Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-35

447 Az országgyűlés 35. ülése 194, Vaire tudomása a miniszter urnáik arról, hogy egyes vármegyékben kötelezik a gazdákat arra, bogy a katasztrális holdankint kivetett burgonyámén nyiséget 60 forintos áron szolgáltassanak be? Mit szándékozik tenni a miniszter úr ezeknek a kérdéseknek orvoslása érdekében!« ELNÖK: Mézes Miklós képviselő urat illeti ,a szó. A képviselő úr nincs jelen. Interpellációja töröltetik. —• ' i % •• Következik Mézes képviselő úr második interpellációja,. A képviselő úr nincs jelen, szólásjoga töröltetik. Következik Mézes képviselő úr harmadik interpellációja. A képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik Csala, István képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni.! HEGYESI JÁNOS jegyző .(olvasm): »Interpelláció az iparügyi miniszter úrhoz. Mi aiz oka annak, hogy Magyarország ásványolaj termelése egy év, alatt havi átlagosain 100.000 mázsával csökkenti Igaz-e, s 'ha igaz, mi az oka ajnnak, hogy a traktorok nem kaptak elég üzemanyagot a(z őszi szántáshoz? Lesz-e a jövő'ben elég üzemanyagunk ahhoz, hogy mezőgazdaságunkat erősebb ütemben gépesíthessük?« ELNÖK: Csala István képviselő urat illteti a, szó. CSALA ISTVÁN (kg): T. Országgyűlés!. (Halljuk!) A termelés fejlődése mezőgazdaságunk számára is a gépesítést írja elő. A rnotorizálás egyik fontos feltétele az> hogy elegendő üzemanyag álljon rendelkezésünkre. A másik fontos feltótele az, hogy amikorra a motorokkal pótolni fogjuk igásállatállományunk nagyobb részét, akkorra annyira elszaporítsuk tej- ós hústermelő állatainktat. hogy még bőtermésű esztendőben is legyen mivel felétetnünk takarmánykészletünket és legyen mivel — az igás állatok helyett is — trágyát termeltetni. Bár azt nagyon jól tudjuk, hogy a közeljövőben még nem fognak feltalálni olyan traktorokat, amelyek trágyát is termelnek* azonban a traktorok helyett is és az igásállatok helyett is olyan állatokkal fogjuk majd a trágyát termeltetni, amelyek az igás állatok helyett is megeszik a takarmányt. Számításom szerint nem is annyira attól függ a trágya termelés» hogy milyen jószággal etetjük meg a takarmányt, hanem a takarmány mennyiségének a szárazanyag tartalmától. A szárazanyag tartalmainak 260—270%-a szokott lenni, a minősége pedig akkor sem gyengébb. ha azt tehenekkel, vagy sertésekkel termeltetjük. A lótrágyát legfeljebb a zöldségkertészek becsülik többre- merit melegágy készítésére alkalmasabb. ' Számításom szerint egy pár lónak a takarmányán el bírnánk tartani két jó tejelő tehenet. Egy pár dolgozó ló évi fenntartására szükségünk vaai 13—14 millió kalória értékű szálasés erőitakarmányra. Ha ugyanezt a mennyiségű takarmányt tejelő jószágokkal, vagy húster( melő jószágokkal etetjük meg, akkor 3—4 millió kalória, értékű fehérje tartalmúi emberi táplálkozásra is alkalmas élelmet nyerünk, ami ele3. évi január hó lí-én, szerdán. 448 gendő volna 10—12 személy egyévi fehérje szükségletének fedezésére, T. Országgyűlés! A kéé«*világháború között | Magyarországon a növénytermelés emberi és állati táplálékban évente 27 billió, — billiót , mondok és, nem milliót — egyéb anyagokban 11 millió, széntermelésünk viszont 1938-ban 42 millió kalóriához juttatta gazdasági életünket. A termelőeszközök nagymérvű pusztulása ellenére is széntermelésünk a műit évben máielérte az 1938-as színvonal 90% -át. Ehhez még hozzávehetjük az ásványolaj-termékeket, amelyek kitermelése közben fellendült, bár sajnos az utóbbi időben kezd ellanyhulni, ami szintén három billió kalóriát; jelenthetett. így a;z;t mondhatom, hogy ásványi termékekben kalóriatermelésünk megközelítette a két háború közötti mennyiséget. Ugyanakkor növénytermelésünk terén é termelőeszközökben nagymérvű háborús pusztulás folytán s a rendkívüli aszálykárok folytán azt mondhatjuk, hogy nem értük el a két világháború közötti átlagnak 55%-át sem a múlt esztendőben. A 27 billió kalória emberi és állati táplálékból tehát talán csak 15 billiót tudtunk termelni. Mindig indokolt volt, de most ajleg indokoltabb, hogy ahol csak lehet, aiz ásványi 'termékekben rejlő kalória val, f fűtő értékű anyaggal pótoljuk a tápláló értékekben rejlő kalóriát. ! Lehet szántam,! traktorral is, lehet szántani tehenekkel is. Ha tehenekkel szántok, a növényi ter mól vény ékben rejlő kalóriát használom, ki. Ha traktorra,! szántok, az ásványi termelésben^ rejlő kalóriát használom. M. Ha traktorral szántok fel egy katasztrális hold földet, az bentne van nekem körülbelül 20--25; kilo gramm üzemanyagba. Ha teheneikkel szántom fel,' benne van annyi takarmánytötbibletbe, hogy attól; 60—65 liter tejet adnának a tehenek. Míg az a 20-25 kilogramm üzemanyag talán; esaik egy vasárnapi kirándulásra elegendő egyvlegújabbtípusű autói], addig azzal a 60—65 liter tejjel négy hónapon át lehetne fedezni egy vérszegény munkásgyermeknek. tejadagját. (Közbeszólások a magyar demokrata és a demokrata néppárton: Másét is!) Mindegyikét. T. Országgyűlés! A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatban felmerül sokszor az a kérdés is, vájjon mi lesz a jövőben, ha az igavonó állatok helyett is tejet, tojást é« húst termelő állatoikiat fogunk tartani, nem lesz-e túltermelésünk húsból és tejből, éppen úgy, mint ahogyan a múltkoriban a gazdasági növénytermelésünkben jelentkezett túltermelés. •Mit cselekszünk akkor? Biztosan nemi fogunk . úgy eljárni, mint ahogyan a múltban a reakciós rendszer. Az élelmiszer termelésiben odáig nem megyünk el, hogy szubvencióval támogatva exportáljunk és ugyanakkor itt a dolgozó társadalmi rétegek éhezzenek. Nagyou jól emlékszünk ania, amikor azt momjiásk, hogy sóik búzánk termett: a fölösleges búzatermésünk egyrészét befestették, hogy ember neehesse meg, csak az állat <s ugyanakikor az acélos búza haizájában a tiszamenti falvak iskolás gyermekeinek nagy része tuberkulózistól megfertőzve nemcsak kenyérből, hanem j még sült burgonyából sem ehetett eleget. (Ügy \ van! Ügy van!) ; • . Azt mondtuk, hogy túltermelésünk volt í tejben s mikor* itt Budapesten a kanálisokba ; öntötték a tejet, akkor a tejet a munkásgyer• meikek csak hírből ismerték. Amikor kitalál• ták az áaikiegészítiési alapot, a fogyasztók ter^-