Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-34

367 Ibt orszâé/gyMéS 34. ülése 1948. "évi január hó 13-án, kedden. 368 meny becikkelyezése tárgyában alkotott törvény mint az 1947:XXXL. a népbíráskodással äskpcsolatös egyes rend-elikieizésekről szóló törvény mint az 1947: XXXIV. és" m> közellátásügyi jpiiniszteri állás megszüntetéséről és Országos Közellátási Hivatal szervezéséről szóló törvényt mint az 1947: XXXV. tc.-et az Országos Törvénytárban kihirdették. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vesziT. Országgyűlés! Napirend szerint következik a Budapesten 1947. évi december hó 8. napján aláírt magyar-jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Gyöngyösi János előadó urat illeti a ezó. GYÖNGYÖSI JÁNOS (kg) előadó: T. Országgyűlés! A magyar-jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés amelynek becikkelyezéséről most tárgyalunk, tulajdonképpen betetőzése egy politikai elgondolásnak,, 'amelynek határozott körvonalai már a debreceni kormányban pontosan kialakultak. Ez a koncepció a szomszédokkal való jóviszony megteremtése, majd a barátság és az egymásrautaltság alapján a gazdasági ' és politikai együttműködés megvalósítása- (10.30) Ennek az elgondolásnak vezérmotívuma a velüilk szomszédos nagyhatalommal, a Szovjetunióval való baráti jóviszony kiépítése volt, mint a demokratikus magyar külpolitikának alaptétele és mint országunk jövőjének, biztonságának, az újjáépítésinek, a gazdasági és zavartalan politikai fejlődésnek az alapja. De fontosságban rögtön e feladat után következett kezdettől fogva a jugoszláv népi köztársasággal » való szomszédi jóviszony helyreállítása, helyesebben mondva megteremtése. A kézenfekvő tárgyi indokokon kívül belső lelki szükséglet is arra indította, a kormányzatot, hogy a dunai államok közül elsősorban Jugoszláviával igyekezzék a barátságot kiépíteni. Közismertek azok a felháborító eseménylek, amelyek Jugoszláviával szemben a letűnt reakciós magyar rendszert terhelik. A háború, amelyet Magyarország akkori vezetői Jugoszlávia ellen megindítottak, határozóit megdöbbenést és ellenkezést, azok a rémtettek pedig, amelyeket a magyar katonai és karhatalmi erők elkövettek és ezzel egy békés, de hősi népre mérhetetlen szenvedést, a magyar névre pedig alig ietöi'ölhető szégyent és gyalázatot hoztak, bizonyíthatólag nagy felháborodást és a gaztettek legsúlyosabb elítélését váltották ki az elnyomott magyar nép legszélesebb köreiben. Mindez azonban népünket sem mentesíthette az alól a felelősség .alól, hogy ezeknek az eseményeknek nem tudott gátat vetni, és természetesen a felelősséget •vállalnia kellett az új magyar demokratikus államnak is- De jólesőíeg tapasztalhattuk, hogy amilyen mértékben előrehaladt az új demokratikus Magyarország fejlődése, népi fejlődése, amilyen mértékben demokratikus intézményei a köztársaság megalakulásával kiépültek és megszilárdultak, olyan mértékben tapasztalhattuk a .mgoszláv köztársaság és kormánya részéről a megértést az új demokratikus szomszéd iránt, s a baráti közeledésre, fátyolt bontva a múltra.^ baráti szándékkal válaszoltaik. Ennek a népi Magyarország irányában érzett barátságnak jugoszláv részről örvendetes és értékes megnyilatkozásait tapasztalna ttui már a párisi béketárgyalások alatt. Az őszinte barátság. megteremtését megkönynyitette két körülmény. Az egyik az, bogy a demokratikus magyar fejlődés mindinkább bizalommal töltötte el a jugoszláv szomszédunkat Magyarország iránt, a, másik pedig az, hogy a szövetséges jugoszláv népi köztársaság szövetségi alkotmánya; a lenin-sztálini nemzetiségi elvek alapján, amely a népeik egyenjogúságán és azok szabad fejlődésén nyugszikvaióban^ a legnagyobb biztosítékot nyújtotta Jugoszláviában élő magyar testvéreink egyenjogúságához. A népek egyenjogúságáról vallott demokratikus felfogás és a baráti szellem hatotta át a; béketárgyalások alatt Parisban ideiglenesen létrejött lakosságcsere-megállapodást, amely akkor, amikor a magyar delegációnak más vonatkozásban súlyos harcot kellett megvívnia magyar véreink emberi és polgári jogainak biztosításáért, példát nyújtott arra. hogyan lehet és kell két demokratikus szomszédnak a demokrácia követelményeinek megfelelően elintéznie egymás közötti súlyos problémáit. A baráti atmoszféra megteremtésének további és mélyreható, gyakorlatilag is rendkívül értékes folyománya volt a Jugoszláviával kötött ötéves kereskedelmi és évről-évre meghosszabbított árucsereforgalmi egyezményamely a két ország gazdasági életét hivatott 'egy tervszerű gazdasági együttműködésre öszszehangolni a súlyos háborús károkat szenvedett két szomszédállam újjáépítési terveinek megvalósítására. Végül a múlt év októberében került aláírásra Belgrádban a jugoszláv-magyar kulturális egyezmény, amely a kölcsönös megismerésnek, mint a barátság legbiztosabb eszközének útját jelöli meg a szellemi javak és ériékek inttenziy kicserélésében. A mostani törvényjavaslat, amely a magyar-jugoszláv barátsági» együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szól. --mint már bevezető szavaimban mondottam. — betetőzése a jugoszlávok irányában lefektetett külpolitikai koncepciónak, amikor már nem csupán vitás problémáink célszerű elintézéséről» nemcsak egymás megismeréséről és kulturális kapcsolataink kiépítéséről» nem csupán gazdasági felemelkedésünk é3 újjáépítési terveink kölcsönös-támogatásáról és gazdasági együttműködésről van szó, hanem a baráti kapcsolatok megszilárdítása során annak a közös és meodugathatatlan akaratnak ünnepélyes kinyilvánításáról is, hogy a jövőben együttesen kívánjuk megvédeni szabadságunkat, függetlenségünket és területi épségünket» továbbá, hogy a békj megszilárdítása és a nemzetközi együttműködés érdekében kölcsönös kapcsolatainkat a barátság és együttműködés szellemében rendezzük. . Ennek a szerződésnek a megkötését kétségkívüli siettette az a zilált és feszült világpolitikai helyzet, amely Európának minden békeszerető népét jogos aggodalommal tölti el