Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

751 Àz országgyűlés 42. ülése 1948. állami ellenőrzeisnek soha nem látott kiterjesztése által a protekciósok álláshoz juttatására, a katonatiszti junták megerősítésére és egy huligánszellemű szájkeresztény kurzus-forradalmár társaság hivatalba emelésére törekedett. A Gömbös—Darányi—Imrédy-korszakban, a hírhedt győri programm megvalósítása idején a Gazdaságkutató Intézet szerint az általa alapul vett nemzeti jövedelemnek már 26.3—28.5 százalékára szökött fel az adóteher, a közteher pedig elérte a 31.3, illetve 37-7 százalékot. T. Országgyűlés! Nem vigasztaló az adózás szempontjából a kép, amelyet a mai költségvetési pcb'tüa adatainak é* rz eddig felsorolt adatoknak nyers összehasonlításából nyerhetünk. Az Országos Tervhivatal által a hároméve« tervről kiadott füzetnek statisztikai mellékeletei szerint a nemzeti jövedelem az 1946/47. kőit-ég-vetéd évben 14.741 mi'iió forintra, az 1947/48. költségvetési évben pedig 19.029 millió forintra beesülhető. Az így kiszámított nemzeti jövedelem-emelkedést azonban még közepes jó teriméissel kalkulálva számították ki, tehát a rossz termés miatt ezt a nemzeti jövedelem-emelkedést esetleg nem is sikerül elérni. A valóságos nemzeti jövedelem öszszege valószínűleg a két számadat között lesz. f Mivel pedig a pénzügyminiszter úrnak már féléves tapasztalata van, amelyről azonban nekünk semmiféle felvilágosítást nem adott, arra az álláspontra helyezkedhetnék, hogy az 1947/48. költségvetési évben elérhető valóságos nemzeti jövedelmet az 1946/47. évre és az 1947/48. évr© hivatalosan kiszámított nemzeti jövedelemösszegek középarányosának* veszem. De nem teszem, és mindenesetre osa* a kormány javára tévedhetek, ha a Tervhivatal által az 1947/48. évre felvett 19 milliárd forintos nemzeti jövedelemmel számolok. Ebben az esetben) is kiderül azonban, hogy a mostani költségvetés — egyelőre nem kutatóim, milyen okból — a nemzeti jövedelemnek nyersen nagyobb hányadát veszi el közterhek címén az állampolgároktól, mint akármelyik a két világháború közötti költségvetések közül. (Ugy van.[ Ugyvan! a demokrata néppárton.) Ha ugyanis a Gazdaságkutató Intézet már ismertetett módszere szerint egybevetem a nemzeti jövedelemnek 19 milliárd forintra becsült Összegét az? 5.265 millió forintos közigazgatási bevétellel, mint adóteherrel, illetőleg az állami költségvetés 7-576 millió forintos bevételi összegével, mint közteherrel, akkor kiderül hogy a jelenlegi költségvetés 27.6 százalékot ímesrhaladó adóterhet és 39.8 százalékot meghaladó közterhet jelent. (Egy hang a demokrata népvárton: Szörnyű! — Mozgás a szociáldemokraéapârton.) Az adóteher tehát még a nyers számok szerint is csaknem eléri a két háború közötti korszaknak majdnem legnagyobb hányadát, a közteher pedig még azt is túlszárnyalja. Pedág ennél a számításnál, amely a kormány szempontjából már kedvezően becsült nemzeti jövedelemből indult ki, az egész nemzeti jövedelmet vettem alapul, tehát nem úgy jártam el, mint a Gazdaságkutató Intézet a múltra nézve, amikor az egyéni és az egyéni pénz jövedelmek összegét hasonlította össze a költségvetési bevételekkel. Ha én a, Gazdaságkutató Intézet által használt alapból indulnék ki, akkor a nemzeti jövedelem összegét körülbelül 15—25 százalékkal kellene csökkenteinem, tehát még l évi február hó 10-én, kedden. 