Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

899 - 'Àz országgyűlés iL ülése 1948. I I dött a papírelosztó hivatalba ajándékképpen, • hátha ezen az úton nagyobb papírmennyiséghez jut, mert az a lap, amelyet ő szerkeszt, igen kapós: nagyon szép színésznők képét közli az^ első oldalán. (Derültség. — SZABADOS Pál ídn): Mi is küldenénk egy órát.) Ami pedig a demokrácia sajtóellenőrzését illeti, erre megint icsajk azt mondhatom: ahogyan tiltakoztunk. a reakció ddeje alatt az ellen, hogy a demokratikus sajtót ellenőrizték és lehetetlenné tették, éppen úgy helyesnek ta" 1 álljuk azt, Ihogy a demokrácia nézze meg, figyelje a sajtót, ás bizonyos ellenőrzést gyakoroljon olyfän sajtótermékek felett, amelyekké] kapcsolatban még nem győződött meg teljes mértékben. arról, hogy a demokráciát-szolgálják. (Mozgás a néppárton.) Igen t. kép viselőt áirsamnak azt a kíván" * ságát, hogy' sajjtómk -többet foglalkozzék a munka 'terén jelért eredmények produkálóival, az ország első munkásaival, a munka hőseivel, teljesen aláírom és helyeslem. Magam is több helyeti. adtam hangot annak, hogy jó volna, ha egyszer a magyar. sajtó megváltoztatná ezen a téren eddigi álláspont ját, (Élénk helyeslés és taps a néppárton.) és a legjobb gazdák, a legjobb mérnökök, ,

a Heg jobb gyárigazgiatók, a .. legjobb proletárok, a legjobb tisztviselők képét közölnék az első oldalon, és nem a legügyesebb zsebtolvajét, (Élénk helyeslés és taps a népptírton-) ezideig azonban a Hazánk első oldalán sohasem láttam ilyen képeket. (BARAN. KOVICS István (dm): Gyilkosokét sem! Sohasem! — Mozgás a kommunistapárton. — Az elnök csenget. — NAGY Károly (kp) közbeszól. — BARANKOVICS István (dn) : Olvassa' el, aizután kritizáljon! — NAGY Károly (kp): Minden héten elolvasom!) T. Országgyűlés! Igen t. képviselőtársam, a. kisebbségi kérdéssel is foglalkozott és megemlékezett a határon túl lévő magyar testvéreinkről. Az elmúlt három év folyamán siokszlor hangzott el már ebben a kérdésben itt az országgyűlés Házában felszólalás, és ha tárgyi" ' lagosan akarunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, akkor olyan mértékben javult, amilyen inertekben erősödött a demokrácia Magyarországon, (ügy van! Ugy van! a kommunistapárton.) .A határon kívül lévő kisebbség helyzetén a legjobba^ azzal javítottunk mi magunk is, hogy végérvényesen lehetetlenné tettük itt az országban -azofanak a ténykedését, akik a régi rendszert szerették volna visszaállítani- A ma. -gyár kisebbség helyzete a szomszédos . baráti Jugoszláviában teljesen egyenrangú, iskoláik, kulturális lehetőségeik, lapjaik, .az országgyűlésben képviselőik vannak;.. Ugyanez a> helyzet Romániáiban is, ahol néhány héttel ezelőtt Bukarestben jártamíban magam beszéltem & magyar kisebbség vezetőivel, «•kik elmondották, hogy mennyire kedvezőéin, mennyire egyenrangúan bánnak a magyar kisebbséggel la haráti demokratikus Romániában. Megvan a remény arra* hogy ebben az értelemben fog javulni a magyar kisebbség helyzete Csehszlovákiában is. (Közbeszólás n néppárton: A Szudétákba viszik a magyarokat, képviselő úr!) . Nem szabad azonban ehhez a kérdéshez iyen régi soviniszta hangon és módon íszíólni ahogyan a Múltban erről a problémáról beszéltek. A kisebbségek helyzetén Csehszlovákiában is azzal javítottunk és azzal javítunk a jövőben