Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

887 Az országgyűlés 44. ülése 1948. előadója, száz évre visszapillantást vetve megállapítsam, hogy az 1948. év nemcsak a szabadságharcnak, hanem a magyar minis®teriummak is centenáriuma. A "szabadság után vágyakozó magyar milliók akaratának elfogadásával még a forradalom kitörése előtt megialkoitott 1848- III", te. a független magyar felelős minisztérium alkotásáról szól és gerince a független magyar állami életnek. Egykori feljegyzésekből megállapíhatjuk, hogy ,a márciusi forradalom a minisztériumot egységes testületnek szervezte és élére a miniszterelnököt állította. A feudális Magyarországból a demokrácia felé való átmenetet előkészítő és a törvényt szövegező magyar államférfiak természetesen külföldi példákat voltak kénytelenek tanulmányozni, a példáknak vett külföldi alkotmányoknál azonban a magyar kormányszervezet sóikkal demokratikusabb volt már iákkor is, mert nemcsak a miniszterelnök, hanem a magyar miniszterek is felelősek a nép képviseletének. A minisztériumnak, mint testületnek élén álló miniszterelnöknek az alaptörvény kiegyenlítő, összeegyeztető feladatkörre adott felhatalmazást és így fejlődött ez a gyakorlatló a|n is. A miniszterelnökség ügyköre az elmúlt évszázad folyamán természetesen változott, kibővült vagy csökkent, mindig magán viselte az idők nyomát. A közös külügy, gazdaságügy és erre vonatkoó pénzügyek közös minisztériumai megszűntével 1920-tól kezdve a miniszterelnökség hatásköre nagyobb lett; a gazdasági viszonyok fokozódó jelentőségére való tekintettel gazdasági osztállyal bővült, a politikai propaganda kiéleződésének idején pedig propagandaosztállyal gyarapodott. A küi-< földdel való érintkezés, az ideérkező idegen állampolgárok tájékoztatása egy időbem ismét uj feladatkört jelentett. A felszabadulás után a miniszterelnökség ügykörébe kerültek olyan elsőrendű fontosságú állami feladatokat ellátó, intézmények, mint a Gazdasági Főtanácsba Jóvátételi Hivatal, a Hazahozatali Kormánybiztosság — amely utóbb innen elkerült — és legújabban az Országos Tervhivatal. Ezek az újabb hivatalok is mutatják, mennyire emelkedett a miniszterelnökség jelentősége és milyen fontossá vált az egyes tárcákkal való érintkezés, kiegyenlítés, a felvilágosítás kérdése, sőt sok tekintetben a kezdeményezés is. A magyar népköztárisasági forma íés így a köztársasági miniszterelnökség is (nemcsak kétéves múltra tekint vissza. Ez) idő óta van a magyar köztársaságnak rendszeres állami költségvetése., És ha az ország egész köziga^ gatási költségvetésének a miniszterelnökség és hivatalai költségvetése csak 5,2%-át — az előző évben 6% -át — teszi is ki, tehát költségvetésileg (a kisebb tárcák közé tartozik, ügykörének fontossága kétségtelen. E tárca közvetlen személyi és dologi kiadásai laz összes tárcák közül a legkisebbek. A miniszterelnökségnek az 1947/48. évre előirányzott kiadá&a/i mindössze 9,831,000 forintot tesznek ki és ebből is levonandó a Vöröskereszt támogatására adott 2,250.000 forint. A miniszterelnökség összes kiadásai

1 az előző évi 6997.000 forinttal szemben 6,681-000 forintot tesznek ki, tehát több, mint 30.000 forint megtakarítás mutatkozik. Az idei költségvetési összegben 130.000 forinttal emelkedett a Magyar Vöröskereszt költségeihez való évi február hó 12-én, csütörtökön. 888 hozzájárulás. Nemzetközi szerződés állította a miniszterelnököt a Vöröskereszt élére és a szervezet fontosságára való tekintettel lényeges kérdéseikben a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyöntetűen kell döntenie. A miniszterelnökség ismeri ennek a feladatkörnek a fontosságát. Elismeréssel tekint a Nemzetközi Vöröskereszt felé, amely az emberi humánum egyik legelső nemzetközi megnyilvánulása volt. A miniszterelnökség szorosan vett költségvetésében a dologi kiadások 27-%-kai emelkedtek, ami az elmúlt évben úgyszólván sorozatossá vált országok közötti tárgyalások kövekezménye. Egymásután kötjük a fontos kulturális és barátsági szerződéseiket a demokratikus szomszéd államokkal. Ezeknek a szerződéseiknek továbbfejlesztése és más demokrai' tikus országokra való kiterjesztése a kormány egyik legfontosabb feladata. Az ezzel járó költségek egymillióra emelik ugyan a miniszterelnökség költségvetését, de biztos, hogy^ennél értékesebb befektetés alig képzelhető el. A miniszterelnökség információs átalányát beolvasztották a rendelkezési alapba és ezen a téren is megtakarítást értek el. Végeredményben az új tételek ellenére és az általános fizetésemeléseik számbavételével is. — aimelyek több, mint 200.000 forintot tesznek ki — a miniszterelnökség összes közvetlen kiadásai mindössze 450-000 forinttal haladják meg az előző év kiadásait, ami kétségtelenül gondos takarékosságra mutat. A miniszterelnökség gondozása alatt álló hivatalok közül egyedül a Központi Statisztikai Hivatal kiadásai emelkedtek lényegesen; a hivatal új adatgyűjtéssel járó kiadásai és nyomdai költségei, a kiadásában megjelenő tudományos és gyakorlati értékű Magyar Statisztikai Szemle, Gazdasági Statisztikai Tájékoztató, Statisztikai Zsebkönyv, Évkönyv, a Tiszti. Cím- és Névtár, valamint a Nemzetközi Statisztikai Intézet költségeihez való hozzájárulás és egy francia nyelvű rendszeres ismertető költségei indokolják a magasabb összeget. Viszont ,a többletkiadással szemben megfelelő többletbevétel ál, onert a külkereskedelem forgalmának növekedése •_ következtében a külkereskedelmi statisztikai illletékből eredő bevételei is emelkedtek, de ebből az előirányzatból telik még a Kereskedelmi Értékmegállapító Bizottságnak, a Kormányjelentéseket szerkesztő vegyesbizottságnak, valamint a Magyar Statisztikai Társaság hozzájárulási költségeire is. A Gazdasági Főtanács fontosságának kiterjesztésével jár, hogy személyi és dologi kiadásai mintegy félmillió forinttal emelkedtek. Az államosított, állami kezelésbe vett vállalatok és üzemek racionalizálásának előkészítő munkálataira, valamint a helyszíni vizsgálatokra felvett összeg rendkívül szükséges. A Gazdasági Főtanács elhelyezésére szolgáló Nádor-utca 9. számú épület átalakítása 800.000 forintba került. Erre azonban elengedhetetlenül szükség volt. A Gazdasági Főtanács hatalmas munkáját a fogalmazási szakon még most is csak 41 főnyi személyzettel látja el. ^ Az «Elhagyott Javak Kormánybiztosságának kiadásai ebben az évben emelkedtek, bevételelei pedig csökkentek. Ez mutatja legjobban, hogy a kormánybiztosság szervezése és működése körül alapvető hibák történtekTombácz Imre a Magyar Kommunista Párt nevében a múlt évi költségvetési vitában elmondott beiszéidébejn kereken egy milliárdra