Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-29
205 Az országgyűlés 29. ülése 1947. évi december hó ll-én, csütörtökön. 206 ezzel ,a .fat^asilíaittal szemben. Engedtessék meer nekem,_ -bogy egészen röviden reflektáljak egyes ilyen ellenvetésekre. Az egyik ellenvetés laz volt, hogy megint pártbíróságot csinálunk; /BABANKOVICS István (dn): Ez igaz!) miért -pártbíróság elé, miért nem esküdtszék, éllé utalják ezeket aiz ügyeket: ba! már néni szakbíróságot, hanem laikus bírósá" gót akarunk, akkor miért akarjuk pártbíróság elé vinni eaeket a dolgokat! Felelünk rá őszintén: azért,, mert ai magyar demokrácia társadalmában nagyon sok, fölötte sok % nemkívánatos.aln sok olyan ember van még. ,aíki nem & demokráciát, hanem a reakciót szolgálja; {ügy van! a kommunistapárton.) r azért, mert )a~reakció Magyarországon még túlságosan erős. Éppen ezért természetes, bogy >a demokrácia védelmét szolgáló törvénykezést azokra kell bíznunk, akik jő demokraták, (BARANKOVIÖS István (dn): Ezt ne sajátítsák ki maguknak a pártok!) azokra, akik & [demokrácia szellemiéitől vannak átitatva. (LEVA Y Zoltán i(rnd): Ki állapítja ezt meg? — BA.BANKOVICS István (dn) : Önmmguk!) Ne künk tehát azoknak a pártoknak embereire kell ezt bíznunk, amely pártok a demokrácia célkitűzéseit vallják magukénak. Ezért pártbiroság, igen t. Országgyűlés, és nem esküdtszék. (BABANKOVICS István (dn): Koalíciós bíróság!) És azért, márt amint reakciós egyéniségeik mint tanuk, mint hallgatók, mint privát szorgalomból működő szuggerálok reaikcaps, irányban befolyásoltak a népbíráskoclast, meg jobban éreztetnék káros hatásukat akkor. ba. Ők mint esküdtek határozhatnának. ]Seui tar tunk még itt, távolról sem tartunk ítj! Ezrta bíráskodást igenis azokra kell bíznunk, akik•nak'n demokrácia szívügyük. (Ív ELE 11 iFeiter István (dn): Politikai egykéz! TöryenyboRo, végr^haitó, noUtikai hatalom egy kézben!) T. Képviselő úr, ne az elmeletekkel 303 jünk nem az elmélet a lényeges itt; a lényeg az: adva van egy demokratikus rem4, ezt a rendet megvédeni és biztosítani akarjuk, s nem engedjük, hogy lesipuskás; , reakciósok (Egy hang a kommunista párton: De f nem ám!) népbírósági ítéletek által nyújtandó példákkal a demokrácia ellenségeit akciókra bátorítsák fel. Akármit szól ebhez a Montesquieireíjnélet. nem az a lényeges- Mi harcban vagyunk a demokrácia védelméért, tehát a mi fegyvereinket magunk akarjuk forgatni és nem az ellemség kezébe adni. (Taps a kommunista párton és a szociáldemokrata part soraiban.) Es azok az urak, akik pártbíróságot emlegetnek, rendesen személy szerib.t azonosak az amerikai demokrácia imádóival. (Ügy van! Ügy van! a kommunista párton.) de 1 " elfelejtik azt, hogy az amerikai demokráciában a bíráskodás pártalapon történik. A serif féket, a békebírákat a pártok köréből választják, a megválasztott! rendnek az emberei közül delegálják az elnöktől kezdve! végig az összes tisztviselőket és ezek között a bírákat is (LËVAY Zoltán -(md): Választják! Nem delegálják! — Zaj a kommunista párton és az ellenzéken. — FÖLDES Mihály (kp) az ellenzék felé: A 15 millió négernek van, képviseletei A munkásságnak van!) Választják, mert ott nemi ülnek emberek, akik kétségbe vonják az amerikai köztársaság, rendjét. (BABANKOVICS István (dn): Itt sem