Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

907 Äz országgyűlés M. ülése 1948. rendszert (Ügy van! a kisgazdapártom) és hogy a nincstelen mezőgazdasági cselédek és földmunkások kezére adja a földet (Úgy van! Úgy van! a kisgazdapárton. — KISS Gergely (kg): Ezt. akartuk!) ' A legutóbbi választásokon napnál világosabban beigazolódott, hogy éppen ezek a paraszti tömegek maradtak hűségesek pártunkhoz (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton.)* ami egyúttal annyit is jelent, hogy a kisgazdapárt tömegei túlnyomó többségükben a föld fizikai dolgozói közül kerülnek ki. A népi demokrácia ezeké a földm Íveseké és földmunkásoké. Önmagunkkal kerülnénk tehát szembe, ha hátat fordítanánk a népi' demokráciának •és a ríolgári gondolat .helytelen magyarázata" ' ból kiindulva, olyan áramlatnak adnók oda magunkat, amelyet ima még. polgári gondolatnak hívnak, holnap azonban már ellenforradalomnak neveznek, holnapután pedig- fasizmusnak. (Ügy van! Ugy van! a kis gazdapár ton.) Mi vállaljuk azonban a népi demokráciát még azért is, m'ert csak így tudjuk és csakis így tudtuk demokratikus szomszédaink bizalmát megnyerni és ennek köszönhetjük, hogy míg az első világháború után a kisantant ellenséges gyűrűje vette körül hazánk határait, ma békéstszándékú baráti szomszédok élnek körülöttünk, olyan szomszédok, amelyeknek országába« a n ep LR rt.ia kezében" a hatalmat: az pedig csak természetes, hogy népi kormány 3k csak népi államokkal köthetnek baráti- szerződéseket,, nem pedig olyan országokkal, amelyeket az imperializmus irányít és amelyeknek adott szava és megbízhatósága pontosan addig tart, míg. azt a nemzetközi nagytőke jónak látja és helyesnek ítéli meg. Népi demokráciánk, belföldi sikerei tehát igen nagy mértékben éreztették kedvező hatásukat külpolitikai vonatkozásban is. T. Országgyűlés ! Többször mondottuk és valljuk, hogy a független kisgazdapárt nem áll a marxi tanok alapján és nincs hosszá lélekizietű • ideológiai; programúi ja, amelyet aiz élet bármelyik szektorában esetről-esetre gyakorlatilag is alkalmazna. A kisgazdapárt a magántulajdon elve alapján áll, ezt is szoktuk mondani, a magántulajdonon azonban előbb már kifejtett népi jellege és alakulásainak körülményei folytán csak a paraszti és a kispolgári magántulajdont értjük. A nagytőke állaimosításaelőtt nem állunk közömbösen és nem szeretnénk abba a látszatba kerülni, mintha kényszeredetten mennénk bele az államosítások oa, hiszen a mi pártunknak és a mi tömegeinknek is elemi érdekük azi, hogy mem a minél nagyobb'haszon elve alapján álló nagytőkével, Ina nem a nép tulajdonában levő. üzemekkel és bankokkal álljanak kapcsolatban. I De a ml parasztságunk teljes mértékben megérti és tiszta szív vei méltányolja a munkásság törekvéseit nemcsak azért,. mert poimtosan tudja, milyen hősi Önfeláldozással vette ki részét az újjáépítésből, aaniiíkor az infláció alatt, —jnyugodtan mondhatjuk — ingyen diolgíozotít és dolgozik nía is igen nehéz körülményeik között, hanem azért is, mert tudja, hogy a munkásság életszínvonalénak: emelkedése hozzájárul (à parasztság* gazdaságii felemelkedéséhez is. "'.'•,• V A mi parasztságunk megérti az ipari munkásságnak azt az intencióját, amely arra irányul, íhogy tudni aSkiarja, miért és fciinek dolgozik, és csaik úgy tudja zavartalanul végezni munkáját, ha résztvesz az üzemek irányításában és figyelemmel kísérheti az általa termelt évi február hó 12-én, csütörtökön. . ' . 