Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-35

465 r A% országgyitlés 35. ülése ßi8. GYULAI József (kg).: Tudomásul veszem <a miniszter úr vlaïaœat! ELNÖK: Méltóztatnak a miniszter úr vála­istzát tudomásul venni? {Igen!) A Ház a válását! tudomáiSiulvesiziL Következik Gyulai József képviselő úr ­interpellációja a közlekedésügyi miniszter úrhoz a tivadari Tisza-híd átépítése és a víz által megrongált utak helyrehozatala tárgyá­ban. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni­HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa,); »Van-e tudomása a miniszter úrnak arrób hogy a tivadari Tisza-híd szűk méretei is hoz­zájárultak az árvízkatasztrófához? Van-e tudo­mása a miniszter úrnak arról, hogv az árvíz az utakban óriási károkat okozott, sok helyen teljesen elmosta az utakat,, sok helyen pedig fél oldalát mosta az utaknak el? Vait-e módjában a miniszter úrnak ezek­nek a károknak helyrehozatala* iránt intéz­kedni?« . . ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó­Gyulai JÓZSEF .(kg): T. Országgyűlés ! Ez az interpellációm kissé furcsán hat. hiszen annakidején örömmel üdvözöltük a tivadari híd felépítését és nem győztünk eléggé hálás­nak lenni azért, hogy a két csonka megyét megfelelő híddal kötötték össze. Sajnos, meg kell mondanom az igazat: mégis ez a híd okozta egy kissé a tragédiát, mert felül a Tisza árterülete majdnem két kilóméter széles volt. s onnan ömlött lefelé az óriási víztömeg, amely a hídnál pár száz méterre összezsugo­rodott, A többi árterületet ugyanis feltöltöt­ték, köves úttá képezték ki. így ismétlem, a víz szűk helyre torlódott össze. Azok, akik ott mérték a vizet, megállapították- hogy 30 cm-es szintemelkedést okozott a kőút és a híd. Ha ez nem történt volna és az. árterület nagy részét nem zárta volna el a híd, akkor a víz lefolyt volna. En nem voltam ott, amikor Tivadarnál a, szakadás megtörtént, csak utóbb érdeklődtem az emberektől a helyszínen, de ha ígv áll a dolog és ez megfelel a valóságnak, akkor való­ban ez a híd is, amely Bereg-megyét élethez juttatta- hozzájárult a tragédiához, mert hi­szen félévre rá Bereg-megyét tönkretette. Ezért kérem a közlekedésügyi miniszter urat, hogy azt a részt is hidalja át, amelyet feltöltöttek és kiképeztek köves úttá, . mert megtörténhetik, — mint ahogyan máskor is megtörtént --, hogy újabb tragédia következik be emiatt. Kérem tehát, hogv még a tavasz folyamán tegye meg a szükséges intézkedése­iket, mert az ördög nem alszik és nem tudhat iuk- hogv nyáron vagy ősszel nem ismétlőd­hetik'e meg ugyanez az eset. Most sem támadni akarok, mert — mint mondottam — a miniszter úr a híd felállításá­val életlehetőséghez juttatta azt a vidéket, illetőleg Szatmár- és Bereg-megyét, amikor ezt a hidat nekünk felépítette, de sajnos meg kell mondanom, hogy végeredményben a tragédiát talán részben éppen a híd okozta. Ezért kérem kérésem teljesítését. T. Országgyűlés! A második része inter­pellációmnak a következő. A földimíveiésügyi miniszter iir azt mondja, hogy az ár lassan jött Lassan jött, ahol lassan jött, de ani, akik ott vártunk, azt láttuk, hogy csónakkal lehetett közlekedni, mert az utak ötven százalékát ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II, - # évi január hó lí'én, szerdán. 