Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-31

305 Az országgyűlés 31. ülése 1917. megfelelően a büntetési tétel ee kiét évi börtön, hameim egy évi ^fogház legyen. Ennek a módosító indítványnak indoka az, bogy kisebb jelentőségű cselekményről van szó. Pártom egyetért azzal, bogy büntetni kell az olyanokat, akik az igazoló bizottságok határozatát mintegy szabotálni akarják, tekintettel azonban arra, hogy ennél a cselekménynél a büntető törvénykönyv 92. § a alkalmazható ugyan, de adott körülmények

1 között a büntetés még így is súlyos lehet, indítványod zom, hogy a módosítást méltóztassék elfogadni éppen azért, mert kisjeiemtőségű ügyről van szó. ELNÖK: A szakaszhoz több szónok feliratkozva nincs. A vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. • Országgyűlés! Azon az indítványon kívül, amelyet képviselőtársunk most előterjesztett, még Lévay Zoltán képviselőtársamnak is van indítványa, amelyben azt indítványozza, hogy a 2. bekezdés után 3. bekezdésként az alábbi mondat vétessék fel (olvassa): »Az (1) bekezdésben említett következmény nem alkalmazható napszámosokra és különleges szakképzettséget nem igénylő kézimunkásokra.« Tekintettel arra, hogy erre a bizottsági jelentésben már van utalás, tisztelettel kérem mindkét módosító javaslat elvetését és, az eredeti szöveg elfogadását. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 7. §-t a bizottság szövegezésében, szemben a Lévay Zoltán, Székely Imre Kálmán és Matheovics Ferenc képviselő urak által előterjesztett módosítással elfogadni? (Igen! — Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 7. §-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a törvényjavaslat 8. §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. • FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa a törvény.javaslat 8—11. §-ait, amelyeket az or~ szággyúlés hozzászólás vétkül elfogad. — Felolvassa a 12. t§~t.) • ELNÖK: Szólásra következük a szakaszhoz feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Székely Imre Kálmán! SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (du): T, Országgyűlés! Azt a szakaszt, amelyről most szó van, úgy nevezhetném, hogy a pártbíróság szakasza. Bár az igazságügyminiszter úr tegnapi beszéde után „^semmi reményem sincs arra, hogy a többség elfogadja módosító indítványomat, mégis lelkiismeretem szavára hallgatok, amikor egy pár szóval megindokolom módosító indítványomat' és a t. Országgyűlés^ szíves figyelmébe ajánlom ennek a módosító indítványnak mérlegelését. Az- általános vitában volt alkalmam kifejteni és az ellenzék több képviselője is kifejtette azokat az aggályokat, amelyek eltöltenek bennünket abban a vonatkozásbán, hogy ha ez a javaslat így keresztülmegy és a 12. § úgy fogadtatik el, ahogyan a javaslatban áll, akkor nem az egyetemes nemzet bírósága lesz a népbíróság, hanem pártbíróság lesz. Az igazságügyniiniszter úr azt mondotta, hogy ő ugyan az esküdtbíróságnak a híve, de OESZÁGGYÜIvÉST NAPLÓ II, évi décVmber hó 13-án, szombu'on. 306 még inkább híve az úgynevezett ülnökrendszernek. Számunkra teljesen közömbös, vájjon azokat, akik delegálva lesznek a népbíróságba esküdteknek vágy ülnöküknek nevezzük-e, (JJgy vanl Ugy van! a néppárton.) a lényeges csak az, hogy^ ne egyes pártoknak, történetesen ne bizonyos kiválasztott pártoknak, a koalíciós pártoknak delegáltjai legyenek a bíróságban. Ha ez a javaslat így keresztülmegy, akkor az én meggyőződésem szerint azokat uz ítéleteket, amelyeket a népbíróság' ilyen összeállításban hozni fog- nem is lehet a magyar köztársaság nevében hozni, hanem csak a koalíciós pártok nevében. (Taps a néppárton. — Zaj és ellentmondások a kommunistapárt oldalán. — CZÉH József (pp): Vigyázzunk egy kicsit! — BARANKOVICS István (dn): Negyven százalék hiányzik! Azért az is egy része a nemzetnek! — Az elnök csenget.) ELNÖK: Szólásra következik'? FARKAS GYÖRGY jegyző: Lupkovics György! LUPKOVICS GYÖRGY (kg): T. Országgyűlés! A szóban forgó törvényjavaslat 12. §-a szervezeti rendelkezéseket tartalmaz, ebben a 12. §"han van megállapítva az az eljárás, amellyel ia népbírló s ági tanács tagjait az egyes pártok kiküldik. ; A 14. § hasonlóképpen szervezeti rendelkezéseket tartalmaz, megállapítja azt iaz eljárást, amellyel a Népbíróságok Országos, Tanácsába ia bírákat be kell küldeni. A 14. § (3) bekezdése azt mondja, hogy a beküldő párt a tanács tagjának, póttagjának megbízatását új tag. póttag- egyidejű beküldése mellett bármikor visszavonhatja. Ez helyes rendelkezés, mert az az indoka, hogy ha a Népbíróságok Országos Tanácsához kiküldött bírósági tag nem felel meg megbízásának, időközben beteg lesz vagy például kilép abból a pártból, akkor az a párt, amely beküldötte, természetesen; jogosított azt a bírót a Népbíróságok Országos Tanácsától visszahívni. Ilyen rendelkezés azonban a 12. §-ban nincs, holott ha a 14. §-ba felveszünk egy olyan rendelkezést — amit helyeslefc^— hogy bármiikor vissza lehet hívni ,a Népbíróságok Országos Tanácsába beküdött bírótagot, akkor ilyen rendelkezés felvételére az első fokon, a népbíróságoknál is szükség: volna, annyival is inkább, mert a Népbíróságok Országos Tanácsába beküldött tagnak bírói vagy ügyvédi képesítéssel kell rendelkeznie, ott tehát tulajdónképpen szakközeg kiküldéséről van szó, ezért ritkább! esetben fog előfordulni az, hogy a bíró visszahívására szükség lenne, az első folyamodású bíróságba azonban laikus bírákat küldenek be. ott nincs kikötve az a feltétel,, hogy az illetőnek jogi, bírói,, ügyvédi képesítéssel kell rendelkeznie. Ha tehát a Népbíróságok Országos Tanácsához kiküldött, szakképzettséggel rendelkező bírói tagot bármikor visszahívhatja, a beküldő párt, _ logikusan következik, hogy ugyanilyen visszavonásra szükség lehet a Népbíróságok Országos Tanácsának alsó fokán is. és ha ilyen rendelkezést nem vennének fel, akkor ebből a contrario következik, hogy csak a Népbíróságok Országos Tanácsába ki,küldött bírót lehet visszavonni, mert hiszen ha a törvény az alsófokú bíróságra is óhajtotta volna ezt ,a lehetőséget megadni, akkor bizonyára kifejezetten így rendelkezett volna. Tehát eme jogi okfejtés alapján javaslóim, hogy a 14. § (3) bekezdésében hasonló rendelkezést ia 12, §-ba is vegyünk fel, mégpedig a 20 r