Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-42
825 Az országgyűlés 42. ülése 1948. ríni oem lehet állandósítani. Legfőbb ideje volná az új fővárosi törvény megalkotás árnak. B tekintetben a kormányzat előnyös helyzetben van, mert afőváros a maga. autonómiájában már el is készítette az új lő városi törvénytervezetet, úgyhogy , a kormányzatnak csak ezt az előkészített, törvénytervezetet kellene áWiizs/ gálnia és esetleges módosításával a Ház élé terjeszteni. Közigazgatási reformról szólva» az, állami üzemekről kell még néhány megjegyzést tennem- Az államosítás után » az állami üzemek száma természetesen nagyon megszaporodott. Itt fel kell vetni a kérdést, hogyan fogának ezek az állami üzemek megfelelő kapcsolatba jutná a közigazgatással. Ezt a kapcsolatot ugyanis meg kell valahogyan teremteni, hin szén alz, államosításnak az. a célja, hogy ezek u nél a vállalatoknál a magánérdek helyett most már tét közérdek érvényesüljön. Ezt pedig csak úgy lelhet elérni, ha az állam végrehajtó szerve, maga a törvényhozás bizonyos hefo>lyást és 1 felügyeletet! fog gyakorolni az üzemeik üzleti politikája és egész üzletvitele felett, ebben az irányban pedis nem történt semmiféle intézkedésKözüzemi törvényre van szükség, amely ezt a kérdsét részletesen fogja szabályozni. (SUPKA iGéza, (pd) : Ugy van!) Alig hiszem, hogy "azt a, formát, amely szerint aP államof/ sított üzemek részvénytársasági' igazgatóságába a kormány egy-két delegáltat beküld, végilegesnek és kielégítőnek lehetne tekinteni. Az io ( rszággyűlés tígy semmit sem tud ezeknek az^ üzemeknek működéséről, ,arniként látjuk* még ezeknek a költségvetése sem kerül az országgyűlés, elé, ennélfogva az országgyűlésnek semmiféle beleszólása, sincs az üzemek életébe- (KISS Ferenc félegyházá (md) : s Azt ; is akarják!) így aligha lehet äz államosítással kitűzött, céït elérni. Ezt a kérdést rendezni kell, és a rendezésnél hasznosítani, értékesíteni kell azokat az, évtizedes tapasztalatokat,, ame" lyeket,a városi üzemek gazdálkodása térén szer reztünk. a városoknál már megtalálták'a megfelelő formát az üzemeknek a közigaizgatásba való bekapcsolására és a közérdeknek az üzejmi kérdésben való kellő érvényesítésére; ezt Vagy\ ehhez hasonló megoldást lehetne az állami üzemeknél is megfelelő módon alkalmazni (Elnök: KÉTELY ANNA — 16.53) T. Országgyűlés! Ezt, ta kötségvetést emu ellenvetések* ellenére is komoly lépésnek ' kell tekinteni aí& országos konszolidáció irányábatn. • A (stabilizáció megteremtése, a hároméves terv beruházási programja, a 7.5 milliárdos költségvetés után a pénzügyminiszter úrral együtt néma optimizmussal tekinthetünk a jövőbe, de hosszú még az idő, amíg elmondhatjuk, hogy minden nehézséget eltakarítottunk utunkból és ja felemelkedés útjából minden akadályt elhárítottunk« Egy amerikai író megírja, hogy ketten irï tajk íegy tájról útleírást. AB egyik író szerint a táj sík rónaság, a másik szerint pedig terméketlen, isiziklás hegyvidék, es mind a két írónak igaza volt, mert iaz egyik a, vonat egyik ablakából, a másik pedig a vonat másik ablar kából nézte a tájat. A pénzügyminiszter úrnak is igaza van a, maga optimizmusával de ugyanígy helytállóak és igazak azok a megállapítások Isi, amelyek a bajokra és hibákra évi február hó 10-én, kedden. % 826 világítanak rá. A kormánynak a szintézis a feladatta, az a feladata, hogy meghallgassa la panaszokat és igyekezzék tőle telhetőleg segíteni és orvosolná a bajokatA költségvetést,' ellenzéki pártállásomnál fogva nem fogadom el. (Taps az ellenzéki jártok soraiban.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli CZEH JÓZSEF jegyző: Farkas. Ferenc! (17.00), B- FAKKAS FERENC (PP) : T. Országgyűlés! Az 1947/48-as költségvetés, amely végre elvitt bennünket az egyensúlyban lévő államháztartás állapotához, olyan rendkívül fontos mérföldkő, amely a K államháztartás síkján tulajdonképpen a. békegaadálkodájs rendjéhez vitt vissza bennünket. Ha ennél a, mérföldkőr nél visszatekintünk ési megnézzük azokat az adottságokat, vizsgálat tárgyává tesszük araof kat az előzményeket amelyekből ki kellett }kir dulnunk, akkor méltán vállalhatjuk a pénzügyminiszter úrral és a kormánnyal együtt, hogy megelégedéssel tekinthetünk vissza arra» amit hanoin esztendő alatt ebben &m országbapi gazdaságpolitikailag elvégeztünk. Az országot annakidején a felszabadulás pillanatában tökéletesen bénult, szétesett állajpotáhan, örököltük a korábbi bűnö® politikai rendszertől. Teljesen megállt a gazdasági rend, szétesett közigazgatás*í ez volt az örökség, ebből kellett elindulnunk- Az elindulásra más gazidaságpolitákaii út nem mutatkozott» mint íaz infláció útján olyan f pénzeszközöket igénybevenni, amelyek lehetővé teszik a^ töké J letesen megállt termelésnek újra indítását. Másfél esztendős szörnyű infláció után elérkeztünk 1946 augusztus 1-én a, stabilizációig. Ez a másfél esztendő olyan lidő ' vollb»- amelyre rettegve gondol vissza minden dolgozó ember. Mégis rettegett idő tette lehetővé «aalt, hogy a saját munkánk meg nem kapott ellenértékeképpen keletkezett tőkét ipari, mezőgazdasági, közlekedési beruházásokba fektessük be és "ez tette lehetővé azt, hogy a stabilizáció pillanatában a semmiből, a nihilből már egy 50%fosan teljesítő ország képéti tudtuk felmutatniA stabiiájzáeióhak is megvoltak a maga .óriási nehézségei. Az infláció olyan méreteket ' öltött, amilyeneket a világ gazdaságtörténete nem" tud felmutatni. Az infláció két utolsó hónapjában a pénz tulajdonképpeni, elvesztette értékmérő szerepét és egy tökéletes pénzügyi Vákuumból 1 kellett a stabilizációt megalkotni. Eléjgtgé lehetelenmek látszott ez a píróbálkoziáis, annál is inkább, mert az öisszes eddigi ismert stabilizációk egy zuhanó pénzrendszernek előtte való megállításával, majd egy átmeneti stab lizációs idő beiktatása után bekövetkező stabilizációval járták- r Nekünk azonban* — ismétlem — pénzügyi' vákuumból kellett; a stabilizációt megalkotnunk és nem számolhat? tunk áralakulással, nem számolhattunk béralakulással, hanem ármegállapítással és bérmegállapítás sial, sőt bankjegyforgalmunk plafon jánjak megállapítás ával kellett elindulnunk. A kísérlet merész volt, de nem volt számunkra más út, mint egy merész kísérletnek nekivágná. Hogy es a merész kísérlet isikerült: azt bizonyítja:. ez a költségvetés, amely jelenleg előttünk fekszik. Sikerült azért, mert a
