Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

939 .Az országgyűlés M, ülése 1948. évi február hó 12-én, csütörtökön. ' MO T. Országgyűlés! Napirend szerint következik az építés- és közmunkaügyi tárca költségvetésének általános tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak r a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására ;h<ozom, hogy a tárcához a magyar kommunistapárt, a független kisgazdapárt, a szoeiáldemokratapárt, a demokrata néproárt a iiemzeti parasztpárt és a független magyar demokratapárt Delemtettek he szónokokat, éspedig Török János, Patonay Elek, Bechtler Péter, Belső Gyula, Nánásá László és Dénes István országgyűlési képviselőket. . , A bejelentést az országgyűlés tudomásíiil veszi. Pál József előadó urat illeti a szó. PÁL JÓZSEF >(pp) előadói T. Országgyűlés! Mielőtt, a költségvetés XXIII. fejezetében foglalt építés- és 'közmunkaügyi minisztérium költségvetésének ismertetésére részleteiben is kitérnék, legyen szabad a minisztérium, működését néhány szóval ismertetnem. A" minisztérium maga fiatal intézmény; nem is kiforrott. A háborús pusztulással jelentkező sokoldalú újjáépítési feladat tette szükségessé felállítását és szerveinek kiépítését. Maga a, minisztérium tulajdonképpen menetközben építette ki szerveit, feladatokat oldott meg, munkát szervezett s közben szervezetileg ig, alakult, formálódott A mai alakjában kormányzó., irányító* ellenőrző szerv, melynek legfontosabb feladatát a háboirúhan rommá, vált épületeSkínek 'és lakásoknak a felépítése, a falusi kislakásépítés helyes irányítása. ^ s pem utolsósorban a közmunkák helyes irányítása képezi. A lakásépítkezéseknél irányító munkája, tulajdonképpen három vonalra terjedj ki: fővárosi vidéki, városi és falusi lakásépítkezésekre. Legyen szabad néhány szóval rámutatnom, arra a hatalmas munkára, amelyet a, minisztérium a városi lakások helyreállítása terén végzett. Budapest mai állapotában tulajdonképpen az újjáépítés .csodáját jelenti mindenki számára,/aki az ostrom utáni állapotában valaha is látta. Elpusztult lakások, tetőnélküli házak, életveszélyesen romos épületek jelentették abban az időben mindenütt a náci uralom emlékeit. Az elmúlt esztendő folyamán a minisztérium irányítása mellett 24.000 tetőt állítottak helyre fővárosunkban, ami annyit jelent, hogy jelenleg már mindössze 217 ház tetőzete nincs helyreállítva. Meg kell jegyezni. hosy ezeknél is folyamatban! van már a helyreállítási munka, úgyhogy jelen évünkben a tetőhelyreállítás fővárosuiikbaini bevégződik. A minisztérium támogatásával ugyanebben az évben 2800 lakást állítottak helyre, Nincs számszerű adat arról a magánépítkezési folyamatról' amelv ugyanebibein az időben fővárosunkban folyt, azonban ezeknek száma is elég jelentős. Megjegyezni kívánom, hogy a lakáshelyreálllítás a folyó évben 4000-re emelkedik lel és ebben az évben az előrelátható magánlakásépítkezésekkel együtt a szám meg fogja haladni a 7000-et. Ez azért olyan jelentőié szám, mert a békeévekben a lakásépítkezéseik száma évenkint nem .volt több 5000 lakásnál Az elkövetkezendő esztendőben végeredményben még mindig körülbelül 7400 lakás helyreállítása kertül sorra, ez viszont már annyit is jelent, hogy ennek az elvégzésével sikerült Budapesten az elpusztult lakásokat helyreállítani. Természetesen meg kell jegyezni még azt is, hogy ezzel a lakásinségen nem segítettünk teljes mértékben. Ugyanis hozzá keit! még szá" mítaimnk ehhez a számhoz a-zt is, hogy a háborús években nem épült lakás, úgyhogy -a háborús években mintegy 20—25,000 laka» építésének az elmaradásával is kell számolnunk, tehát^ ezeknek a felépítése továbbra is a, minisztérium és áitalábaín demokráciáink feladatát jelenti. Ma Budapesten óriási lakásínség van. Ennek egyik oka — amint mondottam — az ostrom, a másik oka a lakásépítkezések kimaradása a háborús években. De viszont oka az is, hogy vidékről óriási mértékű a felköltözés Budapestre és ez maga is jelentősen fokozza a lakásínséget. Ugyanakkor az albérlők száma ' is szaporodott. Az alacsonyabb ár miatt sokan, akik egy háztartásban éltek, most igyekeznelk' önállóan lakást keríteni, ami a mostani alacsony lakásbérek mellett lehetséges. Ez is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogv a laksásinség még inkább növekedik. Végső fokom a hároméves tervnek a lakásépítkezési tervprogramja az, amely ezen a téren megoldást jelent. A terv idevágó adatait később ismertetem. Vidéki_ városi viszonylatban ugyanaz a helyzet, mint a fővárosban. A lakásínség ott is rendkívül nagy. Oka. mint a fővárosban, a háborús pusztulás, az elmaradt építkezések és itt is a ,jelentős mértékben megindult városbaözönlés. A mjiniisztérium ezek közül a városok közül egyeseket úgynevezett rombolt városoknak nyilvánított, és ezekben a lakóházhelyreállítás terén jelentős munkát végez. Legyen szabad megemlítenem itt például Debrecent, ahol az elmúlt év folyamán 740 lakóházat állított helyre kormányzatunk, de ugyancsak meg kell említenem Győrt, Szolnokot és Sopront, amelyeket szintén rombolt Városoknak nyilvánítottak, és ahol ugyancsak nagymértékben folyik a lakások helyreállítása. A .harmadik, de jelentőségében nem utolsó szektor a sminisztériumnak az a tevékenysége, amelyet a falusi lakásépítkezés terén végez. Nem hiszem, hogy különösképpen kellene magyaráznom, hogy falusi lakosságunk, különö-" sen pedig dolgozó parasztságunk miíyen elmaradt lakásviszonyok között él. Nemcsak a háború pusztításának kell ezt betudnunk, mert ' azelőtt is állandó problémánk volt a parasztságunk laikáskérdése. Különösen siralmas helyzetben vannak a most földhözjuttaltott cselédek, akik még most is majorsági lakásban laknak, olyan lakásokban, amelyek nyirkosnak, bedőléssel fenyegetnek, éleitveszéílyesek, és amelyek nem otthonai a paraszitcsaládoknak, hanem elgyengülés üknek éa ' betegségüknek 'forrásai. Meg- kell itt 'említenem azt is, hogy ezeknek a majoroknak jórészét le fogják bontani, a földreform során a tanyák területéit is kiosztották, úgyhogy az innen való elköltözés még fokozottabb érdek, és méginkább szükségessé teszi azt, hogy ezek a cselédek a nekik kiosztott házhelyeken házat tudjanak építeni. Most igen sok esetiben tapasztalhatjuk, hogy a sürgető kényszerűség folytán az új gazdíák jótré'Sze földbevájt kunyhóikba költözik, vagy olyan lakásokat épít, amelyek az egészségügyi követelményeknek nem felelnek meg, és szintén betegségek forrásaivá válhatnak. A minisztérium különösen a majorsági épül elteikkel kapcsolatiban fejt ki komoly mun"* kát a felügyeletté alatt álló -Országos Házépítő Szövetkezeit révén. Az Országos Házépítő Szövetkezet elsősorbm . falusi lakások építését