Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-40

699 'Az országgyűlés 40. ülése 1948. é ianná vált. Nem állt szándékomban rendeleti úton munkás uzsorabíróságot létesíteni, ebben a tárgyban törvényjavaslatot nyújtottam be alkotmányos tárgyalás végett az országgyűléshez, mely ezt a törvényjavaslatot köztudomás szerint elfogadta és az mint 1947:XX1JI. tor-, yénycükk, törvényerőre emelkedvén, azóta hatályba is lépett. Az interpelláció 2. pontja nem érinti tárcám ügykörét Ami az interpelláció 3. pontját illeti, természetszerűleg i>em zárkózom el annak elismerése elöl, hogy a gazdasági és pénzügyi helyzet bajait elsősorban gazdasági és pénzügyi természetű intézkedésekkel keol'iés lehet orvosolni. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az áruhiány és a drágaság előidézésében és fokozásában gazdasági tényezőkön felül közrejátszanak a gazdasági rendet veszélyeztető bűncselekméaiyek is, amelyek ellen igenis büntetőjogi 'eszközökkel kell fellépni. Köztudomású például, hogy az áruinség fokozására nagy mértékben alkalmas a közszükségleti cikkek engedélynél- « kuli kivitele, amely szigorú határőrizettel és a felmerülő visszaélések erélyes . megtorlásával igenis csökkenthető. Be ugyanez áll az áruelvonásra és az árdrágító visszaélések egyéb megnyilatkozásaira is. Nap-nap után tapasztalnom kell ugyanis, hogy kriminális jellegű cselekmények az árakat magasabb szintre emelik, mint amelyet a kereslet és a kínálat viszonya, vagyis a rendelkezésre álló javak menynyiségének a forgalomban lévő pénz mennyiségéhez való aránya indokolttá tenne. Éppen ezért nem osztozom az interpelláló képviselő úrnak abban az~"allíitásában, hogy büntetőjogi eszközök még tüneti kezelésre sem alkalmasak.. Egyetértek az interpelláló képviselő úr interpellációjának 4. pontjával annyiban, hogy a dolgozók megélhetési nehézségeinek okszerű és helyes mérséklése a legelsőrendű kormányzati feladatok közé tartozik. A kormányzat igyekszik is ebben az irányban a lehetőséghez képest mindent megtenni. Ezért a szükséges gazdasági és pénzügyi politikai intézkedések mellett nem hanyagolja el kínálkozó büntetőjogi eszközök igénybevételét sem. Ezek közé az eszközök közé sorolom az ipari munkásságnak a gazdasági rend ellenségei fölötti ítélkezésbe való bevonását. Amint az uzsorabírósági külön tanácsok eddigi működése is igazolja, ez az intézmény nem kelt gyűlöletet a dolgozókban az ipari, kereskedelmi és egyéb vállalkozók ellen, nem kelt bizalmatlanságot a magyar bírói kar iráni!, ellenkezőleg, ha a dolgozók maguk is résztvesznek az életszívonalukat veszélyeztető bűncselekmények feletti ítélkezésben, közelebb-' ről fogják észlelni azokat a tényezőket, amelyek - a gazdasági téren mutatkozó bajokat előidézik, szorosabbá válik az együttműködés a munkásság és a bíróságok tagjai között, ez pedig nem gyűlöletet és bizalmatlanságot, hanem inkább megnyugvást és kölcsönös megértést fog kiváltani. Kérem válaszom, tudomásulvételét. Budapest, 1948. évi január hó 23. napján. "rr- Dr. Ries István s. k.« . ' ELNÖK: Az interpelláló képviselő úr Hitelesítették : Popik János s. h. naplóbíráló-bi •vi február ká 5-én, csütörtökön. 700 nincs jelen. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e az igazságügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásulvenni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr válasza Szolnoki István képviselő úrnak a hatósági élelmiszerellátásra jogosultak csoportokba sorolása tárgyában 1947 december 10-én a kormányhoz előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »Dr. Szolnoki István országgyűlési képviselő az országigyűlés 1947. évi december hó 10. napján tartott 28. ülésében interpellációt intézett a kormányhoz a hatósági élelmiszerellátás korében a kisiparosok és kiskereskedők osopojrtba sorolása, tárgyában. Az interpellációra az orzággyűlésnek azonnal szóbeli választ adtam, de válaszadásom során közöltem'az országgyűléssel! azt is, hogy válaszom nem tekintendő a kormány végleges válaszénak. Az országgyűlés az interpellációt végleges válaszadás céljából kiadta a miniszterelnök úrnak. A miniszterelnök! úr felikérésére az interpellációra az alábbi választ adom. Az .interpelláló képviselő úr interpellációja során azt sérelmezte, hogy a 12.740/1947. Korm. számú rendelettel a kisiparosok és liiskereskediők, tekintet nélkül arra,

1 hogy mi a jövedelmük, a hatósági élelmiszerellátásra jogosultak második csoportjába, soroltattak, holott a kisiparosok és kiskereskedők tulnypimó részének havi jövedelme nem haladja meg az első ellátási csoportba sorolt egyéb munkavállalókra nézve megállapított 1.500 forintos havi keresetet. Köztudomású, hogy a kormány — belátva, hogy a 12.740/1947. Korm- .számú rendelet 2. §-á.naík a kisiparosokra és kiskereskedőkre vonatkozó rendelkezése ezen foglalkozási ágak jelentős részére nézve sérelmes — időközben az eredeti rendeleti intézkedést a 15.000/1947. Korm. számú rendelettel ^módosította. A módosított rendelkezés szerint mindazok az önálló Iparosok és kereskedők, akik az együttes kére- a seti és jövedelemadó szempontjából az I.—

V. adóosztályba tartoznak, a hatósági élelmiszerellátásra jogosultak első csoportjába sorolandók. Ez az új kormányrendelet a szóbanforgó kérdést nyugvópontja futtatta, s a kormány ezen újabb rendelkezésével a kisiparosok és kiskereskedők sérelmét a méltányosság és az igazságosság elveinek megfelelően orvosolta. Az interpelláció szövegét — a miniszterelnök úr kérésének megfelelően — csatoltan Elnök úrnak azzal a kéréssel küldőin vissza, hogy válaszomat — tudomásulvétel végett r

— az országgyűlésnek • bejelenteni szíveskedjék. Budapest, 1948. évi január hó 26-án. — Rónai Sándor s. k.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő nr nincs jelen. Kérdem a t.. Országgyűlést, méi- ' tóztatnak-e a kereskedelem- < és szövetkezetügyi miniszter xírnak az interpellációra a • •kormány nevében adott válaszát tudomásulvenni f (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomiásul veszi. Az ülést bezárom, (U.20-) Seregélyi József s. h. ági tagok.