Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-40

661 Az országgyűlés 40. ülése 1948. dunai népek és nemzetek egyenjogúságáért és testvériségéért küzdők ismerték fel az igazi dunai hivatást, szemben a Szent Istvánnak tulajdonított gondolat táborával. Az egyenrangú népek, a független és egyenjogú nemzetek eígyüttmükíödését kell biztosítanunk és ennek érdekében ki kell irtanunk az egyes nemzetek f elsőbbségének, az uszító revizionizmusnak horthysta gondolatát. T. Országgyűlés! Erdély igazi felszabadítása után megváltozott az erdélyi népek egymáshoz való viszonya, megváltozott az erdélyi magyarság helyzete is. A felszabadulás után Erdély magyarsága belekapcsolódott az rij demokratikus Románia építésébe. Azonosak maradtak szomszédai, továbbra is egymás mellett, együtt dolgozták meg földjeiket, egymás mellett maradiak, a gyárak munkapadjainál. Közös munkába:», közös harcban formálták épülő demokráciájukat A román imperializmus megszűnt. Románia népi erői vették át az ország politikai irányítását. . Romániának új alkotmánya van, szembein a régi írott és íratlan alkotmánnyal- Ez az új alkotmány az ország népeinek felemelkedéséért vívott harcban született meg és éppen ezért ez az alkotmány nem lehet papíralkotmány. Az új Románia új alkotmánya a népi erők társadalmat alakító harcában született és az így kivívott jogokat foglalja össze. Ezekből a jogokból jutott az erdélyi magyarságnak is. Az együttélő népek egyenjogúsága a román népi köztársaság alapvető állami elve. Kolozsváron magyar tudományos egyetem működik; ennelk orvosi fakultása Marosvásárhelyen abban a kadetiskolai épületben van, ahol azelőtt soviniszta, reakciós tiszti garnitúrájukat nevelték. Kolozsváron állami magyar prózai színház és opera működik, államilag támogatott színtársulatok dolgoznak Nagyváradon. Szatmáron és Aradon. A magyar elemi és középiskolák száma ma Erdélyben nagyobb, mint a múltban volt, a magyar iskolahálózatot külön magyar tanügyi főigazgatóságok és tamfelügye'lőségek vezetik. A magyar nyelv használata szabad, a kultúrát, a tudományt a magyarok any amy el vük ön fejleszthetik és terjeszthetik. Demokrata magyarok állnak számos községi és megyei közigazgatási helyen és az állami igazgatás több felelős posztján. A magyar népi szövetségnek 28 képviselője ül a demokratikus román parla' mentben. ; De a magyar demokrácia is teljes egy einjogúságot biztosított román nemzetiségű polgárainak. Bebizonyítottuk ezt a földreform során, amikor Csanád, Bihar. Szatmár és Békés megye románsága az ott élő magyarsággal egyformán részesült a felosztott nagybirtokok parceflláiban; bebizonyítottuk azzal is, bogy a román egyházközségek papjai, a román egyházközségek mellett működő iskolák pedagógusai egy és ugyanazon státusban vannak a többi egyház hasonló tisztségviselőivel. Menjünk mi is tovább a Magyarországon élő románok nemzeti kultúrájának támogatásában. Adja ki a magyar kormány az általános iskolák nyolc osztályának tankönyvét román uyelven is- (megfelelő példányszámban. A román iskolák tanfelügyelői jogát tanfelügyelőség szervezésével biztosítsuk románnyelvű állampolgáraink számára. Rendezzük végre a Gozsdu-alapítvány helyzetét, és biztosítsuk, hogy enntík jövedelme a magyarországi románok iskoláztatási és egyéb kultúrigényeit évi február hó 5-én, csütörtökön. 662 J szolgálja. Ezekkel az intézkedésekkel is fejlesztjük a magyar-román barátságot, amely nemcsak ratifikált szerződések paragrafusaiban, hanem a sze'rződő népek lelkében is kell hogy éljen. T. Országgyűlés! Erdély nem ék többé az egymás mellett élő két nemzet között. A fejlődés arra mutat, hogy Erdély népeimnek egyre inkább közös otthona lesz, egyre inkább közös otthona kell, hogy legyen, és mint ilyen, kapöcs, összekötő erő lesz románok és magyarok között, a két nép kultúrájának, közös sorsának ós közös jövőjéneki hordozója. Erdély kérdését és a kisebbségek ügyét nem használhatja fel többé egyetlen imperialista erő sem egyik szerződő állam ellen sem, Erdély nem lesz és nem lehet többé imperialisták játékszere. A román népi köztársaság és a magyar népi demokrácia együtt halad a fejlődés útján és ez a fejlődés azt mutatja, ho>g-y KeletEurópa országaiban megszilárdul a népek hatalma. Ez a biztosítéka annak, hogy ezek az országok üiemzeti függetlenségük {birtokában az egymás közötti barátság szálait erősítik, megvédik békéjükéit, szabadságukat, biztonságukat, és emberi életszinvonaíat biztosítanak minden dolgozó állampolgáruknak. A szerződést piártom és a. magam nevében örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Helyeslés és taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Mátéify Géza, MÁTÉFFY GÉZA (kg): T. Országgyűlés! Az a szerződés, amelyet Magyarország és Románia demokratikus kormányai ez év január , 24-én kötöttek egymással, döntő állomása a dunai népek fejlődésének. A szerződés pontot tesz azoknak a vitáknak, civakodásoknak és ellenségeskedéseknek végére- amelyek a múltban a magyar és a román népet szembeállították egymással- Mi magyarok sohasem tápláltunk ellenséges érzelmeket a román néppel szemben, sőt a magyar történelem számos fényes bizonyítékát tartja számon annak a természetes barátságnak, amely népeinket a sors rendelése folytán egymáshoz fűzte. Ha voltak ellentétek, akkor ezeket a német^ és osztrák nagyhatalmi politika szította, azzal a nyilvánvaló célzattal* hogy a »divide et inipera« szellemében saját hatalmi céljait helyezze a dunavölgyi népek természettől adott siorsközöissege fölé. Akik itt élünk a Dunavölgyében, mindig éreztük, hogy egy' természetellenes politikai rendszer akadályozza a népek békés együttműködését. Nem kétséges, hogy Magyarország történetének is voltak olyan szakaszai, amikor az ország vezetői áldozatul estek e természetellenes hatalmi politika'szellemének. A magyar túlzó sovinizmus valóban igen súlyos sebeket ejtett a románok nemzeti érzékenységén. Sajnos nem mondhatjuk el magunkról» hogy akkor, amikor Erdély románjai a ima gyár államhatalom gondjaira voltak _ bízva, fölébe tudtunk volna emelkedni a sovinizmus csábításainak és a román nép nemzeti önrendelkezését biztosítani tudtuk volna a magyar álltami s ág keretén belül. Azt azonban mindenesetre elmondhatjuk magunkról, hogy a magyar ól- . iiamisáig úgynevezett fénykorában' mindig akadt néhány olyan magyar, államférfi, akit nem vakított el a hasalom, és aki nem szűnt, meg nemzetét figyelmeztetni azokra a köteles42*