Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-29
199 Az országgyűlés 29. ülése 1947. évi Magyarországban, ahol kiváltságolt egyének, arisztokraták, gazdag polgárok, cenzus alapján választójogot gyakorló egyének az ország- hmtalmának a birtokosai és más abban a Magyarországban, ahol az ország kormányzását a dolgozók, a parasztok, a munkások, a kor szavát megértő értelmiség tartják kezükben. Ha tehát más az igazság ebben a Magyarországban, akkor természetes, hogy ezt a más igazságot a törvényeikben le kell rögzíteni. (Helyeslés a kommunista-párton.) % A feladat adva vau, igen t. Országgyűlés, de ennek a feladatnak megoldása semmikép sem egyszerű, mert hiszen ez annyit Jelentene, hogy át kell gyúrni az egész Corpus Juris-t, — amint át kell majd gyúrni, — de ezt egyik napról a másikra megcsinálni lehetetlen. Ennek •a, népi demokráciának olyan szörnyű sok és olyan sürgős feladatai vannak, hogy az egész törvénytár átdolgozására teljesen lehetetlen a megfelelő időt, a megfelelő ''koncentrációt meg" teremteni. Ebből teíhát az következik, hogy az újonnan alkotott törvények mellett a régi törvényeik alkalmazása, a régi törvények értelmezése, a régi törvények alapján gyakorolt jog' szolgáltatás a népi demokrácia szellemében, a népi demokrácia céljainak megfelelően, a népi demokrácia érdekében történjék. Éppen ezért, igen t. Országgyűlés, n ert ez a feladat adva yaín,' nem volt elég új anyagi jogszabályokat teremteni, "hanem új eljárási szabályokat is kellett teremteni. Az volt az ellenvetési. hogy: rendben van, csináljunk törvényt a népi demokrácia védelmére, a népi demokrácia megszilárdítására, de itt van a jól bevált bírói kar, a jól bevált igazságügyi szervezet; miért nem az az, amely ezeket a törvényeiket lallkalmazzaf Igen t, Országgyűlés! Természetesen egyszerű lett volna erre a bírói karra, bízni a demokrácia törvényének alkalmazását, és helyes lett volna, ha ez a bírói kar csakugyan a demokrácia szellemét megértő demokratikus emberekből állt volna. (Ügy van! Ügy van! <a kommunista várton) A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a bírói kar túlnyomó többségére ezt a feladatot nem lehet rábízni. Ennek következtében vagy az volt a feladat, hogy a bínákból neveljünk demokratákat,'vagy az, hogy a demokratákból neveljünk bírákat. Ügy látszik, hogy a bíiiákból demokraták nevelése sokkal nehezebb feladat, tehát kénytelenek voltunk — és helyesen választottuk ezt a megoldást — a demokratákból csinálni bírákat. (Helyeslés a kommunistavárton) A demokratákból csináltunk bírákat, és ezek a bírák gyakorollak a büntető jogszolgáltatást alnépbíróságok szervezetéin! keresztül. Ez a szervezet már közel három éve, pontosan két ©s féléve működik.! Két és félév után jogunk van kritikát gyakorolni: bevált-e a szervezet jó volt-e. Azt hiszem, elismerhetjük j a rendelet, amely a népbínóság elé/utalandó deliktinmokat meghatározta, amely a népbíróságokat megszervezte, nagyjában és egészében . jó volt- bár vannak hiányai, tökéletlenségei, aanielyeket lehetetlen volt elkerülni a hirtelen szükségessé vált rendeletalkotás folytán. Alkalmazásában azonban bajok voltak, alkalmazása nem elégítette ki mindemben a hozzáfűzött reményeket. Miért! Engedjék meg, igen t. Országgyűlés, hogy: néhány indokot felsoroljaik errie vonatkozólag. A népbíróságok a pántok idJeRer december hó 11-én, csütörtökön. 