is, iha 'végérvényesen bebizonyítjuk é*s látévi február hó 12-én, csütörtököm 900 ják, hogy a magyar demokrácia nem egy-két évre vette kezébe ennek az országnak sorsa irányítását, hanem végérvényesen rátért a népi demokrácia szilárd útjára-^ Igen t. Országgyűlés! A miniszterelnökségii költségvetés tételeihez fordulva, meg kell állar pítami, hogy a költségvetésben a Központi Statisztikai Hivatal 5,748.000 forinttal szerepel. Én ennek az összegnek ' nem a nagyságát kifogásolom, bár az előbbi évhez viszonyítva lényeges emelkedést mutat, ellenben kifogásolom a Központi Statisztikai Hivatal munkájának a hiányosságait. Ez a Hivatal nincs elég •szerves kapcsolatban az élettel és így nem tudja megfelelően szolgálni a hároméves tervet. Jói központosított Statisztikai Hivatalra van szükségünk. A magyar gazdaságpolitika a tervgazdálkodás útján halad. így a Statisztikai Hivatal szerepe is megváltozott, jelentősen . megnöyekedett. Demokráciánk jövő fejlődése gazdaságpolitikai téren mind nagyobb és nagyobb lehetőséget aiyujt a központi" irányításra. Ezáltal lehetővé válik az ország termelőerőinek a társadalom javát szolgáló legnagyobb hatásfokú kifejlesztése. Ezt kell elősegítenie, alátámasz"tainia friss adatszolgáltatásokkal a Központi Statisztikai Hivatalnak,, de mindjárt hozzátehetem, hogy ezt a feladatát ma még nem szolgálja. A Hivatal adatfelvételei hiányosak,- A gyáriparban la háború előtt évente csak egy aiészletes (adatgyűjtés történt ém ennek összefoglaló eredményét is csak egy év mu'l-va publikálták- Rendszeres gyáripari adatfelvétel csak 1941 óta van és ez a gyáripari termelésnek csupán 50%-át öleli fel. A kiválogatott 361 reprezentatív üzemet helytelen szempontok szerint ' választották ki, úgyhogy ezek havi gyáripari statisztikája gyáriparunkat nem reprezentálja. Jó két esztendőnek kellett eltelnie a felszabadulás után, amíg a Tervhivatal kezdeményezésére ,a gyáripari statisztikái adatfelvételt 849 üzemre és gyárra terjesztették kiA kereskedelmi forgalomról a Statisztikai Hivatalnak rendszeres adatgyűjtése^ egyáltalában nincsen. Az- 1941-es népszámlálás^ óta kis*iparunk egészére vonatkozó adatfelvétel nem volt. Mezőgazdasági statisztikánk nem jntijködik megfelelően- Egységes összefogás és irá^ nyitás alatt kellene ennek is működnüe. A felszabadulás, óta még nem volt népszámlálásunk, holott egy gyors felvétel aránylag nem nagy költséggel végrehajtható lett volna. A Statisztikai Hivatal még soha mégsem kísérelte, hogy az egész lakosság _ különböző rétegeinek életszínvonaláról statisztikai képet nyújtson. A hivatal jelenlegi nagykereskedői árindexe rossz, mert csak 51 áru vizsgálata alapján készül. A felsúrolt tények alapján megállapítható, hogy a Statisztikai Hivatal nem jól szolgálja tervgazdaságunkat, külön jár a maga régi utjain, és ez àz út ma már nem felel meg gaz^ dasági szükségletünknek. Egy egész isor országban a statisztikai hivatal a tervgazdálkodás alá van rendelve és• ott úgy dolgoznak ezek a hivatalok, hogy havi termelési statisztikáikat már a hónap lezárása után következő tíz nap múlva publikálják. A mi Statisztikai Hivatalunk 1947/48. évre ' szóló munkatervét a tervgazdálkodás céljainak megfelelően át kell alakítani és a központi irányítást jobb kezdeményezéssel kell megvalósítani. Ahhoz, hogy a Statisztikai "Hivatal %