Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-43

857 Az országgyűlés 43, ülése 1948. évi február hó 11-én, szerdán. 858 esülve egymás felfogását, -törekedjünk arra, hogy elérjük azokat a végcélokat, amelyekben szânite egyek vagyunk mindnyájan, mert az igazi végcél egy jószándékú magyar politikus számára csak eiz lehet: máméi több magyar ember számára minél nagyobb jólét biztosítása, minél több magyar ember szabadsága és minél jobban» minél teljesebben való kiküszöbölése mindem! elnyomásnak, ami a múltban volt és aminek, nem szabad a jövőben lennie. Azt hiszem, hogy ebben a végcélban, hogy ezt milyen eszközökkel lehet elérni és a< végcél munkájában is megegyeztünk. Ugyanígy szükség van azokra a nagy szociális gondolatokra, az elnyomatás kiküszöbölésére, amelyek a marxizmusnak végeredményben ,a legszebb tételei, mint ahogyan szükség van axra az egyéni kezdeményezésre, arra az egyéni munkára, arra a több és nagyobb szorgalomra is, amely a polgári gondolatnak mégiscsak egy kristálytiszta szép! felfogása. Ezek azok a gondolatok, amelyeket a költségvetéssel kapcsolatban fel kell hoznom. Minthogy :a költségvetés, sajnos, nem teljesíti •ezt a célt a maga egészében, de ezen. túlmenőleg, miután a kormány programmja és a kormányzat iránt bizalommal nem viseltetem» nincs módomban a költségvetést az általános tárgyalás alapjául elfogadni. (Taps az ellenzéken.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? CZÉH JÓZSEF jegyző: Kolbert János! KOLBERT JÁNOS (pk): T. Országgyűlés! A r költségvetés általános vitaija alkalmával nyílik először alkalmam, hogy a parlamentben szíizbeszédemet elmondhassam. (Halljuk! Halljuk! az ellenzéken.) Én ennél a vitánál a legítárgyilaigosabb módon kivárnom kritikámat gyakorolni. Kernelem, hogy az országgyűlés minden tagja elismeri ezt a jogomat, amelyet kötelességszerűen teljesítenem kell, A politikai bírálat jogát fenntartom magamnak a« appropriiáiciós javaslat tárgyalására, amikor is politikai vonatkozásban bizalmat vagy bizalmatlanságot szokott a parlament mindeir egves tagja a kormánnyal szemben nyilvánítani. A bírálat jogát azonban fenntartom magamnak és ezért kérem és remélem, hogy ezt a jogot szabadon és nyugodtan gyakorolhatom. T. Országgyűlés! Örömmel állapítom meg, hogy a háború után a harmadik -évben egy de f licitmente s költségvetést tárgyalhatunk. Ez Magyarországon az újjáépítésnek olyan lendületéről ad tanúbizonyságot, amilyen lendületet sehol a világon nem tapasztalhattunk és nem is tapasztaltunk. Ez, magy ' feladat volt és el kell ismernünk valamennyiünknek, hogy ebben nagy része volt a kormánynak, nagy része volt az ipariés gyári munkásságnak, nagy része volt a tisztviselő társadalominak, de még nagyobb és talán a legnagyobb része ebben az orszáígban a magyar parasztságnak volt, márpedig éppen erről a magyar parasztságról hallunk a legkevesebb dicséretet az újjáépítés terén. Ha a magyar parasztság nem fejtette volna kd azt a munkát, amely munkát az újjáépítés szolgálatálba kifejtett, a gyárimunkásság. a bányamunkásság nem tudott volna produkálni, nem tudott volna termelni, — mert hiszen el kell ismernünk: az életben a legnagyobb úr a korgó gyomor, — ha a korgó gyomrot a magyar parasztság termelvényeiyel nem tudta volna kielégíteni, akkor a munkásság nem tudott volna produkálni. Mégis azt kell tapasztalnunk, a költségvetés tárgyalásánál sok .szó leísik a munkásság érdemeiről, amit nem vitatok el egy percig sem, sok szó esik a kormány érdemeiről, amit szintén nem vitatok és' minden társadalmi osztály érdemeiről, de a legkevesebb szó a magyar parasztságról esik. Márpedig higgyék el, mélyem t. Országgyűlés, a háború csatazaja még lüktetett és rombolt ebben az országban, még a gránátok és aknák százezrei ott hevertek a magyar földön, amikor a magyar paraszt kezébe vette a kapát és az ásót és nekiesett a rögnek, dolgozott, mert ekéje, boromája ésl lova nem volt és a két keze munkájával, fáradságos, verejtékes munkájával tette lehetővé azt, hogy az ujján építés ebben az országban ilyen magy lendülettel, ilyen eredményeket tudott produkálni. T. Országgyűlés! Mégis azit kell látnom a költségvetés hatalmas sízámoszlopaiból, hogy a magyar parasztság érdemei vannak a legkevésbé dotálva, a magyar parasztság felemelkedés© van a legkevéshhé biztosítva. Nem sajnálom egy peréig sem a művészettől,, a kultúrától azt az áldozatot, amelyet az ország hoz, mert művészetkedvelő vagyok én is, de mégis legyem szabad felhívnom a figyelmet arra, hogy talán mégis fontosabb volna legelőszőr biztosítani az egész országnak, mindnyájunknak a mindennapi kenyeret és csak azután járjunk a színházba, mert jobban esák színházait, látnunk jóllakott gyomorral, mint korgó gyomorral. Nem akarok szenvedélyeket felkorbácsolni, de kérem, a pénzügyminiszter urat, ha; van rá mód és lehetőséig, ne feledkezzék meg a földművelési tárcáinak egy részéről, amely oly kevéssé van dotálva és annyira nincs szem előtt és figyelemmel tartva, hogy szükségesnek tartom azt külön fölemlíteni. A földreform kisexisztenciákat teremtett ebben az országban, olyan kisexiszteneiákat, akik saját anyagi erejükből képtelenek fejlődést mutatni, nincsenek megfelelő anyagi bázissal ellátva, és ezeknek a támogatására és gazdasági fejlődésük előmozdítására oly csekély az az összeg, hogy ezzel az összeggel- fejlődést produkálni nem fogunk tudni. Legyen szabad összehasonlítást tennem. A művészeti célokat a költségvetés 34,770.000 forinttal támogatja, ugyanakkor az «gesz <gazlaságunk előmozdítását célzó gazdasági szakoktatásra összesem csak 29,963.000 forint van előirányozva- Pedig itt az alkalom, hogy a romokban heverő Európában, mint agrárállam megtaláljuk a módját annak, hogy mezőgazdaságunk kifejlesztésével a két-három év múlva bekövetkező nagy versenyben magunknak az Iső helyet biztosítsuk. T. Országgyűlés! Ismételten hangsúlyoz^ íom kell, nem sajnálom a színházak tániogaását, a művészeknek is éiniök kell. (KISS Ferenc (md) : Művészet megélni!) 'De mégis legyem zabád megjegyeznem; nem elég az üdvösségre tán(v a művészet korgó gyomor mellett nem r semmit. Adjunk először a világ legnagyobb irának: a korgó gyomornak megfelelő elégtéelt, hogy ne korogjon és azután gondoljunk a nű vészetekre. Kenyerünk még nincs biztosítva- A múlt vi aszály súlyosan érinti az országot. Ősszel nagy aszály miatt nem lehetett a vetést elvégezni. Igaz, hogy a mostani csapadékos idŐárás ezt részben enyhíti, de ne felejtsük el, még csak február elején vagyunk, még jöhet