200 gáltjaiból állanak, és pedig a Debreceniben szervezett Függetlenségi Front pártjainak delegáltjaiból. A népbíróságok gyakorlati működésében a nagy bajokat elsősorban az okozta, hogy ezek a pártok nem bizonyultak tökéletes, megfelelő szellemű, minden tűzönvízen keresztül kipróbált demokratáknak. '• A paritok, amelyek a népbíráíkat külídtéik, és a népbírák. akik a bíróságokban a pártok megr bízásából résztvették, nem voltak tökéletesen demokratáik. Ennek következében tehát a népbíróság határozatai i között sok olyan volt, amely a demokrácia igényeinek és érdiekleinek nem felelt meg. j A másik ok az volt, íhogy a kijelölt tanács-, vezető bírák ugyancsak nem bizonyultak megfelelő demokratáknak, az esetek inagy részében nem demokratikus szelleinibenj befolyásolták a laikus bírákat, a pártok - küldötteit, akik önmagukban nem érezvén a tökéletes politikai meggyőződés szilárd alapját, rá voltak utalva és engedtek a szakbírók szuggerálásának, befolyásának, magyarázatának; rábeszélésének, és ennek a következménye nem egy ízben az ítélet ki nem elégítő volta lett. Nagy on nagy olk arra, • hogy miért; nem. volt a népbíróság eddigi működésében teljesen kielégítő, az, hogy nemcsak ai népbírák nem álltak nagyon sok ízben feladatuk magaslatán, nemcsak a hivatásos bírák^ nem demokrata módon intézték a, maguk intézni valóit, hanem a nagyközönség is, amelynek köréből a népbíróságok hallgatósága és ' a nlépbíróságok tanúi, a népbíróságok szakértői kerültek kii, mondom, ez a nagyközönség is> az ország lakosságánlak egy nesze is erősen reakciós szellemben tolta el a mépbíróság tevékenységét. A szükséges bizonyítása anyagot nem lehetett mindig rendelkezésre bocsátani, azért, (mert azok a tanúk, akiknek rendelkezésre kellett volna állniok,. vagy nem rendelkeztek kellő erkölcsi erővel, hogy a tanúvallomást f «becsületesen, KL igazságnak megfelíelőeini tegyék meg, vagy meg volfek félemlítve, vagy egyenesen a reisikció támogatásában a vádlottakat menteni igyekeznek. Nem egy olyan eset vain, amelyben kétségtelenül kimutatható ez a tendencia. Ezek az esetek hozzájárulnak ahhoz, hogy onost azt kell mondanunk, hogy a mépbíróság nem- mindenben váljtoítta be a hozzáfűzött reményekét. Engedjék meg, hogy umndezekhez az indokokhoz hozzátegyek még egy további indokot, amelyet utoljára említek, die amely talán, a legsúlyosabb^ és pedig azt, hogy a népbíróságok működésén túl még sokkal kifogásolhatóbb módón, még sokkal ki inem élégyítőbb módon működött a Népbíróságok Országos Tanácsa, a NOT. (Ügy van! Úgy van! a kom» munistapárton.) A NOT-nak lett volna az a feladata, hogy irányítsa, vezesse a népbíróságok tanácsait, példájával, határozataival utat mutasson a népbííóságok tanácsainak. Az ellenkező történt. Amint tudjuk, igen t. Országgyűlés, a NQTbam ugyianosak a pártok küldöttei vannak, de jogásaok és sajnols, a jogászok 1 , .akik a demokratikus pártokhoz tartoztak, mint a pártok tagjai, NOT%eli tevékenységükkel nagyoín sok esetiben beigazolták azt, hogy ők ugyan demokratikus párt tagjai, de egyáltalán nem demokraták. (Úgy van! Ügy van! Taps a komm/unistapárton. — Ellentmondások az ellenzéken, — KELETI Péten István (an): Bírák voltak!) Bíráik voltakTbínák. (LUKACS Vilmos, (mid): Jogászok!
