Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-34

401 ~Äz országgyűlés 3i. ülése 19Í8. évi január hó 13-án, kedden. 402 gek nem tették lehetővé mindkét gyártelep üzemben tartását.. A budapesti fürészüzem földrajzi helyzeténél fogva alkalmasabb volt a főleg Dunántúlról származó nyersanyag feldolgozásápa, tehát mindaddig* aimíg kellő mennyiségű gömb-fával a vállalatot) dotálni nem lehet, észszerűbb volt a budapesti üzemet foglalkoztatni. A mintegy négy hónappal ezelőtt létrejött jugoszláv és szovjet'orosz kereskedelmi egyezmények kapcsán behozatalra kerülő fürészgömbfa mennyiségekből ta? szolnoki három üzemnek összesen 21.500 ni

3-es kontingenst irányoztak elő, ezzel szemben az ugyancsak három üzemimel rendelkező Szeged mindössze 7-300 m

3-es kontingensben részesült. Nyilvánvaló ebből, hogy az Anyag- és Árhivatal tekintettel volt a szolnoki fűrészipar helyzetére és nem rajta múlott, hogy a nagy szárazság folytán a Tisza alacsony vízállása mellett ez az import a mai napig a gyakorlatban nem voilt keresztülvihető. Mintegy hat héttel .ezelőttit a jugoszláv hatóságok arról értesítették az importőr cégeiket, hagy "megkísérlik a tiszai fűrészüzemek résziére lehívott gömbfamennyiségeket & Dunán Budapestre szállítani, hogy innen vasúton »legyenek eredeti rendeltetési helyükre szállíthatók. Ugyanakkor az Anyag- és Árhivatal azt az információt kapta, hogy &. szovjetorosz kereskedelmi megállapodás terhére Romániából 10.000 m

3 gömbfát fognak leszállítani. A szovjet iából a Fürészanyag és FakereS'kedelmi Rt-nek juttatott kontingens (eredetileg Budapestre volit; irányítva, míg a jugoszláv fa, (amelynek a Tiszán kellett volna jönnie, szolnoki rendeltetésű volt. A Fürészianyag és Fakereskedeimi Rt. arra kért engedélyt, hogy mivel budapesti üzemében a gömbfakészletek fogytán vannak, a Jugoszláviából a Dunán felszállításra kerülő * gömbfaanyaigok budapesti fűrészüzeménél legyenek feldolgozhatók, nehogy azokat feleslegesen átrakási és vasúti fuvarköltségek terheljék. Ezen kérelemhez az Anyag- és Árhivatal helyesen hozzájárult, azzal a feltétellel, hogy az orosz szerződésre behozatalra kerülő gömbfamennyiségből viszont ugyanolyan mennyiség Szolnokra irányíttassék és doigoztassék fel. Ezt az intézkedést meg kellett tenni, egyrészt kalkulációs okokból, másrészt mert minden lehetőséget fel kell használnunk arra, hogy egymással keresztben történő vasúti fuvarozásokat elkerüljük. Ezen engedélyével tehát aiz Anyagés Árhivatal nem csökkentette a Szolnoknak előirányzott gömbfamennyiséget. Ami a Magyar Erdőbirtokosoknak kiutalt gömbfamenriyiséget illeti, errevonatkozólag a:z ra helyzet, hogy utóbbi cégnek a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemeknél egy, a mullt évben rendezett vagyonjogi megállapodás alapjárt? nagyobbmennyjségű igömbfatömegre volt követelése. Ezt a gömbfamennyiséget a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek kezelésében lévő lenti-i gőzfűrésznek kellett, a MALLERD-dal kötött szerződés alapján utóbbinak foglalkoztatása érdekében feldolgoznia. .. Függetlenül azonban ettől a megállapodástól nem lett volna észszerű ezt a gömbfamennyiséget Zalából a tiszai fűrészekhez szállítani, mert az egyrészt az anyagnak, másrészt az államvasútnak felesleges megterORSZÁGGYÜLÉS! NAPLÓ II, . bélésé jelemtett volna. Végül ,ai Lignochemia rt-t említette a képviselő űr. Ezen cég öt fürészüzeimet foglalkoztat hét keretteűi, Szentgotthárdon. Gü torföldön, Szalafőn, Nagybajomban és Alsórökön- Az általa JMdolgozott gömb fából mintegy 7000 m

3 fenyő fürészárut szállított a nehézipari vállalatoknak, jóvátételi "vállaltaitoknak, a Péti Nitrogénművek Rt,-nek. a Magyar Állami Szénbányáknak és több más közérdekű intézménynek, valószínűtlenül hangzik tehát alz, hogy ezek a főleg, állami, vagy legalább is állami ellenőrzés alatt álló vállalatok felárat fizettek volllna a hivatalos kiutalások «lapján leszállítandó áruért. Szükségesnek tartóim ezzel kapcsolatban még azt is megjegyezni, hogy a Lignochemia azért részesült fentiektől függetlenül nagyobbarányu göuibfakiutalásban, mert a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemekkel kötött megálllapodás'a alapján vállalta tégy nagyobb kiterjedésű tövönszáradt, részben háborús károkat szenvedett és a szu által megtámadott erdőrésznek vállalati kitermelését. Az általa nagy költséggel és nehéz körülmények között végrehajtott termelésből eredő nyersanyagra tehát biztosítani kellett részére vertikális módon a további feldolgozás lehetőségét. Ami végül aj kérdést álltalánosságban illeti, képviselő úr is interpellációjában nagyon helyesen rámutat arra, hogy egyrészt a külföldről történő behozatal elmaradása, másrészt mai erdőáililományunk háborús károsodásai a fürészipart országos viszonylatban is nehéz helyzetbe hozta. Törekvésem odairányul, hogy egyrészt különböző kereskedelmi megállapodásaink kapcsán a nyersanyagellátjásban jelentkező ürt felltölthessem, másrészt, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagot a szociális körülmények és. a gazdasági tényezők figyelembevételével valamennyi érdeket legjobban kielégítő módon ossaam el. Várható, hogy a jövőben, főleg a magyar-jugoszláv gazdasági egyezmények kapcsán > nyers; anyagellátásunk jelentős mértékbein javulni fog ezen a vonalon és így a panaszok orvoslására egyre nagyobb mértékbien lesz módKérem a" t. Országgyűlésit; hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1947 december 19. Szakasits Árpád s. k-, az iparügyi" miniszter helyettesítésével megbízott miniszterelnökhelyettes-« ELNÖK: Tisza József képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Országgyűlést, meltoztatnak-e az iparügyi miniszter úrnak az interpeülációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul^ veszi. Következik az iparügyi miniszter úr válasza Boros Gergely képviselő úrnak a. faílusi lakosságnak világításhoz szükséges petróleummal való ellátása tárgyában 1947. évi november -hó 5-én előtérj eszitett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. , _^ „ , , . HEGYESI JÁNOS .jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! Boros Gergely országgyűlési képviselő úr interpellációjára, melyet a falu lakosságának világításhoz szükséges petróleummal való ellátása tárgyában terjesztett elő, a következőket válaszolom: 26