Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-34
/ 405 Az országgyűlés 34, ülése 1948. évi január hó 13-án, kedden. 406 népesség az 5 holdas gazdákig bezárólag, azonkívül közalkalmazottak és más arra, rászoruló kisebb néprétegek hozzájuthatnak kiutalás for" májában textiláruhoz. A karácsonyi textilellátás során körülbelül 1,200.000 ipari dolgozó és kb. 1,100.000 falusi «dolgozó (földhöz juttatott, kubikos, stb.) jntí, textiláruhoz. A mezőgazdáé ági népességnek juttatandó textil jegy eket a, Közellátási Felügyelőségeknek az. Anyag- és Árhivatal már meg is küldte és a kiosztás folyamatban van. Az áruk eljuttatása is megtörtént, úgy. hogy az igényjogosultak karácsony előtt a textilárukhoz jegyek ellenében nagyrészben hozzá te jutnak. I Ezen akció csak átmeneti jellegű és 1948 január 31-ével megszűnik. Február 1-től új rendszert fogunk bevezetni, amelynek kereté" ben a falusi lakosság ellátására különös gondot fogok fordítani. Kérem a t. Országgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1947 december 22. Szakasits Ár" pád» az iparügyi miniszter helyettesítésével meghízott niánáis&terelnöíkhelyettets, s. k.« ELNÖK: Bakó Kálmán képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. BAKÓ KÁLMÁN (kp) : A válaisat tudomá sul 1 vésziem. ELNÖK: A képviselő úr a választ tudomásul veszi. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úrnak az inter-. pelláeióra adott válaszát tudomásul venni'? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr válasza Hajdú Ernőné képviselőtársunknak az igazságos áru- és »anyagelosztás tárgyában 1947 október 22-én a kormányhoz előterjesztett interpellációjára. ; Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ . felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! Hajdú Ernőné országgyűlési képviselő az országgyűlés 1947. évi október hó 22"én tartott 9. ülésében az igazságos áru- és anyagelosztás tárgyában előterjesztett interpellációjára a következő választ adom: Az iparügyi kormányzat kezdettől fogva a kötött gazdálkodás mellett; foglalt állást. A felszabadulást közvetlen követő időktől eltekintve, amikor a közigazgatás teljes szétzilált" sága folytan a kötött gazdálkodás bevezethető nem volt. azonnal hozzáláttunk 'a különféle gazdasági irodák megszervezéséhez és egymásután alakultak meg a vas-, fém-, bőr-, papír-, textil-, szén- és fagazdasági irodák. Az irodákat az iparügyi minisztérium anyaggazdálkodási irodája; fogta össze és irányította, majd a stabilizációval egyidejűleg az irodákat — hozzákapcsolva most már az átigazgatási részt is— 1946 augusztusában az Anyag- és Árhiva" tálban fogtuk össze, mely hivatalnak egyben a tervgazdálkodás előkészítése is feladatává lett. Á kötött gazdálkodás tekintetében irányelvként tekintem egyrészt, a termelés vonalán az alapanyagok és félgyártmányok szigorú tervszerű elosztását, másrészt a fogyasztás vonalán a dolgozó rétegek közvetlen szükség" léti ci&einek elosztása' terén az ugyancsak szigorúan tervszerű és igazságos kötött szabályozását. Ezeket a szempontokat természetesen a bürokrácia minimumra csökkentésével ós egyben a fényűzés és a túl nagy ellentétek megszüntetése irányában kívánom érvényesíteni. Ügyelni kell — a kormányzásba vetett közbizalom megóvása céljából — arra is, hogy akár jegy. akár pont-, utalvány- vagy egyéb rendszer bevezetése esetére a jogosultakat! ki tudjuk elégíteni. A fenti szempontok figyelembe vétellével mindazokban az iparcikkekben és nyersanyagokban,- amelyeknél áruhiány mutatkozott, a kötött gazdálkodást rendszeresítettük és az arányos elosztás érdekében szükséges intézkedést megtettük; A kereskedői j^gyrendszert vezettük be a vasárunál. A szétosztást a közellátási kormánybiztos útján törvényhatóságonként, a lélekszám és a helyi igények arányában végezzük a következő anyagoknál: marónátron, szappan, újabban tűzifa, üveg es petróleum. Kiszélesítettük a talpalási utalványok rendszerét. A be nem váltott utalványok és a többtermelós következtében rendelkezésünkre megmaradó talpbőrt az iparosok és alkalmazottaik arányában osztjuk szét. Ami az interpellációnak. a lábbeliellátásra vonatkozó részét illeti, megjegyzem, hogy a tipuslábbeli termelésünk hónaprólhónapra, növekszik. 1947 januárjában 108.000, februárban 121.000, márciusban 167.000, szeptemberben 366-000 pár tipusl abbeli t gyártottunk. Ami az 1946- évi termelésnek mintegy ötszöröse, Az 1947. évi szeptember * havi termelés az egyéb lábbelieket is figyelembe véve, összesen 436.000 pár volt. Ennek a mennyiségnek kb 85%-a tipuslábbeli és .mindössze 8%-a mértékutáni és 7%-a az importbőrből készült feláras lábbeli; e. két utóbbi kategéria anyaggal való dotálása szükséges a fenti kis mértékben, egyrészt a kisipar érdekében, másrészt mert az importból származó bőrt tipuslábbeli gyártására a világpiaci ár magassága miatt felh' sználni nem tudjuk. A kitrvártott lábbelik száma, a termelésnek előbb bebizonyított növekedése reményt ad arra, hogy az élőállított lábbelik mennyisége a szükségletet' biztosítani fogjaAz élelmiszerárakra vonatkozó részre közellátásügyi minisztérium vezetésével meg_ bízott földmívelésögyi miniszter úr értesítése alapján a következőket emelem ki: az élelmiszerárak — elsősorban a hagymaárak — szabaddátételét nemzetközi kötelezettségeink tették szükségessé. A megállapított hatósági árakon a szükséges hagyma csak otyan erélyes igénybevételi eljárásokkal lett volna megszerezhető, amelyek nem állottak volna arányb n az elérni kivant céllal. Az egyéb élelmiszerárak szabaddátétele ezzel az intézkedéssel nem hozható kapcsolatba. A kormányzat a súlyos termelési viszonyok és rossz időjárás miatt, a nehéz körülmények között dolgozó g zdaközönség megsegítése érdekében a korlátozások mielőbbi megszüntetését, tervezte. A mezőgazdasági termelés lendületes fokozódása és a tavaszi kedvező időjárás reményt nyu.it arra, hogy a fennálló korlátozó intézkedések nagy része megszüntethe+ő anélkül- .hoery ez az árak emelését vonná maga után. Az,elmúlt időszak katasz trofális időjárási viszonyai kétségtelen bizouvos korrekciókat tettek szükségessé. A kor-