Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

529 Az országgyűlés 38. ülése 1948. népek nemzeti jeliege nem fog elveszni, nem fog- ^ elsikkadni, & a gyűlölet és a bosszú nem fogja többé Erdély' börtöneit esetleg magyarajkkal is megtölteni. (Elnök: KÉTELY ANNA. 12.00.) Meg fog valósulni a régi óhaj, amelyről mindig álmodtunk» amelyről tudtunk és amely élő valóság is volt, hogy a magyar és román nép egymást nem gyűlölik» hanem a Duna völgyében egymás támogatásával, közös kézfogással akarnak élni és egy újabb, szebb világot akarnak teremteni. Két nép_ között minden szerződés annyit ér. amennyi valósággal azt maguk az orszá gok népei ^ betöltik, és mi e kulturális egyezmény törvény-beiktatásaikor semmi mást nem kérhetünk a szomszéd állam kormányától ! mint azt, hogy minél hathatósabb eszközöket vegyen igénybe .azért, hogy ez az egyezmény ne csak a kormányok közötti megállapodás, a vezetők közötti ^megegyezés legyen, hanem maguk között a népek között is élő Valósággá váljék. (Helyeslés az ellenzéken.) Mi magyarok tudjuk, hogy mivel tartó zunk eme egyezmény folytán annak a kisszámú románságnak, amely itt él velünk a határszélek mentén és meg vagyok győződve, hogy bennünk és a magyar népben etekintet-, ben soha,^ de soha nem lesz hiba- (Ügy vain! az ellenzéken.) Meg vagyok győződve arról, hogy mi magyarok tudjuk és - tudni fogjuk kötelességünket, és amikor . ennek az egyezménynek törvénybeiktatása történik a. magyar országgyűléí«en, mi nem kérünk semmi mást. mint csak azt, hegy ugyanolyan jóindulat és megértési hassa át ai román népet is az Erdélyben! élő magyarság és az úgynevezett Regátban élő magyarok százezrei iránt, mint amilyen érzés áthat bennünket a Magyarországon élő románok iránt. Ha ez a román népben is .meglesz, akkor &ÍZ egyezményben kilátásíbia helyezett együttműködés, mindazok a lehetőségek, amelyekre az egyezmény 4. cikke utal a tudományos kutatások, előadássorozatok, alkalmi és. lállandó kiállítások nagyszabású eredményeket fognak jelenteni, olyan eredményeket, amelyek nemcsak nekünk, hanem a szomszédban élő értékes román népnek is javára fognak szolgálni kulturális téren. A román nép zenei kultúrája, lirai költészete, Áron Cotrus és Emiuescu költeményei, a'román inép népi táncai ma is közmegbecsülésben állanak a Romániában élő magyarság előtt, de mielőttünk is, és ha az itt élő masgyarok is megismerik" mindazt, amit mi ismerünk aromán kulturális életből, ez mind a mi javunkra fog szolgálni. Az a fontos, hogy az egymással _ kötött kulturális egyezmény végrehajtása minél teljesebb, minél igazabb, minél őszintébb legyen: az az óhajunk, hogy a^ok a gátlások,^ amelyek a két nép megismerésének az akadályai, megszűnjenek és minden különösebb tortúrák nélkül tudjunk mi Romániába utazni, a románok és ®cz ott élő magyar rok pedig minél könnyebben tudjanak hozzánk eljutni. (Ügy van! Ügy van! az ellenzéken.) Ha a kormányok ennek lehetőségét megteremtik (és módot és alkalmat nyújtanak arra hogy a gondolatoknak a kicserélése, a kultúra bajnokainajk ide vagy oda való utazgatása ne egy omnipoteneiát gyakorló kormány akaratától függően történjék így vagy ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi január hó 30-án, pénteken. 530 úgy, hanem a népek szabad kulturális versenyének felismerésével: akkor ezjaz egyezmény élettel fog megtelni és akkor a magyar és román barátság olyan alapokra lesz fektetve, amelyek itt a Duna völgyében valóban egyszersmindenkorra meg fogják szüntetni azokat az ellentéteket és ellenségeskedéseket, amelyeket a régi reakciós kormányok; kormányzása idézett elő. Ahhoz, ihogy az írásom túl a népek kulturális kapcsolatai kiterebélyesedjenek és élő valósággá váljanak, ahhoz az kell. hogy a gondoiatszabadság, a művészi megnyilatkozás szabadsága, a kulturális élet kölcsönös megismerése, a kulturális verseny lehetősége ne ütközzék gátlásokba- Nincs szükség arra, hagy az Erdélybe való kiutazást napi 30—40 forint lefizetésétől tegyék függővé, ami eleve lehetetlenné teszi számunkra azt. hogy megismerjük, hogy mi van ott, vagy ők megismerjék azt, hogy mi van nálunkIgen könnyen értéktelen papír maradhat ez a kulturális egyezmény, ha a mi érdemes kormányunk és a román kormány érdemes tagjai és nálunk annyira megszeretett vezetői nem érzik meg azt, hogy minden kulturális papirosegyezménynél, minden barátsági és megnemtámadási szerződésnél az első és alapfeltétel az, hogy a népek lelkébe, a népek gondolatvilágába kitörölhetetlenül beleiktatva legyen az egymásrautaltság érzése (Mozgás a kommunistapárton.) és az egymás iránti meg; becsülés, az akadályokat együttesen elhárítani kívánó óhaj, amely minden papirosmegállapodásnál jobban összefogja a népeket, összefogja a szomszédokat. (Közbeszólás a kom' munistapértról: Erre Horthyékat kellett volna kioktatni!) Hiszem és meg vagyok arról győződve, hogy ez a kulturális egyezmény a kölcsönös művelődés, a két nép egymás kultúrájának kölcsönös megismerése révén a .magyar és román népnek igaz és őszinte és megbonthatatlan barátságát fogja megteremteni. A kormányon áll a feladat, hogy ez beteljesedjék és megvalósuljon; a kormányon áll a feladathogy necsak papifoson legyen ez lefektetve, hanem a kulturális egyezmény a két nép leiképpen isi élő valósággfáj váljék. Örömmel üdvözöljük ezt a kulturális egyezményt mi, akik Erdélyből kerültünk ide. akik szeretjük a román népet és annak értéke:-; fiait. Örömmel üdvözöljük ezt a javaslatot annak a Magyar-Román Társaságnak nevében , is, amelynek én magam is Kecskeméten egyik vezetője vagyok. (RUDAS László (kp): És az Amerikai-Ma gyár Társaság egyik vezetője is! — Felkiáltások a magyar demokrata pártról: És ez baj?! — RUDAS László (kp): Ez csak ténymegállapítás! — Felkiáltások az ellenzékről; Ez csak nem baj?!) A kettő összefér, igen t. képviselőtársam, egy becsületes demokrácia alapján igen iól és igen egyszerűen összefér. (RUDAS László (kp): Csak ténymegállapítás volt!) Mi már a kulturális egyezmény megalkotása előtt éreztük- hogy a két nép barátságát meg kell teremteni: elsősorban Erdélyért és az erdélyiek miatt a román néppel , megértésre kell jutni. Mi istápolni fogjuk ég istápolni akarjuk ezt a barátságot, mi élő valóságot akarunk teremteni ebből a kulturális egyezményből, és abban-a hitben^ hogy az országgyűlés a törvény megszavazásával a magyar kormánynak kötelező parancsot ad!,arra, Koiy 34