Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-39
éôi Âz országgyűlés 39. ülése 1948. évi február hó 4-én, szerdám 602 illeti, röviden ezzel is foglalkozni kívánok. A kártalanításnak két része van. Az egyik befelé, a belföldi részvényesek, a' másik a külföldiek felé. A belföldiek felé azt hiszem,, mindenkinek meg kell értenie, hogy , a magyar állam ma nincs abban a helyzetben, hogy ilyen kártalanítást fizessen, mert hiszen ez" végeredményben tőkeszolgálat és Magyarországnak gazdasági szempontból általában véve az a legnagyobb hibája, hogy tőkeszegény ország. Már a háibjorú alatt foglalkoztunk azzal, hogy mi lejsz. az ország újjáépítésével, hogyan lehet ezt egy általában keresztülvinni. Már akkor világosan láttuk, hogy a legnagyobb nehézség ott fog mutatkozni, hogy nincs elég tőkénk, amihez természetesen hozzájárul az, hogy a háborúba való belépés és a háború esztelen meghosszabbítása folytán tőkejószágokban még- külön óriási- pusztítást kellett elszenvednünk. Tehát ahogyan a magyar jéllam megköveteli mindenegyes polgárától, hogy adót fizessen s megköveteli azoktól, akiknek nagyobb vagyonuk van, hogy éppen az újjáépítésre és a költségvetés egyensúlyára, továbbá a stabilizációra való tekintettel ilyen hozzájárulást fizessenek, véieményem szerint ugyanolyan joggal megkövetelheti < azt i*, hogy ezt a kártérítési igényt, — amely ebből az államosításból ered s ami le van szögezve ünnepélyesen a törvényben is — illetőleg annak megvalósítását későbbi időre halassza el. Lényegesen fontosabb és veszélyesebb a külföldi érdekeltek kártalanítása. % „ A magyar törvényhozás már a bankállaimosításmál is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a külföldiek tulajdonában levő részvényeket nem államosítja, illetőleg^ nem veszi állami tulajdonba- Ebbené a törvényjavaslatban pedig igen messzeuienőleg látom megvédelmezve a külföldiek érdekeit, mert a ÍÖ. § azt mondja, hogy (olvassa):}»A jelen törvény rendelkezései nem vonatkoznak azokra a részvényekre, amelyek az 1947. évi január hó 1. napján külföldi állampolgárnak vagy külföldi jogi személynek tulajdonában voltak.«^ Tehát a kormány, mint a bankállamosításnál, a külföldi részvénytulajdonosokat ezúttal is kiveszi azoknak a kategóriájából, akiknek részvényeit állanii tulajdonba veszi át'. De nemcsak; ez az intézkedés szól a külföldi hitelezők, illetőleg részvényesek javára, hanem a 9. § (2.) bekezdése is, amely # azt mondja (olvassa): »Felhatalmaztatik az iparügyi miniszter, hogy a jelen törvény rendelkezései folytán állami tulajdonba vett vagyontárgyakkal kapcsolatban külföldi állianipolgárok vagy külföldi jogi személyek <által szenvedett károkat a pénzügyminiszterrel egyetértésben megtéríthesse.« Ez arra az esetre vonatkozik, amikor nem egész részvénytársaságot fog az állam kisajátítani, hanem egyes vagyontárgyakat. Természetesen itt is vigyázni kell, mert a dolognak megint két része van. Tegyük fel, hogy az iparügyi miniszter és a pénzügyminiszter megállapodnak abban, hogy valamely külföldi részvényesnek kártalanítást nyújtanak. A kérdés az, hogyan történjék ez a kártalanítás: forintban, vagy pedig devizában. Forintról még lehet szó, merthiszen aszerint, ahogyan az államháztartás vagy az illető államosított üzem helyzete ezt megengedi, lehet esetleg forintban is bizonyos