Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

579 Az országgyűlés 39. ülése 1941 nyék vizsgálatakor azt látjuk, hogy még jelentős, sőt horribilisnek mondható terheket TÓ az államháztartásra. (Közbekiáltás a kommunistapárton: Kirabolták a nácik érdekében! — POTHORNIK József (kp): Rablógazdálkodás folyt!) Majd méltóztassanak megengedni hogy rámutassak arra, hogy nemcsak ezen a téren van hiba, és méltóztassanak megengedni», hogy az én rendelkezésemre álló időt arra használjam fel, hogy az én gondolataimat mondjam el. Önök majd az önök rendelkezésére álló időben méitóztasösanak elmondani, a gondolataikat. Biztosítom önöket» hogy szó nélkül, nyugodtan fogom végighallgatni. (Egy hang a kommunistapárton: Ezt tudjuk! — KOLBERT János (pk): Erveket csak ellenérvekkel lehet legyőzni! — ZGYERKA János (kp): Mutassa meg» hogyan kell vájni és a szenet bányászni! — POTHORNIK József (kp):. De legalább nézné meg, hogy néz ki a bánya most és hogyan nézett ki a felszabadulás után. Egyszer jönne le a bányába, mielőtt a bányászokról beszél! — KOLBERT János (pk) Pothornik József felé; A faépviselő úr bányász?) Képviselő úr, most ön beszél, vagy én beszélek 1 (POTíHORNIK József (kp): Miért nem beszélt Horthy ideje alatt!) Azért nem beszéltemmert akkor megbuktam a képviselőválasztáson» de a képviselő úr fel sem mert lépni! (POTHORNIK József (kp): Nem, mert akkor nem léphettem fel!) En a Gömbös-féle választáson mint legszélső ellenzéki felléptem. (Zaj a kommunistapárton-) ELNÖK (csenget); Képviselő úr, tessék folytatni beszédét. VÉRTES ISTVÁN (md): Nem tudom folytatni. (Zaj.) — POTHORNIK József (kp) : Csak a választásokat hagyja! Ne beszéljen!-Beszéljen a kereskedőkről, hogyan síbolnak. s hogyan csinálják az árak felveréáét!) . Az államosított bányákra eddig 120 milliót i'izettnük rá, de ebbe minősének felvéve azok a mérhetetlen összegek» amelyekkel a bányáik a Magyar Nemzeti Baaiknak tartoznak. Hogy ezek a tartozások mit jelentenek ós hogyan lehet majd ezeket visszafizetni» azt ebben a pillanatban felmérni nem tudjuk, de ha megállapítjuk, hogy ezeket a deficitek fedezésére használták fel, akkor körülbelül tiszta képet alkothatunk magánknak. (MÓNUS Illésné (Szd) : Magánkézben deficitmentesek lettek volna?) Magánkézben nem volt deficit. (MÓNUS Illésné (sad): Nem volt? — ZGYERKA János (kp): Nem fogom a doktor úrtól megkérdezni, hogy volt-e deficit. Mennyi szubvenciót adott az állani?) Egy krajcárt sem. (ZGYERKA János (kp): Nekem mondja? — DerüítségJ Hogy az államosított szénbányákban 1947-ben» szemben 1946 tal é& 1945-tel, rendkívüli mértékben megerősödött, fejlődött, emelkedett a termelés, (Zaj a kommunistapárton.) azt nekem nemcsak hogy nine« szándékomban letagadni, eltagadni vagy elhallgatni, hanem mint előbb mondottam» szívesen meg is hajtom a zászlót minden olyan tény előtt» amely előtt meghajtandó. (RUDAS László (kp): Tények előtt nem kell a zászlót meghajtani!) Öriási mértékben fejlődött a termelés mennyisége tekintetében, de amikor gazdasági viszonyokról beszélünk, akkor a közgazdásznak nemcsak az érem egyik oldalát kötelessége megnézni, hanem a másik oldalát m (Ugy van! a magyar demokratapárton.) és" megállapítana» hogy milyen eszközökkel érték el ezt az eredményt. ». évi február hó 4-én, szerdán. 580 Ha pedig a másik oldalt bemutatjuk, akkor azt látjuk» hogy míg 1938-ban 31.373 fővel dolgozott a szénbányászat, addig ma 50.940 főt alkalmaztunk, vagyis közel 60%-kal több munkaerővel értük el az 1938-as eredményt. Ezt úgy is. egyszerűsíthetném, hogy mig 1938-baoi egy műszakra 8.8 mázsái jutott, addig 1946-ban 5.43 és ez azután egészen 6.4-ig emelkedett 1947~ben. Mig az 5.43 mázsa, kitermelése 14.97 forintba került, taddig a, 6.17 mázsáé 21.16 forintba. Tehát amíg a munkateljesítmény 13%-kai emelkedett, addig az anyagiakban kifejezhető előállítási költség 41%-kal növer kedett. Természetes, hogy én nem azt nehezményezem, hogy a bérviszonyokban 41%-os emelkedés történt, hanem azt, (Közbekiáltás a kommunistapárton: Azt nehezményezi, hogy a tőkésektől elvették!) hogy nem tant' vele 'lépést a termelés emelkedése. (POTHORNIK József - (kp): Ennek oka az, hogy a háború alatt tönkrementek *ai bányák és egy tömeg embert kellett felvenni, hogy helyreállítsák őket. Azért nem letlt nagy a fejteljesítmény! De miaga nem szakértő, maga laikus! Beszéljen arról, hogyan kereskednek, ne bányákról! Menjen, nézze meg, aztán jöjjön a statisztikával, — Az elnök csenget. — 11.30. — P. ÁBRAHÁM Dezső (md) Pothornik József feté: Tessék feliratkozni képviselő úr ! — Egy gúnyos hang a néppártról: Azt nem! — POTHORNIK József (kp]: Majd én feliratkozom, egész nyugodt lehet! Ne beszéljen - .olyasmiről, 'amiben laikus! — ZGYERKA János (kp): Mi nem, iratkozhatunk fel a tények elf er dí léséhez! — Zaj-) Ezek az adatok Timár László, a Magyar Általános Szénbánya igazgatójának előadásából valók és megcáfolhatatlan igazságok. (POTHORNIK József (ktp): Csak az_életnek egyik oldalát nézi!) " " , Vizsgálódásaink során meg rosszabb helyzetet .látnánk, ha a NIK-et vennők bonckés alá, illetőleg azt a,z öt vállalatot, amely azonos munkabeosztások és azonos lehetőségek folytán predesztinál va volt a . szakszerű racionalizálásra. Ezzel azonban csak röviden kívánok foglalkozni. Megjegyzem, hogy az öt vállalatnál 1946

