizsgálnunk azt is, hogy ez a minisztérium kezdettől fogva betöltötte-e hivatását, beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket, és feladatát az ország érdekeinek szemelőtt tartásával ellátta-e? Ennek a kérdésnek taglalását természetesen két részre kell bontani; mert nem lehet a hazaáruló Nagy Ferenc, Saláta Kálmán és Mistéth Endre működéséről ugyanazt elmondani, mint amit Veres Péter és Darvas József miniszterek működéséről elmondhatunk. (Ugy v ] an! a kommunistapárton.) Köztudomású ugyanis, hogy a kezdeti időkben ez a minisztérium egyike volt a reakciósok, fasiszták és általában a demokrácia ellenségei gyülekező helyének. Ezeknek az ellenségeknek Nagy Ferenccel, Saláta Kálmánnal és Mistéth Endrével az élükön semmiesetre sem az volt a legfőbb gondjuk, hogy miképpen építsék fel, minél hamarabb ezt a romokban heverő országot,