kártalanítást biztosítani, a külföldi azonban rendszerint nem ezt nemcsak úgy értem, hogy másoktól is elvesen bálijuk a kritikát,, hanem úgy is, bogy mi magunk is éljünk vele. (Ügy vanl Vay van! m ellenzéken.) Én azok közé tartozom, akik ezt magtették. A mu.lt évben a Magyar Nemzeti Bank közgyűlésén elnöki beszédemben, amely az ország közgazdasági helyzetével foglalkozott, igenis szóvátettem a MÁSz és a NIK kérdését, kaptam is erre kedvezőtlen válaszokat és kritikákat, (DÉNES István (md): Annyi baj legyen!) de nem törődtem vele, mert úsy éreztem, íkogy nekem meggyőződésem és becsületbeli kötelességem rámutatni, ha valahol a pénzügyek terén bajok vannak- De igenis, ennek a kritikának az volt a célja, és ezt szeretném elérni minden más kritikával iSi hogy az építő, javító kritika legyen- (Helyeslés a magyar demakratapárton.) Nyugodtan mondhatom, hogy kritikámnak máris vannak eredményei, mert a MÁSz éis NIK vállalatok helyzete foglalkoztatja az egész koalíciót. Osztrovszki képviselőtársam is^ — f nagyon helyesen — foglalkozott ezzel a kérdéssel és rámutatott, hogy éppen a munkateljesítmény emelése a koalícióban lévő munkáspártok egyik legfőbb törekvése és gondja. Ezen a, téren már jelentékeny eredményeket értek el a koalíciós pártok, is és'ért« el a kormány is. Azt hiszeim, ha a költségvetés vitája folyamán az ország egész gazdasági és pénzügyi helyzete s annak minden előnyös és bátráoiyo® oldala itt feltárásra kerül, ezzel a kérdéssel is foglalkozunk majd, — magam JÍS foglalkozni kívánok vele — és még fogja látni a közvélemény, hogy az államosított vállalatok deficitjénél jelentékeny előrehaladáskértünk el. Vértes István képviselőtársam szóvátett itt egy kérdést, amely engem különösen érdekel. -Azt 'mondotta, hogy a kártalanításnál, amikor az állam a- nagybankok részvényeit állami tulajdonba vette, teremtett egy lehetőséget, hogy «mielőtt a törvényhozás véglegesen döntene a kártalanítás "•kérdésében, már bizonyos segély eket lehessen folyósítani. Rá kell mutatnom arra, hogy ,eiz a hellyzßt a bankóik államosításánál egészen más volt, mint itt.. Ott a közérdek szempontjából kellett ezt' az indítványt megtenni, — másam is nfajgyon mellette voltam és nagyon örültem, hogy keresztül ment' — mert az volt a helyzet, hogy a Nemzeti Bank részvényei nagyrészben nyűgei jallapok és biztosi tó vállalatok birtokaiban voltak. Hogy egy konkrét számot mondjak, az egész részvény álom ánynak körülbelül 10 százaléka magának a Nemzeti Bank nyugdíjalapjának birtokában, van. Tehát most arról van szóhogyha ezek a nyugdíjalapok addig is, am ig a törvényhozás intézkedik a- kártalanításról, nejni^ tudnak kötelezettségeiknek eleget tenni, a méltányosság és az,, igazságosság azt kívánja, hogy az állam, a törvényhozás ezen valahogyan segítsen. Azért ^került beile a bankok államosításáról .szóló törvénybe az a szakasz, amely ezt a kártalanítást átmenetileig is lehetővé teszi. Itt azonban erről mines szó. Arról vain szó> hogy magánvállalatoknak részvényeit veszi át az állam és nem tudok arról, — nem hiszem, hogy bárki .is tudna, — hogy ilyen aluminium vagy bauxitvái lalatoknak részvényei nyugdíjalapoknak vagy gyámpénztáraknakl vagy hasonló más karitativ intézményeiknek tárcájában volnának. . ", ,,,•,'- , t , ,,, Ami a kártalanítás kérdését : általában