T

ban alkalmazott 6993 szellemi munkavállalóval fezemben 1947-ben a racionalizálás után 8.832 munkavállaló volt a, vállalatnál, közel négymillió forint fizetéistöbbletteL Ennek bevallott támogatása 200 millió forintba kerül, de itt ugyancsak nem számoltak még el azokkal a mérhetetlen százmilliókkal, amelyekbe ez az államosítás került. Etekintetben történtek vigasztaló kijelentések, hogy a, NIK deficitje 1948 május elsejére meg fog szűnni. Igaz, hogy iái pénzügyminiszter úr költségvetési beszédében sokkal nagyobb óvatosságot tanúsított és csak annyit jegyzett meg: remény van arra, hogy ezen a téren jelentős eredményeket fogunk elérni. A magam részéről sokkal célszerűbbnek tartom :ai kifejezésnek ezeket a módjait, mert köztudomású, hogy; deficitet sem parancsszóra, sem dátumra, sem egyáltalában nem lehet eltüntetni, csak tervszerű gazdálkodással, a termelési költségek leszorítása vall, íal bevételhez való arányosítás savai, a munkafegyelem megszilárdításával és ha elkerülhetetlenül szükséges, ia termelt áruk árának emelésével lehet. Ezeket ía súlyos problémákat kénytelen voltam gazdasági vonalon idehozni, hogy yála-. szoljfak arra iaz előbb feltett kérdésre: vájjon ez a törvényjavaslat alkalmas-e arra, hogy gazdasági rendünket, gazdasági megalapozott-