Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-26

35 Az országgyűlés 26. ülése 19Í7. évi december hó 4-én, csütörtökön. m tait&öm a tör vény javaslait indokolásaként a közelgő olimpiára is, amely szintén ^ indokolttá teszi, hogy az érdemérem kérdésbe törvényben is rendezzük. De másrészt, mint a törvényjavaslat indokolása is kimondja, és indát ia törvényjavaslat szövegében m benxby foglaltatik, nemzetközi sportkapcsolataink is indoktoílják, hog-y (olyan külföldi versenyzőket, sportembereket, akiknek a magyar sporttafl értékes kapcsolatai vannak, szintén kitüntetésben részesíthessünk. Végezetül, de nem utolsó sorban szeretnék rámutatni arra, bogy én és a vezetésem alatt á'Mó minisztérium a sportot nem kívánjuk csupán egyes versenyszámok, rekordok halmaizánialk, egyéni eredmények elérésére szolgála sporitmaik tekinteni, hanem a sportot is be kívánjuk építeni a magyar nép egészségügyének egyetemes rendszerébe. A magyar egészségügyhöz tartozik az, bogy jó és helyes testnevelés, jó és helyes sportszellem fejlődjön ki hazánkban. Szeretném itt leszögezni; a magyar közoktatásügyi kormányzat a niiagia munkájával arra törekszik, hogy a tömegsportólásmalk, az üzemi, munkás- és parasztspoirtoilásmíalk azokat ,

a formáit megteremtse, amelyek az üzemekben kifáradt dolgozóknak és a falu fiatalságának lehetősséget adnaik arra, hogy sportltehetségüketi kifejlesszék. Ezzel egyúttal a. magyar egészségügyet is szolgáljuk, másrészt végre széles bázist teremtünk a magyar sporttehetségek demokratikus kiválogatásának dis. Mindezeket az érveket felhozva tisztelettel kérem az igen ltj. Országgyűlést, hogy a magyar köztársasági sportérdeméremről szóló törvényjavaslatunkat elfogadni szivesked jenek. (Általános helyeslés és taps.) ELNÖK: Kíván valaki a törvén y javaslathoz általánosságban hozzásizólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom .és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozatihozatial. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatik-e a magyar köztársasági sportérdemérem alapításáról szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezéséiben általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául ei

L fogadni? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Követlkezik a részletes tárgyalás. Kérem jegyző képv?iselőtársnőmet> szíveskedjék a tör vény javaslat címét felolvasni. HAJDÚ ERNÖNÉ jegyző (felolvassa « törvényjavaslat címét és l—L §'

'ait, amely ehet « Ház hozzászólás nélkül elfogad. — 12.30.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk, ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken delel ott 10 órakor tartsuk és napirendjére tűzzük ki a Belgrádban 1947. évi október hó 15. napján aláírt magyar—jugoszláv , kulturális egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását Méltóztatnak a napirendi javaslatot elfogadni! (Igen!) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. T. Országgyűlés! Most következik az interpellációkra adott miniszteri válaszok felolvasása. Következik az iparügyi miniszter úr Írásbeli válasza Oláh Mihály képviselő úrnak a • hódmezővásárhelyi munkanélküliség tárgyában folyó évi október hó 8-án előterjesztett interpellációjára. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék a választ felolvasni(Elnök: KÉTELY ANNA. 12.32.) HAJDÚ ERNÖNÉ jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! Oláh Mihály országgyűlési képviselő az országgyűlés 194J. évi október hó 8-án tartott 5. ülésében, interpellációt intézett hozzám, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy Hódmezővásárhelyen kb. 3—4000 munkanélküli van, feltétlenül szükséges lenne, hogy a hódmezővásárhelyi üzemek teljes kapacitással dolgozzanak és ezek a munkanélkülieket felszívják. T. képviselőtársam egyúttal felhívott, hogy sürgősen vizsgáltassam felül a hódmezővásárhelyi üzemek anyaggal való ellátását. T. képviselőtársam adatokat is közölt egyes üzemekről, hogy azok miiyen létszámmal! dolgoztak a háború előtt és milyennel most. A közölt adatokat megvizsgáltam és arra a megállapításra kellett jutnom, hogy t. képviselőtársamat nem mindenben informálták helyesen. Nem mindegy ugyanis az, hogy a bélkében alkalmazott munkavállalók létszámát a békeévek átlagára, vagy az 1938-as létszámra, vagy egy konjuktúrális maximális létszámra vonatkoztatjuk, különösen pedig nem mindegy az, ha olyan létszámot veszünk alapul, amelyet . az iparban a háború alatt a német hadsereg részére történt hadiszállítások idejében különösen felduzzasztottak. Az utóbbi különösen alkalmas hamis következtetések levonásaira. Kun Donionkos faárúgyára 1938-ban 50 főt foglalkoztatott, cipőíatalp-, kaptafa- és sámfakészítéssel, ma 20 főt foglalkoztat. A cipőfatalpat. — lévén ez divatcikk — ma már nem^ gyártják és csak megfelelő új cikk beállításával volna a munkáslétszám emelhető. Ökrös ugyancsak kaptafákat gyárt. Mindkét üzemre vonatkozik az, hogy^ a háború előtt és alatt! a lovassági esizmagyártással kapcsolatban a kaptafagyártásnak és sámfagyártásnak lényegesen nagyobb piaci jelentősége volt, miniti mostVoliner Károly cementáru-üzeniében a mostani létszám azért csökkent le a háború előttihez képest, mert akkor faüzem is kapcsolódott a eemeutkészítményekhez. Miután a tulajdonos gépeit más vidékre eladta és új faipari gépeket csak tavasszal igyekszik beállítani, itt munkásfejvételi lehetőség nincs. A volt Kokron-gyár — most Fehér^ési Radvány — átlagos munkáslétszáma békében 800 fő volt, 1.100 főnyi maximális létszámmal. Ma 357 emberrel dolgozik. A felszabadulás óta az inflációban a munkáslétszám egyszer 500 főre már" felemelkedett, 'azonban a ma foglalkoztatott 357 fő mennyiségileg többet termel, mint az akkori 500 fő. A gyár harisnyaüzeme 66%ban, kötöttáruüzeme 35—40%-ban van kihasznáilfvai. A kötö'ttáruüzem': alacsony fcapacitásr' kihasználásának indoka az, hogy a svájci sapkában kereslet nincs és ezen cikk készítésével a múltban 150—200 fő foglalkozott. Ha több pamutot és műselymst kapna agyár, úgy munkáslétszámát 150—200 fővel emelhetné és három