908 áru útját. Parasztságunk tehát rokonszenvvel és megértéssel figyeli a munkásság.erőkifejtéseit és politikai elgondolásainak valóraviáltását. Gyöngyösi János, képviselőtársíatm, pár' tűnik főtitkára ezt úgy fogalimazta meg, hogy ia parasztság és a munkásság célja lényegében azonos: törekvés a dolgozó rétegek politikai hatalma és gazdasági jóléte felé. De nem tagadhatjuk le, hogy parasztságunknak megvannak a maga jegois kívánalmai a demokráciával szemben és tudatában kell lennünk annaki^ ihoigy a par.as.ziti rétegek , kulturális - és politikai ' felvilágoisítása és ' gazdiasági megerősödése még rendkívül nagy feladatokat ró a kormányra. Köztudomású, hogy a letűnt rendszer teljes politikai sötétségben tartotta a parasztságot és mindent elkövetett, hogy a ímestérséges sötétség _ leple alatt félrevezesse és saját érdekei ellen játssza ki. Ugyanakkor a nagybirtokos rendszer Magyar.oirszágának sem. célja, sieni' pedig törekvése nem volt a parasztság gazdasági haladásainak előbbre vitele, a modern és korszerű oktatásnak alkalmazása, hiszen: a rendszer gazdasági alaptörvényeinek megfelelően éppen a paraiszti fcisbirtok felszívására és szétporlasiztására törekedett, amint azt a.z. eddigi statisztikák is bizonyítják. Most, amikor mezőgazdaságunkban a kisbirtokosrendszer az egyedüli uralkodó tényező, igen nagy gondot kell fordítanunk a parasztság gazdasági ismereteinek, az. intenzív mezőgazdasági termelés tudományának mind tá^gabbkörü és az egész országot, behálózó oktatására. Ugyanakkor nagy gondot kell fordítanunk arra is, hogy a termelést a .mezőgazdaság gépesítésével _ mind eredményes ebbé tegyük. Meg kell vizsgálnunk minden lehetőséget, akár hosszúié járatú hitelek nyújtásával, akár termelőszövetkezetek 'létesítésével, akár a kettő összekapcsolásával, hölgy ezt a gépesítést a valóságban is keresztülvigyük. Ezen a ' téren találkozik a legkézenfekvőbb módon a. munkásság és parasztság érdeke és egyniásraűtalltsága. Tisztában kell lennünk azzal, hogy .demokráciánk' fejlődésének egyik alapfeltétele az, mennyire és milyen mértékben sikerül a paraszti tömegeiket megerősítenünk és jelentős gazdasági tényezőkké tennünk. Ennek magától értetődően megvan a maga nagyhorderejű politikai vetülete is. A kormányzatnak ezeket a feladatokat meg kell oldania és a kormányzat meg- is fogja oldani ezeket a feladatokat, mert a

nép széles tömegei így alkarjaik és mert mindenben a kormányzat intenciói mellett állnak. Nem szabad % azonban elfelejtenünk, hogy vanak még ebben az országban olyan elemek is, amelyek a haíladás lítjáiban állatnak, amelyek nem látják szívesen a demokrácia sikereit. A költségvetés általános vitája során Parragi György képviselőtársam azt állította, hogy a '»polgári« jelzőt egyesek az »élősdi« íogalmáfal azonosítják és ugyanakkioir védelmébe vette ia kisiparos és kiskereskedő s általában a kispolgári éxisztenciákat. Ezeket iaœ égvilágon f senki siem bántotta ebben az országban. A kisiparosok és általában a .kispolgári önálló exiisztenciákj nagyjában és egészében jól iUless*"kedteik belie a mépi demokrácia keretélbe: nagyon is jól tudták mindig és jól tudjáik nua is, hógy_az ellenségeit nem alulról, nem a nép tömegeinek soraiból kell várniok és számontartani ok, hanem éppen ellenkezőiéig a felülről fioótogató és a- kisüzemeket felszívó nagytőke