752 az előbbieknél is kedvezőtlnebb és nagyobb arányokhoz jutnék. Ezzel az okfejtéssel szembehelyezhetné valaki, hogy figyelmen kívül hagytam az átmeneti rendkívüli terheket, amelyeket éppen az elmúlt rendszer bűnös politikájának következményeként még éveken keresztül a súlyos nemzetközi kötelezettségek jelentenek, és amelyek a költségvetésben egymagukban 1.34 millió forinttal szerepelnek, tehát a 4.5 milliárd forintnyi Összes közigazgatási kiadásnak kö^rülbelül 30 százalékára rúgnak. Ezekért a kötelezettségekért valóban nem a kormány felelős, és ezeknek a kötelezettségeknek lojálisán eleget is kell tennünk. De állítom, hogy az összes kiadások és a nemzeti jövedelem arányának emelkedése sem erre nem vezethető vissza, sem általában a beruhásásokra. A beruházásokra ugyanis a Tervhivatal hivatalos kimutatása szerint nem megy el a nemzeti jövedelem 10 százaléka sem-, márpedig az előbb említettem, hogy ha a 'nemzeti jövedelem és az adó, illetve a közteher összevetése során a Gazdaságkutató Intézet által alapul vett nemzeti jövedelem alapból indultam volna ki, akkor a nemzeti jövedelemnek 19 milliárd forintos összegét 15—25 százalékkal, tehát, a beruházásokra fordított összegnél jóval többel kellett^ volna csökkentenem. Ami pedig a nemzetközi kötelezettségeket illeti, azt mégsem szabad elfelejtenünk, hogy az elmúlt bűnös rendszer a költségvetési- bevételeknek hasonlóan nagy, ha nem sokkal nagyobb hányadát költötte el a vesztünket okozó háborús célokra és nem hasznos beruházásokra ' vagy egyéb célokra. T- Országgyűlés! Eddigi fejtegetéseim népszerű nyelvre lefordítva azt jelentik, hogy a magyar állam a századforduló táján a nyers számok szerint közteher címén a magyar adózónak minden száz aranykorona jövedelméből elvett 14—15 aranykoronát, a Bethlen—Károlyikorszak alatt az adózónak iminden száz pengő jövedelméből 28 pengőt, a Gömbös—Darányi —Imrédy-korszakban minden száz pengő jövedelméből 37—38 pengőt, a Nyárádi—Kemény —Antos-korszakban pedig minden *száz forint jövedelméből 39—40 forintot. (Ugy van! — Taps a -demokrata néppárton.) Pedig a magyar adózó ezzel a teljesítménnyel még nem szabadult meg, még nem menekült meg minden közterhétöU hiszen neki még fizetnie kell a törvényhatósági, községi és testületi - önkormányzatok közterheit is, (Ugy van! Ugy van! a, demokrata néppárton.) amelyeket járulékos adókként és. járulékos közterhekként szintén bevasalnak rajta. Ezeknek az állami költségvetési kereteken kívül maradt közterheknek legalább hozzávetőleges összege felől szeretnék a pénzügyi kormányzattól valamilyen tájékoztatást" kapni, hogy tudjuk, hol látja a magyar kormány a magyar adózó közteherviselési képességének végső határát? (Helyeslés a demokrata néppárton.) Emellett újra megkérdezem a pénzügyminiszter urat, folynak-e Magyarországon adóstatisztikai felvételek és -a kormány .mikor óhajt a nyilvánosság elé lépni egy kimerítő adóstatisztikai feldolgozással. (Egy hang « demokrata néppárton: Soha!) hogy adópolitikájáról az adóstatisztika tükrében megfelelő tájékozódást tudjunk szerezni. (Taps a demokrata, néppárton.) t A mi meggyőződésűink szieríint a magyar adózó, kivált a kizárólag munkaerejéből élő fizikai és szellemi munkáé, valamint & mező-