Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-26
m Âz országgyűlés 26. ülésé Í947. évi deôémbernô l-ên, csütörtökön. m pelláeióinban bővebben kifejtettem — a mi kultúránk gyökeresen la'tin eredetű, latin fogantatású, latin ösztönzésű és át és át van itatva latinitással. Ami iái százalékok kérdését illeti, az én adatom — a 70—80% — és a miniszter úr adata —- a 8°/o — között olya,n nagy eltérés van, hogy itt valószínűleg valami félreértésről lehet szó. Azt hiszem, a félreértés gyökere abban van, hogy én csak azokra az iskolákra, vonatkoztattam ezt a 70—80%-ot, amelyek régi gimnáziumokból alakultak át általános iskolákká, ahol tehát minden mód, minden személyi és anyagi feltétel meg volt adva arra, hogy a gyerekeik! vatlóban választhassák a latint. A kultuszminiszter úr adatai pedig valószínűleg az ország összes általános iskoláinak százalékát mutatják ki. Egészen természetes, hogy olyan helyen, ahol nem is volt mód a latintanulás választására a, gyakorlatban, ott nem is választhatták a latint. így alakult ki ez a nagy különbség, a 80°/o és a 8% közötti eltérés. A kultuszminiszter úr válaszának azt a részét, amelyben az általános iskola kiépítésének szellemi és anyagi nehézségeire hivatkozik, természetesen elfogadom, sőt ezt magam is érintettem interpellációmban. De éppen a latintanítás terén tudnék ajánlani egy áthidaló módot, amely talán átmenetileg alkalmas lenne arra, hogy a, latin kultúrát átmentsük arra az időre, amikor már az összes szellemi és anyagi feltételek megvannak az általános iskola kiépítéséhez. Nevezetesen azt szeretném a miniszter úr figyelmébe ajánlani: a hitoktatókat, akik — amint tudjuk — az általánosan kötelező vallásoktatást: ellátják, talán rá lehetne venni arra, hogy átmenetileg a latin tanítását is vállalják. Ez minden faluban keresztülvihető lenne, ahol lelkész — akármilyen vallású lelkész- — .van. Ezt az ő meggondolására bízom. Azt azonban nem tartom helyesnek, ha arria való hivatkozással, hogy — mondjuk — nincsen elég rendelkezésre álló latin tanerő, a Haitin nyelvei általában mellőzzük és kidobjuk az (iskolából, móif pedig azért nem tartom heyesnek, .mert a tanárjelölteknek bizonyos szakra valló tjódulása éppen úgy alá van vetve a kereslet és kínálat törvényének, mint a gazdasági életben az áruk termelése. Hla tudniilliilk azt látják, hogy latiiiiellienes ítiendieneia mutatkozik, iákkor senkisenn fog a latin szakra menni, senki sem fogja választani a klasszikafilológia szakot, míg ha azt látják, hogy ha áitmeneiti megoldásokkal is, die életiben akarják tarteini a llatim tanítását, a latin kultúra folyamatosságát, akkor igenis- fogják választani a latin szakot, és akkor már néhány éven beiül a tiamerőikérdés is megoldódik. Helytelennek tartom tehát ö^t, hogy.egyáltalában ne tanítsuk a latint azért, niert — nem lévén elég tanár — nem. lehet mindenütt tanítani. Ennek következménye tudniillik az lesz, —- laimiint mondom, — hogy mivel általában nem tanítjuk a latint, a tanárjelöltek nem fognak jelentkezni a Hátin szakra, s így lazután egyáltalában neon lesz majd latiki tanár a jövőben még azokra la középiskolai felső osztályokra sem, amelyekben pedig — úgy veszem észre — meg szeretnék tartami a latint. Minthogy a, miniszter úr válaszában nem látok semimá garanciát arra, hogy az általános iskola keretén bellii a latintanításnak oly iáin helyét akarna biztosítaíná, amely helyeit ez a tárgy nemzeti műveltségünkkel vialó szoros összefüggése következtében megérdemelnie, válaszát nem vélhettem tudomásul. ELNÖK: Kérdem a t. Országgyűlést^ méltóztanak-e a vallás- és köziokatásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott vállaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kérem ia, jegyző urat, szíveskedjék az igennel szavazókat megszánnia Inii. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (megszámlálja az igennel szavasókat.) ELNÖK: Mögt kémeim, azokat, akik a választ nem fogadják el, szíveskedijenek; felállani. (Megtörténik. — Egy hang a parasztpártról: Kisebbség!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a nemmel szavazókat megszámlálni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (megszámlálj a nemmel szavazókat.) ELNÖK: A jegyző úr számolása alapján megállapítom, hogy a Ház nem határozatképes. Az ülést felifüggesztem. (Szünet: 14.28— 14Ä7.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Elrendelem a jelenlévők összeszámlálását. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlévőket összeszámlálni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (megszámlálja a, jelenlévőket): 70! ELNÖK: Miután a Ház nem határozatképes, felolvastatom a képviselők névsorát a távollévők megállapítása végett. (KOVÁTS László (dn): Kellett Ortutaynak megbukni latinból I — Derültség.) * POLÁNYI ISTVÁN jegyző (felohmssa a képviselök névsorát). ELNÖK: Miután a névsor felolvasása után is megállapítható, hogy a Ház nem határozatképes, a napirend viszont már megállapíttatott, az ülést bezárom. (15.06.) Hitelesítették : Seregélyi József s. h Szahó István s. Jc. naplób iráló- bizottsági tagok OKSZÁGGYŰLÉSil HAPLÓ H.
