Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-39
569 > • Az országgyűlés 3.9. iilése 1948. jeszt'eni igyekezett elsősorban a saját maga által termelt és ige'íi rossz minőségű bauxitból, majd amikor ennek használhatósága igen kétes értékű lett, kiterjesztette a bauxit beszerzési területeit Dél-Amerikára, Braziliára, Argentínára, valamint a nyugatindiai gyarmatokra. Ezekből az országokból importalttá a bauxitot igen drága áron és ^.fölfuttatta, az alumínium- termelését az eddigi* 150.000 tonnáról körülbelül 1,700.000 tonnára. Ez az 1,700.000 tonna termelés Amerikában lehetővé tette azt, hogy a 'repülőgépgyártás terén Amerika hallatlan eredményeket érjen el, amellyel túlszárnyalta az egész európai alumíniumtermelést ég az alumínium felhasználását., AmerikánaK ez a, hallatlan erőfeszítése. <az aJlumíniumipar terén meglehetősen nagy áldozatokat igényelt, mext nagy/m drágán kellett, megvásárolnia, a bauxitot, az ércet, mégis azonban azokkal az erőforrásokkal, amelyek rendelkezésére állottak, .elsősorban a timföldgyártás terén, másodsor ban az alumíniumkohászat terén a megfelelő olcsó energiatermelés révén sikerült ^az alumínium termelési költségeit meglehetősen mélyre leszállítania. Mélyre leszállította a termelési költségeket Kanada, — amelyik az északamierikai kontinensén a második alumíniumtermelő állam-—a sajátmaga erőforrásainak felhasználásával. -Azok az erőforrások, tehát, amelyek az amerikai ailumíniumtermelésnek rendelkezéseié állanak, lehetővé tették azt,_ hogy Amerika \a saját maga által termelt alumíniumnak előállítási árát körülbelül 50 százalékára tudta leszorítani annak az f árnak, amellyel az európai államok az alumíniumot előállítják. • • <* Európában az alumíniumterimelé's Német 1 országban, Franciaországban és általában azokban az államokban, amelyek hadviselésben elsősorban voltak érdekelve, igen magas fokra és igen magas százalékra emelkedett. Ezek az, államok, Franciaország, amelyik a saját bauxittermelését használta fel, Németország, amelyik & keleti államok és DélkeletEurópa államainak bauxitterimelését használta fel, a háború alatt nem törődtek a termelési és előállítási költségekkel, a háború befejezése után azonban az európai és az amerikai áliliamiok aluminium! ernielése igen különböző képet mutat. Az előállítási költség az európai államokban t- i. körülbelül 50 százalékkal nagyobb, mint az északamerikai. Egyesült ÁMaimpkban és az alumíniumipar a legtöbb európai államban — köztük Angliában, Franciaorszagban, Svédországban -— állami szubvenciót élvez. * Állami szubvenciót élvez elsősorban azért, mert azokban az államokban,. ahol az alumínium érce, a bauxit előfordul, nem áll rendelkezésre megfelelő olcsó energiaforrás alumíniumkohászat céljára, azokban az államokbaa pedig, ahol az •energiaforrás megvan, importálni kell az alumíniurnércet,, a bauxitot, vagy pedig az alumínium előállításához szükséges másodlagos terméket, a timföldet. Ez a helyzet • ezídŐszerint a világ alumíniumtermelésében. Az alumíniumtermelés Magyarországon is f megíliéhetősen ^költséges, meglehetősen drága. Mégis foglalkoznunk kell vele, mert Magyarországon, amelyik s nyersanyagokban igen szegény, és főleg ércekben teljesen sze~ évt február hó 4-é% szetdén* 5^0 \ gény, úgyszólván az alumínium érce,^ a S* bauxit az egyetlen érc, amely rendelkezésre áll. Magyarországon az 1920-as evejk után kezdtek foglalkozni a bauxittal és általában az aluminiummal. Az 1920-;ás évek feltárásai azSs niutatták, hogy főleg a déldunántúli neszeken, — ahol a bauxit nagyobb mennyiségben fordul elő — könnyű a feltárás, nem túlságosan költséges és az itt feltárt bauxit egyike a legjobb minőségű bauxitoknak. Ezt a feltárt ércet eleinte külföldre szállították és csak később* az 1933-as években kezdték foglalkozni annak hazai feldolgozásával. A hazai feldolgozás intenzívebbé vált akkor, amikor kitört a második világháború német hadvezetés szükségét látta annak, hogy a Magyarországon feltárt bauxit-ércet Magyarországon dolgozzák fel. Ekkor kezdődött meg az intenzív beruházás az alumínium ipar terén, részben az aluminium kohászat, részben pedig a tömbaluminium további feldolgozásával kapcsolatban. Akkor, amikor az alumíniumércet még külföldre szállították, ezzel az ország gazdasági életének meglehetősen nagy károkat okoztak) mert hiszen az alumíniumot, amelyet Magyarország iparában mégis * csak* felhasználtak, részben külföldről kellett importálni, részben pedig igen drága áron kellett előállítani. Legyen szabad néhány szóval ismertetnem azt is, hogy mennyire fontos a magyar bauxites alumíniumipar továbbfejlesztése a hároméves terv keretén belül. A bauxit- és alumr niurnipar országunk fejlődése szempontjából egyik legjelentősebb- legfontosabb iparágunk. Különösen a mai nyersanyagszegény világban • bír rendkívüli fontossággal ez a kérdés. Ma, amikor devizagazdálkodási és egyéb külkereskedelmi okokból nehézfémekkel, fával, vasanyaggal a legszigorúbban takarékoskodnunk kell, az ország újjáépítésének és a hároméves tervnek nagy invesztációját nagyrészben csak az aluniinium-fém intenzív felhasználásával tudjuk megvalósítani. Aluminium iparunknak azonban nemcsak a belföldi fogyasztás kielégítésére kell szorítkoznia, hanem egyik legfontosabb feladatunk az, hogy az alumíniumiparunk által előállított termékeket exportvonalon is megfelelő módon tudjuk értékesíteni, exportvonalon is megfér lelő piacot tudjunk teremteni számára. Ahhoz, hogy az alumíniumipar ezeknek a feladatoknak meg tudjon felelni, szükségessé vált az alumíniumipar egységes irányítása és ezt az egységes irányítást másképpen, mint az egész iparnak államosításával, el sem lehet ma képzelni. Gondosan vigyázni kell arra, hogy azok a telepeik, amelyek az alumíniumérc bányászatával, timfölddé való átalakításával, az alumi- * niumkohászattab valamint az előállított' nyersalúminium^ feldolgozásával foglalkoznak, teljesen egységesek maradjanak, egységes irányítás alá kerüljenek és az államosítással megszűnjék az az áldatlan állapot, amely ezeknek az üzemeknek, ezeknek iá vállalatoknak áldatlan versenyéből folyik és ma már azzal a. káros következménnyel is jár, — amint említet'• tem, — hogy nemcsak a többi európai országban. _ hanem Magyarországon is állami szubvenciót kell az alumíniumiparnak élveznie, , mert másképpen nem lesz versenyképes. Tehát az említett áldatlan verseny mellett még '*.