466 elsodorta az átömlő víztömeg, a másik részén pedig 50—60 eures, vagy még mélyebb szaka­dék is voH, inert a víz elhordta a követ, .Az autós embereik visszafordultak, nem inertek az utat megtenni és elvégezni azt a rájuk bízott feladatot hogy élelmet vigyenek a körül f-is vő falvak népének. Itt is arra kérem a miniszter urat hogy mihelyt a víz leapad, ne késleked­jék az utak helyreállításával, mert hiszen addig semmiféle élet nem indulhat meg ott, amíg az utak rendbehozva nincsenek. Ez a legsürgősebb feladat, s epéikül — ismétlem — semmit sem lehet megcsinálni. Ha már a2 interpellálásban vagyok, meg kell említenem, hogy többször készültem fel­szólalni, de Varga államtitkár úr ígéretében bízva, ettől elálltam. Tény. hogy az a rész nagyon el van hagyatva és el fan zárva a világtól. A határok megvonása következtében 'ugyanis annak a vidéknek olyan szerencsétlen forgalma van, hogyha valaki Budapestről vagy más vidékről oda le akar utazni, 30 kilóméter út megtevése 24 órába kerül, míg odajut, vagy azt a 30-^-40 kilómétert gyalog kénytelen meg­tenni. Azt hiszem, hogyha a miniszter úr egy hétig utazgatna arra (Közbeszólás a demokrata néppárton: De nem autón!) — természe­tesen nem autón, hanem vonaton — s tapasz­talná, hogy 6—8 órai késéssel érkeznek a vona­tok, akkor azon lenne, hogy ennek a vidéknek tisztességes közlekedést adjanak. Nagyon lekr csinylik ott az utast, pedig megállapítottuk, hogy azon a vonalon egyetlen állomás, Fehér­gyarmat áruszállítása félmillió forintot jöve­delmezett a vasútnak havonként. Megérdemelné tehát ennek a vidéknek a dolgozó népé a gyorsabb közlekedés lehetőségét. Hiszen, ha ez a nép a megyei központokba akar menni, haj­nali egy órakor kell felkelnie és »másnap csak éjfélután érkezik haza. Amikor azt látjuk, hogy a főváros környékén az autóbuszok tömege jár. azután mennek gyorsvonatok és minden 40 percben személyvonatok, akkor elvárhatjuk, hogy ez a vidék legalább tisztes­séges vonatjárathoz jusson, hogy a maga ügyes-jbajos dolgait tisztességesen el tudja látni. Teljesen lehetetlen, hogv amíg a főváros környékének üyen nagyszámú autóbusz és vonat áll rendelkezésére, addig az azon a vidé­ken lakó tömegek utazásának gyorsabbá tétele érdekében ne történjék intézkedés- Van ugyan egy autóbuszjárat a tiszabecBeá vonalon, ez azonban nem kielégítő, mert csak egy teher­kocsi, sátorponyvával befedve. Minden állam a nemzetiségeket akarja kiküszöbölni, nálunk szerecsent csinálnak a magyarokból, inert pél­dául nííg valaki Tiszabecsről Mátészalkára ér ezen áz autóbuszon, olyan poros lesz. hogy úgy néz ki, f mint egy szerecsen. (Derültség.) Ismételten kérem tehát, hogy ez a, sokat szen­vedett vidék tisztességes közlekedési eszközök­höz jusson. A főváros környékén negyvenper : eenként közlekedő vonatokból ki kellene venni egy vonatot e vidék forgalmának lebonyolítá­sára s a közlekedés már meg volna oldva. Az említett teherautó óriási szolgálatokat tett, és leemelhetjük a kalapot annak személy­zet© előtt. Nem akarok belőlük hősöket csi­nálni, de meg kell említenem! hogy annak az autónak soff őr je és személyzete annak idején azon az egy kocsin a magyarok százait mene­kítette. Arra kérem a miniszter urat, hogy arra a vidékre Jegaláob egy rendes, tisztességes autó­buszjáratot és vonatforgalmat állítson be­30

Next

/
Thumbnails
Contents