Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-41

721 Az országgyűlés 41. ülése 1948. értünk es egyek lehetünk abban: (Felkiáltások a, kommimistapárton: Nern egészen!) lehetetlen! lenne, hogy az az állapot következzék be» hogy a jelenlegi tulajdonosioktól elvehetők és más tulajdonosnak átadhatók legyenek a részvények, (MÓNUS Illósné (szd): Nem valószínű!) akár .anyagi ellenszolgáltatással, akár anélkül. Ugyanis nem gazdagíthatok valakit akkor, amikor ugyanolyan kárt okozok egy másiknakT. Ház! Hiszen ezzel a törvényjavaslattal, miként minden államosítással, látható, fogható, H érzékelhető vagyontárgyakkal szaporodik az állam vagyona, a nemzeti vagyon egy része háramlik át az államra, teihát jogos ez a kívánság, hogy igenis, ha a kártalanítás meg nem történt, akkor a kártalanítandó részvényeseknek ajánlják fel azokat a részvényeket, amelyeket az állam esetleg harmadik személy réstzére kíván értékesíteni, vagy átruházni. Ezért vagy megnyugtató nyilatkozatot kérek erre a mi- . niszter úrtól, vagy kérem javaslatom elfogadását. ELNÖK: A szakaszhoz több feliratkoízott nincs, a vitát bezárom. Az előadó úr kíyáu szólni. BARCZA SÁNDOR (szd) előadó: Igen t. Országgyűlés! Ez a .módosítás, amelyet Vértes igen t. képviselőtársam előterjesztett, tulajdonképpen szoros összefüggésben áll a törvényjaA^aslat 8. §-ával. A 8. § úgy rendelkezik, hogy (olvassa}: »az «állam részére fenntartott timföldgyártás és aluminiunikohósítás jogát az iparügyi miniszter az 1911:

VI. te. 4. §ának megfelelő alkalmazásával másra is átruházhatja.« Ez tehát azt jelenti, hogy a koncessziókat át liehet ruházni valamely jogi vagy termesze tes személyre. De jelenti azt is, hogy maga a részvény a koncessziós jog- nélkül tulajdonképpen semmit sem ér. Mivel a 8. Í szerint ez a •koncesszió az 1911:

VI. te. 4. §-ánák megfelelő alkalmazásával ruházható át, ez a szakasz egyben azt is jelenti, hogy az átruházást hozzájárulás végett az országgyűlésnek kell előterjeszteni, így ennek a" kérdésnek nincs jelentősége abban a beállításban, ahogyan Vértes képviselő úr beszélt róla, mert hiszen e kérdésben az országgyűlésnek kell és lehet határoznia. Amikor tehát fennforog a szükségessége annak, hogy egyáltalán szóbakerülhet az, hogy a részvényeket az állam továbbadja, másra átruházza, a parlamentnek módjában lesz ezzel a kérdéssel foglalkozni. A törvény javaslat intenciói a az, hogy az állam a maga kezelésébe, a maga birtokába kívánja venni a bauxitbányászattal és aluminiumtermeléssel kapcsolatos összes lehetőségeket. Ez tehát azt jelenti, hogy e gazdasági szektor kihasználásának a magyar demokrácia és a nép érdekében kell történnie. Fel nem tételezhető, hogy a magyar állam, mint a részvényeknek e leendő' törvény alánján jelentkező új tulajdonosa, olyan intézkedéseke* akarn-\ tenni, amelyek ellenkeznének a javaslat intencióival, amelyek tehát demokrácia ellenesek volnának. Fel nem tételezhető, hogy a magyar állam, mint a részvények tulajdonosa, mala fide a kártailanítás fedezetét, tehát magukat a részvényeket esetleg el akarná vonni a kárta> . lanításra igényt tartó mostani (tulajdonosok _/ elől. Azt hiszem, Vértes igen t. képviselőtársam OPSZÁGGTÜIíÉS.1 NAPLÓ II, évi február hó 6-án, pénteken. 722 ,sem tételezi fel a magyar államról egy ilyen mala fide eljárás esetleges lehetőségét vagy akár csak gondolatát is, ezért az ő felszólallását e tekintetben legfeljebb jogi aggály megnyilatkozásának vélem. Éppen ezért kérem az igen t. Országgyűlést, méltóztassanak a 11. §-t~a bizottság szövegezésében elfogadni. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 11. §-t a bizottság szövegezésében, szemben Vértes István képviselő úr módosító indítványával, elfogadni? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 11. §-t a bizottság szövegezésében elfogadta. . Következik a törvényjavaslat 12. §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 12. §-t felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a 12. §"£, amelyet az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad.) ELNÖK; Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. (Szórványos taps a szociáldemokrata- és a kommunistapárton.) . . Napirend szerint következik a szónbányászat államosításával kapcsolatos kártalanítási törvényjavaslat benyújtására megszabott határidő meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bareza Sándor előadó urat illeti a szó. BARCZA SÁNDOR (szd> előadó: Igen t. Országgyűlés! A szénbányászat államosításával kapcsolatos kártalanítási törvényjavaslat benyújtására megszabott határidő meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat kerül most tárgyalásra. A törvényjavaslat azért került a Ház elé, mert — amint azt a sorozatos államosítási törvényjavaslatok tárgyalása során az igen t. Országgyűlés már szankcionálta — az államosítással kapcsolatos kártalanítási kérdéseket a kormány későbbi időpontban kívánja törvénynyel rendezni. • A szénbányászat államosításával kapcsolatos kártalanítási kérdések rendezésére megszabott eredeti határidő négy hónap volt, amelyét azonban a parlament több ízben meffhoszszabbított. Mivel a kormányzat ezzel a kérdéssel az összes államosításokkal kapcsolatosan egységesen és egyszerre kíván foglalkozni, azért terjeszti ide szükségszerűen ezt a javaslatot. Ezért kérem az igen t. Országgyűlést, méltóztassék ezt a javaslatot az előterjesztésnek megfelelően elfogadni. ELNÖK: Kíván még yalaki a törvényjavaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Országgyűlést, méltóztatnak-e a szénbányászat államosításával kapcsolatos kártalanítási törvényjavaslat benyújtására megszabott határidő meghosszabbításáról szóíló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tár- , 46