ülnek!) Ott tehát mindenki választhat. (BARANKOVIOS István (dn): A gyakorlat mást mutat!) A gyakorlat sem mutat mást, (FÖLDES Mihály (kp) — a néppárt felé: Kívánom magának, hogy néger legyen Amerikában. — Élénk de' rültség a kommunista párton.) Volt egy másik ellenvetés a törvényjavaslattal szemben, hogy hiányoznak az ítélkező bírák soraiból azok. akik a polgári gondola, tot képviselik. A polgári demokrata pártnak igen t. képviselője vetette fel ezt az ellenvetést. Azt mondja* hogy nemcsak munkáspár tok vannak Magyarországon, vannak: polgári egyének is, létezik egy polgári gondolat, enneik folytán ebben az ítélkezésben szervezetileg helyt kell adni a polgári gondolat képviselőinek. T. Országgyűlés! Mit jelent ez a polgári gondolat! Ez talán az a közbenső valami, ami a demokrácia és reakció közé beékelődik, amely kiegyenlítő szerepet akar vállalni a demokrácia és a reakció között! (Mozgás és zaj az ellenzéken. — MATHEOVITS Ferenc (dn): Az igazságot akarja szolgálni! — Egy hang a néppárton: Az ország hatvan százaléka! — (Zaj a kommunista párton.) Demokrácia és reakció között kiegyenlítésnek megbékélésnek helye nincs. (Ügy van! a kommunista)párton.) Vagy demokrata valaki, vagy 'a reakció dm" bére. (ügy vein! a néppárton.) A közbenső stádium megszűnt 1 . Akik azt állítják, hogy , a közbenső stádiumhoz tartoztak, azok vagy felmorzsolódtak vagy pedig a valóságban a reakció oldalán állnak, (Taps a kommunista párton. — LËVAY Zoltán (md): Mi a demokratákhoz tartozunk! — BABANKOVICS István (dn) : Nemcsak , marxista demokrácia van!) Ennek folytán nincs helye annak, hogy a polgári gondolatnak nevezett valamit belevigyük ebbe a népbírósági eljárásba. Harc• ban vagyunk, t. Országgyűlés, el nem vitat' hatóan harcban vagyunk. Ebben a harobaín egy sújtó ököl a népbíróság, s erről az ökölről lé nem mondunk, ezt az öklöt nem alkarjuk kétségessé tenni vagy — megbocsássanak a kifejezésért — eltisztátalanítani nem a demokráciát szolgáló elemek által. (Helyeslés a kommunista párton.) T. Országgyűlés! Még további kifogás volt a javaslat ellen az, hogy fenntartja továbbra is a halálbüntetést. Matbeovits igen t. képviselő úr volt .az, ha jól cmlébsizem, a bizottságban, de több más képviselőtársam is, aki azt kívánta, hogy a halálbüntetést Legalább a népbírósági eljárásban töröljük el. (Felkiáltások a néppárton: Ott is!) Hivatkoz^ tak arra, hogy íme. Szovjetoroszországban most Ítélkeztek magyar bűnözők fölött, akik Ukrajnában rengeteg szovjet állampolgárt pusztítottak el s az itélet nem halálra szólt, mert Szovjetoroszország eltörölte a halálbüntetést, hanem hosszú idejű kényszermunkára. T. Országgyűlés! Kétségtelen, hogy mi is elvileg a halálbüntetés eltörlése mellett vagyunk éppen úgy, minit Szovjetoroszország. Elvileg mi is a halálbüntetés eltörlése mellett vagyunk, éppen úgy mint iSzovjetorosiz. ország dolgozó népe, de kétségtelen' az is, hogy nagy különbség van a magyar állapotok és á szovjetorosz állapotok között. Csak egyre legyen szabad utalnom. Hitler Ukrajnát, meghódította, Ukrajnát elfoglalta, a kaukázusi résznek egy jelentékeny részét birtokába vette, és Hitler Szovjetoroszorsizág területén nem talált szovjetorosz állampolgárokat, akikből az ő kénye, az ő tetszése szerint kormányt alakíthatott volna, (LEVAY Zol-
